Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-278

A nemzetgyűlés 278. ülése 1924. évi április hó 15-én, kedden. 295 másfelől más megállapodásokban és megegyezé­sekben és kötendő megállapodásokban és meg­egyezésekben tartalmaztatnak, amelyek folynak a trianoni békeszerződésből. (Ellenmondás a jobb­oldalon.) Ebben a tekintetben csak egy dologra hívom fel a t. Nemzetgyűlés figyelmét, a Jugoszlá­viával kötött szerződésből folyó tételekre. Ezek az 1926 után következő négy évben terhelni fog­ják a magyar költségvetés kiadási oldalát. Honnan gondolja a magyar pénzügyminister ur, hogy be fogja szedhetni e rengeteg kiadásokat, milyen tételekből, milyen vagyonokból, milyen forrá­sokból ? Ha nem lesz képes ezeket az óriási ter­heket fedezni, amik hozzájönnek a mostani ter­hekhez 1926 után, akkor nincs szanálva a magyar államháztartás, az egyensúly nincs meg, a nép­szövetség tanácsa nem fogja visszahívni a fő­biztost, mert amig nincs gondoskodás az összes terhek elhelyezéséről, addig nem megy el. De tegyük föl, hogy mégis elkövetkezik egy időpont, mikor a biztos elmegy, mondjuk a nemzetek szövetségének tanácsa elérkezettnek látja az időt, akkor is történhetik Magyarországgal valami időközben, oly áramlat, oly világfelfogás, amely más intézkedéseket tesz szükségessé, mint a jóvá­tételi bizottság helyeseknek, jóknak tart, ame­lyek a jóvátételi bizottság szerint veszélyeztetik a zálogjogokat és biztosítékokat, '"amelyek a trianoni békeszerződésből folyó összes kötelezett­ségek fedezésére szolgálnak. Akkor akár 10—20, sőt 30 év múlva is joguk van a főbiztost vissza­küldeni az ország nyakára. Ilyformán ne áltassuk magunkat atekintétben sem, hogy itt az ellen­őrzés két és fél év múlva meg fog szűnni. Igenis, e javaslatok alapján számolni kell azzal, hogy ötven évig is, ha nem változnak az európai viszo­nyok, ellenőrzés alatt állhatunk mindaddig, m ig a szerencsétlen nemzet kiizzadja az óriási terhe­ket, amelyeket ezek a javaslatok magukban fog­lalnak. De ott vannak a főbiztos mellett az u. n. bizalmi férfiak, akiknek jogait, hatáskörét nem is tudjuk, senki sem tudja, mert a javaslatok azt mondják, hogy a bizalmi férfiak hatáskörét és szerepét a szanálási időszak vége felé fogják meg­állapítani. De már most megmondják a javasla­tok, hogy amennyiben a bizalmi férfiak látnák, hogy itt más politikai éra kezd felülkerekedni, amely a nemzetet mégis talpra akarná állítani és nem akar meghunyászkodni a külföld előtt, akkor jogukban van rögtön visszatérni, a főbiztost ismét visszaküldeni; a főbiztosnak a javaslat szerint joga van a rendelkezésére álló hatalmi eszközök­kel is itt rendet teremteni és visszaállítani a teljes ellenőrzést. A legsúlyosabb azonban és a legmeg­alázóbb e nemzetgyűlésre, hogy egyáltalán e javas­latokkal jöhettek, hogy a budgetjogot, a nemzet­nek és nemzetgyűlésnek legfontosabb alkotmány­jogát két és fél esztendőre, nemcsak két és fél esztendőre, de még hosszabb időre el akarják venni. (Ellenmondás a jobboldalon.) Csodálkozom, hogy az elmondottak után és a javaslatok elol­vasása után at.képviselő urak pillanatra is abban a hitben lehetnek, hogy ez nem sérti a nemzet­gyűlés budgetjogát, amellyel ellenőrizni tudná a kormány cselekedeteit. Hiszen a kormány akár­mit csinálhat két és fél évig. (Ellenmondás a jobb­oldalon.) Nincs jogunk közbeszólni, mert