Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-278

A nemzetgyűlés 278. ülése 1.924.'.évi április ho 15-én, kedden. 305 szálait, első igyekezete az volt, hogy az ország külkereskedelmi mérlegét hozza kedvező helyzetbe, kedvező helyzetbs hozva ezt, igyekezett különböző propagandacikkek elhelyezésével a külföldi sajtóban szolgáltatni azt a pszihologiai momentumot, amely szükséges a korona kedvezőbb megítélésére. Hegedűs politikájának igenis, megvolt az eredménye. Nem a koncepciója buktatta meg, de a rossz termés és a belpolitikai helyzet. (Ugy van 1 balfelől.) Kállay pénzügyminister politikája ezzel szemben a legszélsőségesebb egyoldalúságot mutatja. Ő teljes közönyt tanusitott a termeléssel szemben s a gazdasági életben csak egy faktort honorált politikailag és ez a faktor a nagybankok voltak. Ezzel a politikával a gazdasági élet felpezsditését elérni nem lehetett ; ezzel a politikával a koronát tartani, stabilizálni nem lehetett. Ennek a politikának oda kellett vezetnie, ahova vezetett, ahhoz a krachhoz, amelynek következménye volt az, hogy maga az egységespárt is megvonta bizalmát a volt ministerétől, ugy hogy kénytelen volt a helyét elhagyni. De egy másik nagy tényező is közrejátszott a korona esésénél s ez az, hogy a külföld politikája kedvezőtlenül hathatott közre a korona kurzusának alakulásánál s a korona kurzusának alakulására való befolyás gyakorlására a velünk szemben ellenséges politikát követő államoknak — hogy ugy mondjam, — a magyar állam, a magyar kormány helytelen politikája szállitotta a fegyvert. Tudjuk, hogy a mi kereskedelmi mérlegünk passzív volt. Magyarország többet szükségelt a külföldtől, mint amennyit áruval kiegyenlíteni képes lett volna. Ennélfogva Magyarország a fedezetlen többletet készpénzzel, koronával volt kénytelen a külföldnek megfizetni. Itt kellett volna bekapcsolódnia a korona stabilizációját célzó gazdasági akcióba a pénzügy ministerium on kivül a kereskedelemügyi és a külügytninisteriumi tárcának és oly egységes koncepcióra kellett volna fektetni ezt az akciót, amely megakadályozta volna azt, ami bekövetkezett, hogy a mi ellenségeinknél halmozódott fel a korona oly mértékben, hogy ezek azután a kezükben felhalmozódott koronával Magyarország ellen hatásos akciót, hatásos politikát folytathattak és a magyar koronát megk

ontreminalták Bécsben. Jól tudjuk, hogy a világháború folyamán a kedvező .földrajzi fekvésnél fogva Zürichben alakult ki a valuták piaca. Zürich jegyzése volt irányadó a magyar korona tekintetében is. A zürichi piacon küzdött — óriási áldozatokat hozva — a magyar pénzügyministerium a korona megfelelő kurzusának biztosításáért, erre áldozott milliárdokat és milliárdokat mindaddig, amig egy szép napon kisült, hogy a zürichi kurzus teljesen fiktiv, a magyar piacot egyáltalában nem érinti, amikor kisült, hogy amidőn Bécsben megkontreminalták a koronát, a bécsi jegyzés vált irányadóvá az egész világpiacon a magyar korona értékelése tekintetében. Hogy ez bekövetkezhetett, ennek tisztán diplomáciai szempontok mellőzésével irányított fináncpolitika volt az oka, ennek tisztán az adja a magyarázatát, hogy Magyarország egész ipari szükségletét ellenségeinktől, a csehektől és a velük politikai közösségre, hogy ugy mondjam, egy politikai bázisra hozott osztrákoktól szerezte be. Ez volt oka annak, hogy a korona oly tömegekben halmozódhatott fel Bécsben és Prágában, hogy Bécs és Prága együttesen oly hathatósan léphetett fel a magyar koronával szemben, hogy megkontreminálván azt, a bécsi jegyzés a zürichi jegyzéssel szemben érvényt tudott szerezni magának az egész világpiacon. Eltekintve a gazdasági szempontoktól, magasabb politikai szempontok is azt kívánják és azt javalják az országnak, hogy mi a cseh iparral szemben a legnagyobbfoku elzárkózottság politikáját kövessük. Hiszen ha egy fegyver áll ennek az országnak rendelkezésére Csehországgal szemben, ugy ez a gazdasági fegyver, az elzárkózás fegyvere, az, hogy a mi piacunkat elzárván a cseh ipartermékektől, a cseh munkás kezéből ütjük ki a kalapácsot, a cseh gyárat bénítjuk meg a maga termelésében, és meghozzuk annak az országnak mindazokat a hátrányokat, amelyeket a munkanélküliség jelent. De ezt a szempontot is teljesen mellőzték a kormányzatban, mert sajnos, az a szomorú helyzet állott be — amint ezt már az indemnitás vitája alatt kifejtettem volt, — hogy Magyarország ipari termékekben, különösen textilárukban szükségletének túlnyomó részét oly mértékben fedezte Ausztriából és Csehországból, hogy Csehországnak harmincszor annyi textilárura adott a magyar pénzügyministerium behozatali engedélyt, mint Angliának és Olaszországnak együtt. Pedig, ha valaha, ugy abban az időben, amikor tisztán behozatali engedély alapján volt lehetséges Magyarországba a behozatal, állott módjában a kormánynak meghatároznia azt, hogy Magyarország melyik piacon tartson fenn kereskedelmi relációkat, hogy honnan fedezhesse szükségletét. Ha egyszer jön a szabadkereskedelem, ez a helyzet többé nem lesz adva, a magyar kormányzatnak nem lesz meg többé az a befolyása a behozatal ügyére, amely eddig megvolt. Ez óriási hátrányt jelent a magyar politika, a magyar külpolitika szempontjából. Mert nekünk tudnunk kell azt, hogy a csehek a francia politika exponensei, hogy ők a kisentente szellemi vezérei, akik együttesen dolgoznak azon, hogy egy nagy szláv koncepció megvalósításával Magyarországot összetörjék, megsemmisítsék. Nagyon jól tudjuk, hogy ez az imperialista cél lebeg előttük, hogy csak lesik az alkalmas pillanatot arra, hogy ezt a céljukat tényleg gyakorlatilag is megvalósíthassák, keresztülvihessék. Nagyon jól tudjuk azt, hogy Csehország helyzete labilis, hogy Csehország gazdasági nehézségekkel küzd, hogy Csehország ipar nélkül nem tarthatja fenn magát, hogy Csehország gazdasági kirizis esetén nem képes átúszni, átlavirozni az időt addig, amig üt az óra, hogy a nagyszláv koncepció érdekében tegyen lépést, hogy igyekezzék egyesülni a jugoszlávokkal Magyarország testén keresztül. Épen ezért nekünk a cseh ipart a mondott eszközzel súlyosabb helyzetbe kellett volna hoznunk. De a szanálás szempontjából is veszedelmes helyzet alakult ki, mert nemcsak, hogy most már Csehország és Ausztria az, amely a korona olyan tömegével rendelkezik, hogy mindenkor módjában fog állani megkontreminálni a magyar koronát, hanem ha bekövetkezik az, amit ez a javaslat előre lát, hogy felszabadítják a kereskedelmet, .megszüntetik a korlátozásokat, akkor az a helyzet