Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-278

304 À nemzetgyűlés 278. ülése 1924. évi április hó 15-én, kedden. gazdasági fellendülésének, (Helyeslés a jobboldalon.) arra kell, hogy rámutassanak, hogy politikai téren mikép alakult a helyzet, milyen szempontok voltak azok, amelyek talán a kormányt irányították, milyen szempontok voltak azok, amelyeket a kormány szem előtt tévesztett, amely szempontok revízió alá veendők a politikában s amely szempontok a jövőben feltétlenül érvényesitendők. Mélyen t. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk I a jobboldalon.) Azt halljuk s azt mondja a javaslat is, hogy ennek a javaslatnak első feladata az ország szanálása olyképen, hogy itt először is a pénzügyi rend alapjai rakassanak le olyképen, hogy a korona kellőképen stabilizáltassék. Elismerem, magam is azon a nézeten vagyok, hogy amig egy országnak stabil valutája nincs, addig abban az országban nem lehet gazdasági konszolidációra gondolni, nem lehet kalkulálnia a kereskedőnek, s a kalkuláció bizonytalansága, a holnapnak számitásba nem vehető volta az, ami megöl minden vállalkozást, lehetetlenné tesz minden gazdasági evolúciót. (Ugy van ! a jobboldalon.) Elismerem, hogy a korona stabilizációja kell, hogy első feladata legyen a kormányzatnak. Nem fogadhatom el azonban azt a tételt, amely e javaslatból magából kitűnik, hogy a korona stabilizációja tisztán pénzügyi eszközök által remélhető, hogy egyoldalú pénzügyi intézkedések eredményezhetik Magyarország egész gazdasági életének újjászületését, megerősödését. (Ugy van ! Ugy van I) Hiszen a pénz maga nem gazdasági eszköz, a tőke az, amely termel. A pénz semmi egyéb, mint értékmérő, attól, mint ilyentől magától termelést remélni nem lehet. Gyakran megtörténik az a hiba, hogy a pénzt a tőkével tévesztvén össze, a pénzre helyezik a gazdasági élet súlypontját. Amikor tehát a gazdasági élet szanálását keressük, nem lehet egyszerűen az értékmérőtől várni ezt a csodaszert. A gazdasági élet lényege a termelés. A gazdasági élet annál pezsgőbb, annál erősebb, minél intenzivebb, minél fejlettebb a termelés, ennélfogva a gazdasági élet talpraállitásának legfőbb problémája nem a pénznek pénzügyi eszközökkel való stabilizációja kell, hogy legyen, hanem mindenekelőtt a gazdasági élet fellendítését, felpezsditését kell keresni, mindenekelőtt a termelés fokozására, fejlesztésére kell a helyes gazdasági politikának törekednie. (Helyeslés a jobboldalon.) A helyes termelési politika lesz hivatva arra, hogy szolgáltassa azt a gazdasági alapot, amely a koronának külföldön való tökéletesebb, magasabb értékelését fogja eredményezni, amely eredményezheti azt, hogy a koronát a külföld magasabban fogja értékelni. Annál is inkább lehet remélni ilyen gazdasági politikától, illetőleg kizárólag csak ilyen gazdasági politikától, a korona stabilizálását, mert a koronának magának, mint ilyennek, mint értékmérőnek pénzbeli jellege is tökéletesen megváltozott akkor, amikor a korona elvesztette aranyfedezetét, amikor a korona tulaj donképen megszűnt azt a bizonyos aranyértékre, aranjrmennyiségre szóló utalványt képviselni, ami a háború előtt volt. (Ugy van! a jobboldalon.) Abban a pillanatban, amikor egy ország pénze elvesziti a maga fedezetét, abban a pillanatban, amikor annak nincs reális arany- vagy bankszerű fedezete, annak a pénznek értéke egyedül a piac értékelésétől fogfüggni, s a piaci értékeléstől függvén, láthatjuk azonnal két momentum megjelenését a háttérben, mely két momentum irányadó, döntő befolyást fog gyakorolni mindig a magyar korona alakulására. E két momentum egyike a spekuláció, másika pedig az általános világpolitikai helyzet. (Ugy van ! a jobboldalon.) Mert tulaj donképen mi a magyar korona? Nem egyéb, mint egy váltója az államnak. Ha igy tekintjük a koronát, igy fogjuk megérteni azt, hogy a koronánk miért ennyire labilis, miért nem tud stabilizálódni és meg fogjuk érteni, hogy a spekulációnak miért van olyan befolyása a magyar koronára. Ha egy ember, kinek nagy vagyona van, váltót ad ki, azt a pénzpiac, minden bank, kétségtelenül teljes értékében fogja azonnal honorálni. Ha azonban az illető annyi váltót ad ki, hogy a pénzpiac véleménye szerint azoknak a váltóknak többé nincs meg a reális fedezete, akkor ezeket a váltókat a piac aszerint fogja értékelni, amint az illetőnek gazdasági értékét, gazdasági jövőjét becsüli meg. (Ugy van ! a jobboldalon] Ha egy üzletember helyes irányban fejti ki üzleti tevékenységét, ha kötelességének minden körülmények között pontosan eleget tett, annak hitele magasan fog állani, váltóját magasan fogják értékelni. Ha azonban azt látják, hogy az üzleti konjunktúra az illetőnek nem kedvez, ha azt látják, hogy a vállalkozása könnyen mehet krizis elé, kevesebb bizalommal fognak iránta viseltetni és kevesebb bizalommal fogják honorálni a váltóit is. Ugyanigy áll a helyzet a magyar állam váltójával, a magyar koronával. A magyar korona értéke elsősorban attól függ, hogy a külföld hogyan itéli meg Magyarország politikai jövőjét, politikai látásait. Ha azt látják, hogy Magyarország ellenségei, Magyarország számára olyan gazdasági helyzetet tudnak teremteni, amely többé-kevésbé nyomasztólag kell, hogy hasson Magyarország gazdisági éleiére; ha azt látják, hogy Magyarország gazdasági életében fellendülés nem remélhető, a korona oly mértékben fog esni, amilyen mértékben nő az infláció, sőt még nagyobb mértékben, mert a propagandával szolgáltathatja az ellenség azt a pszihológiai momentumot, amely irányadó a korona és az ország megitélésében, amely pszihológiai momentum a korona alacsonyabb értékelésére, a magyar jövő kedvezőtlenebb megítélésére vezet. (Ugy van ! a jobboldalon.) A korona stabilizációjának első feltétele tehát az, hogy a politika igyekezzék Magyarország gazdasági konstrukcióját, Magyarország piacát olyképen feltüntetni, hogy van jövő, van kilátás ; 'kedvező pszihológiai momentumokat szolgáltasson a külföldnek a magyar állam és ezzel együtt a magyar korona megítélésére. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezek a szempontok vezették azt az államférfit is, aki elsőnek nyúlt hozzá a korona stabilizálásához és ez : Hegedűs Lóránt. Mikor ő kezébe vette a magyar pénzügyek intézését, nem elégedett meg azzal, hogy egyoldalú pénzügyi intézkedésekkel igyekezzék a korona sorsán javitani. Ellenkezőleg, első kikötése az volt, hogy az ország egész gazdasági rendszerét vehesse kézbe, hogy az ország egész gazdasági életét irányithassa. Kezébe véve az ország gazdasági életének összes