Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.
Ülésnapok - 1922-278
â78 A nemzetgyűlés 278. ülése' ÎÙM. évi április fio 15-én, hedden. tak. 1923-ban pedig erősen javult a külkereskedelmi mérleg. (Felkiáltások jobbfelöl : Mikor ?) 1923. év végén már jórészt aktiv volt a külkereskedelmi mérleg. (Ellenmondások jobbfelöl. — Kenéz Béla : Nagy tévedés ! A békebeli 35 millióval szemben 82 millió passzivummal záródik le S Tessék megnézni ! —• Rupert Rezső : De azt jelentették kormánypárti berkekből, hogy aktiv ! —• Kenéz Béla : Meg kell nézni a hivatalos kimutatást. -—• Rupert Rezső : Lehet, hogy megint tévedtek, hiszen ez már szokás ! — Kenéz Béla : Tessék csak megnézni, a Statisztikai Havi Közleményekben venne van !) A Statisztikai Szemle, amelyet Szabóky Alajos szerkeszt . . . (Kenéz Béla : Ugy van Î Tessék csak megnézni !) a követekzőket mondja. (Kenéz Béla : Majd odamegyek, hogy hamarább megtalálja ! — Rupert Rezső : A kormány-kommünikék azt mondták, hogy aktiv. — Halljuk ! jobbfelöl. — B. Podmaniezky Endre : Ezt nem tudja kiolvasni !) Kérem t. képviselőtársam, legyen nyugodt, amit én állitok, azt be is bizonyítom. (Reischl Richárd : Nem mindig !) Rögtön, nem voltam elkészülve arra, hogy . . . (B. Podmaniczky Endre : Halljuk a bizonyítást !) Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét folytatni. Dénes István : Rögtön. (Kenéz Béla : Majd kikeresem ! —• Élénk éljenzés és taps jobb felöl. —• Rupert Rezső : A kormány egyik kommünikéjében volt, hogy aktiv lesz a külkereskedelmi mérleg. Bátran lehet tehát állitani.) Elnök : Kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét folytatni, mert a képviselő ur már néhány perce nem beszél. így lehetetlen tárgyalni. Dénes István : Magyar külkereskedelmi mérlegünk jórészt aktivvá vált. Állitom és ezt mindjárt be fogja igazolni maga Szabóky is. Hiszen aktivvá vált azáltal, hogy borzalmas exportot csinált ez a kormány, miután ismét ujabb hamis jelszóval jött elő, azt mondván, hogyha kiviszszük az országból a gabonát, az állatokat és a cukrot és eladjuk külföldön, ennek következtében ebben az országban a magyar korona stabilizálódni fog. (Kenéz Réla : 82 millió a minusz ! — Halljuk ! Halljuk ! jobbfelöl. — Rupert Rezső : Ez nem lényeges ! Megint belekapaszkodtak valamibe 1 — Gr. Szapáry Lajos : Halljuk a bizonyítást !) Én azt hiszem, mégsem az a fontos . . . (Nagy zaj és mozgás jobbfelöl.) Még nem is tudják hogy mit akarok mondani. (Pataesi Dénes : Csak maga tudja, hogy mit akar mondani ! Nem baj, ha mi nem tudjuk ! —• Reisinger Ferenc : Pataesi majd megmagyaráz mindent ! Nagyszerűen ért ehhez !) A Statisztikai Szemle azt mondja : »Kivitelünk ez év második felében az első félévi export értékének több, mint kétszeresét tette ki.« Ez az a tétel ! Kivitelünk kétszeresét tette ki az előző évinek, koronánk pedig, amelynek az önök teóriája szerint emelkednie kellett volna, sokkal súlyosabban csökkent, mint akkor, mikor sokkal kisebb volt a kivitel. (Zsirkay János : Ezt én már számokkal bebizonyítottam.) Én csak az önök teóriáját akarom kellő világításba helyezni. Vagy igaz az, amit önök állítottak, hogy kivitelünk fokozásával a korona javul és stabilizálódik, vagy nem igaz. Itt van a Statisztikai Szemle, amelv igazolja, hogy