ha ellen­kezőjét akarjuk annak, ami neki tetszik, (Fried­rieh István : Ebben igaza van !) akkor egyedül a pénzügyi bizottságnak van szava, ha a főbiztos­nak tetszik, a pénzügyi bizottság pedig, tudom és meg vagyok róla győződve, hogy olyanokból fog összeállittatni, olyanokat fog választani a többség, akik hűséges követői lesznek Bethlennek. (Zaj és ellenmondás a jobboldalon. Felkiáltások : Levelet kapott I — Schandl Károly : A nemzetközi bizottság tagjai ezt a bókot nem fogják meg­köszönni !) Az eddigi magatartása a többségnek jogosít fel annak feltételezésére, hogy a pénzügyi bizott­ság, amelynek magatartásától igen sok függ, kezes báránya lesz Bethlennek. (Erdélyi Aladár : Miért nem jár a bizottsági tárgyalásokra ? Lát­hatná, hogy mily komolyan tárgyalnak !) Igen, ha az ellenzék szóvátesz valamit, különben nem. (Mozgás és derültség a jobboldalon.) A főbiztosnak, aki teljhatalmat fog kapni, jogában lesz esetleg a bevételeket felemelni, a kiadásokat csökkenteni teljes hatáskörében, a bevételeket fokozni a leg­nagyobb mértékben és ha a kormány nem enged, akkor megbukik egész Magyarország, jöhet az özönvíz. (Mozgás és ellenmondás a jobboldalon.) De nemcsak hogy a főbiztos nem folyósítja a kölcsönt, hanem hatalmi eszközöket vehet igénybe. Azt hiszem, egy külföldi urnák, bármily kedves legyen is, akármilyen előzékeny, mégsem adhatja oda a magyar nemzetgyűlés az egyetlen jogát, amellyel a kormányt ellenőrizni tudja. Akár­miként áll a dolog, ez lealázása a nemzetgyűlés­nek és semmibevevése a nemzetgyűlésnek és a magyar nemzetnek, hogy el akarják venni évekre a jogot a beleszólásra a dolgokba. Mivel benne van a javaslatban, hogy a főbiztos jóformán csinálhat amit akar. Észrevételeit, véleményét a magyar kormány köteles követni. Azonban Csimborasszója az abszurdumnak és annak, hogy mennyire nem törődnek a lényeges alkotmányjogi kérdésekkel, hogy a főbiztosnak jogában áll akár közvetlenül, akár alternative ujabb adók behozatalát kívánni. Próbálja meg Bethlen István gróf, hogy ne telje­sítse a főbiztos kívánságát. Először is nem fogja megpróbálni, másodszor pedig meg se próbálja (Derültség jobbfelől.) és ha a főbiztos ujabb adókat fog kívánni, meg vagyok győződve róla, hogy a még súlyosabb fogyasztási vagy forgalmi adókat, vagy pedig a pénzügyi kormányzatunknak ked­vencét, a legújabb kincstári haszonrészesedés fel­emelését fogják behozni. De nem a nagybirtoko­sok munkanélküli buzajövedelmére, nem a bank­direktorok óriási keresetére hozzák be a kincstári haszonrészesedést, hanem megint a sót, a cukrot, a ruhanemüeket, a petróleumot, az ecetet, a szeszt stb. és a lakást fogják ezzel boldogítani. Miután nekünk ezen a téren rendkivül szo­morú tapasztalataink vannak és miután súlyos kötelezettségvállalások vannak a javaslatban, amelyek ezt az országot politikailag a legteljesebb mértékben kiszolgáltatják ellenségeinknek, úgy­hogy felfogásom szerint magyar ember ilyen javaslatot meg nem szavazhat ... (B. Podma­niczky Endre : Na, na !) nem szavazhat meg, t. képviselőtársam, mert az olyan javaslatot, amely veszélyezteti az állam függetlenségét, az állam kardinális alkotmányos jogait, veszélyezteti az állam gazdasági rendjét és még jobban megnyo­morítja a dolgozók millióit, a nagybirtokot, a nagytőkét szinte mentesiti az állami terhek vise-

Next

/
Thumbnails
Contents