kivitelünk a kétszeresét tette ki az előző évinek és ennek ellenére koronánk ötödrészére vagy még jobban esett. Az igen t. kormány, amikor látta, hogy ez a remédium, a külkereskedelmi mérleg aktivvá tétele sem segit, végül jött a külföldi kölcsön jelszavával. Ha önök elolvasták azt a jelentést, amelyet Kállay volt pénzügy minister ur terjesztett be a jóvátételi bizottsághoz és elolvassák a szanálási javaslatokat, akkor önök számára csak egy konzekvencia marad : azt mondani, köszönjük, az ilyen külföldi kölcsönből nem kérünk. Hiszen abban a jelentésben, melyet Kállay tett a jóvátételi bizottságnak, melyet a pénzügyi bizottság tagjai megkaptak, (Rupert Rezső : A képviselők nem kapták meg ! Abban vannak azok a titkok !) benne van, hogyha nem kapunk rögtön 50—-60 millió aranykorona segélyt és legalább 600 millió aranykorona külföldi kölcsönt, akkor nem tudunk exisztálni. Mi lett volna ennek a konzekvenciája ? Az, hogyha nem kapja meg ezt a kölcsönt, távozzék a helyéről és próbáljuk más módon szanálni a helyzetet. Kállay jelentésében az foglaltatik, hogy a magyar jövedelemmegoszláshoz viszonyítva a 27 aranykorona fejenkénti adó már olyan súlyos megterhelés, amelynél többet a magyar milliók nem bírnak el. Ami igaz volt akkor, amikor a jóvátételi bizottságnak jelentését megtette, azt megcáfolja súlyosan a szanálási javaslatokban, amelyekkel idejött, mert itt talán 57 aranykorona szerepel fejenkint. Amikor pedig azt mondotta Bethlen István ministerelnök és a pénzügyminister is, hogy saját lábunkon nem leszünk képesek talpraállani, belső erőink teljesen igénybe vannak véve, akkor az igen t. kormány jön a belföldi kölcsönökkel és kiderül, hogyha reális alapon tárgyalt volna a belső tőkeerőkkel a magyar kormány, ezek nélkül a súlyos obligációk nélkül is meg tudta volna szerezni a kölcsönt, melyre talán szüksége lenne a háztartás rendbehozatala végett. Most azonban a magyar kormány mindazt, amit éveken keresztül csinált, miután az ellenzéknek ezt nem akarta elhinni, a pénzügyi bizottság tanácsa alapján egyszerűen azt mondja javaslataiban, hogy meg kell szüntetni a behozatali és kiviteli tilalmakat, amelyekkel eddig guzsbakötötte a kereskedelmet és az ipart és borzalmasan megkárosította a fogyasztók millióit, meg kell szüntetni a Devizaközpontot, mert abszurdum — mondja a pénzügyi bizottság jelentése, —• hogy a korona kurzusának mesterséges árfolyamát fentartsák, meg kell szüntetni mind a többi korlátozásokat is. Szóval — ami a legjellemzőbb és ami magyar kormánnyal még nem történt meg, — ezek a javaslatok, amelyeket a magyar kormány elénk terjesztett, mondják a legsúlyosabb kritikát a kormány eddigi pénzügyi és gazdasági politikájáról. Ennek a pénzügyi bizottsági jelentésnek, amelyet a külföldiek adnak, minden pontja súlyos ütés a magyar kormány gazdasági és pénzügyi politikájára ; a pénzügyi bizottság javaslatainak minden követelése, minden észrevétele a kormány eddigi gazdasági és pénzügyi fillérei közül kiüt egyet-egyet, amint kiüti valamennyit. Végzetesen elítélendőnek tartom azt, hogy amidőn a magyar kormány pénzügyministerének jelentése beismeri azt, hogy ennek a kormánynak minden eddigi kísérletezése Hiób-kisérletezés volt és amidőn most már maga a kormány ismeri be