Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-278

4. évi ápnlis hó 15-ên, ícedden. 258 Á nemzetgyűlés 278. ülése 192' őszinte demokráciát tartja. Azt kell mondanom ilyen körülmények között, hogy vannak ebben az országban politikusok, akik számottevő tényezőknek tartják magukat, de talán még fogalmuk sincs arról, hogy mi a demokrácia, pedig, ha fogalmuk volna róla, azt is tudnák, hogy annak az osztálynak is, amelyet képviselnek, évszázadokra alapíthatná meg az uralmát egy becsületes demokrácia. Amikor azt látjuk, hogy ezek a képviselő urak szembehelyezkednek magával Apponyi Alberttal is, nem csoda, ha elveszti az ember a hitét a demokráciában. Hiába volt itt vérfürdő, világháború és ellenforradalom, az emberek nem tanultak. (Kuna P. András : Ismerjük a demokráciát ! Tudjuk, kik hirdették l — Kabók Lajos : Fogalma sincs róla I Azt se tudja eszik-e, vagy iszik !) Meg kell állapitanom, hogy azok az erők, amelyeknek össze kellene fogniok a becsületes, őszinte demokrácia megteremtésére, idegenkednek tőle és ez nagy baja nemcsak az országnak, de azoknak a rétegeknek is, amelyeket önök képviselnek és amelyeknek nevében ugy Ítélik meg a helyzetet, hogy demokráciára nincs szükség. (Mayer János : Tendenciózus kipécézés !) A magatartásuk mindenesetre erre mutat. Ha tényleg hi vei a demokráciának, akkor szavazzák meg a titkosságot, ezt 24 óra alatt meg lehetne csinálni. (Kuna P. András : Ha nemzeti alapra helyezkednek a demokraták !) Ne beszéljen maga nemzeti alapról, ahhoz jobban értek én, mint ön. Maga még messze van attól, hogy nemzeti alapról beszélhessen, nem is fog odaérni soha. Kicsinyes szűk látókör nem lehet politikai szempont és politikai vezérelv. Vagy törekszik egy párt, egy osztály arra, hogy nagy átfogó egyetemes szempontok és elvek alapján rendezkedik be s akkor szolgálatot tesz a nemzetnek és egyúttal biztosítja saját fenmaradását is, vagy nem törekszik erre és akkor ám lássa a következményét. A történelmi felelősség azonban terheli őket, ugy mint terheli azokat, akik a háborút felidézték. Berki t. képviselőtársam azt a gondolatot pendítette meg, hogy Zalaegerszeget meg fogják szüntetni és más hasonló engedményeket tesznek. Nagyon helyes volna, ha Zalaegerszeget mielőbb megszüntetnék, de ezzel együtt likvidálni kell az emigrációt is. Egyenesen szégyene az országnak, hogy olyan kormányzata van, amely nem tud Zalaegerszeg nélkül kormányozni, amely csak erőszakos intézkedésekkel, erőszakos kormányzati rendszabályokkal tudja uralmát fentartani. Hát ez nem kormányzati rendszer, ez diktatúra. (Csontos Imre : Maguk csinálták !) Azok is rosszul csinálták ! Nem arról beszélünk, ami volt, most a jövőről beszélünk. (Sándor Pál : Miért nem szüntetik meg? Nevetséges, 60 ember miatt fentartani !) Likvidálja a kormány az ellenforradalmat, szanálja belsőleg az országot, mert amig ez a belső szanálás nincs meg, addig a külső pénzügyi szanálás sem lehet eredményes. A Rothschildok adhatnak hitelt, fognak is adni, tehát jó viszonyban lehet a kormányzat a bankokkal, kaphat tőlük pénzt, de nem kaphat bizalmat az országtól addig, amig itt bent a lelkeket is nem szanálja. A javaslatot nem fogadom el. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik Sándor Pál képviselő ur l Sándor Pál : T. Nemzetgyűlés I Van-e valaki közöttünk, aki ezeket a javaslatokat átolvasva, nem érzett volna saját magában bizonyos nyomást, amelyről első pillanatban nem tudott magának felvilágosítást adni? (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Én nem teszek ebben különbséget kormánypárti és ellenzéki képviselő között ; csak konstatálom ezt én is magamról, aki előítélet nélkül olvastam át többször ezeket a törvényjavaslatokat, aki vivódtam magammal, hogy ebben az esetben mit tegyek, elfogadjam-e vagy ne fogadjam el ezeket a törvényjavaslatokat. Kérdem önöktől, hogyha önök éreztek ilyen nyomást, nem gondolták-e azt, hogy ez az élő lelkiismeret, amely minden egyes képviselőben megszólalt? Nem gondolják-e, hogy ez az élő lelkiismeret, amely ma még csak halványan jelentkezik, azt súgja nekünk, hogyha nem is végzetes, de mindenesetre olyan lépés előtt állunk, amelyről majdnem azt lehetne mondani : to be or not to be —• lenni vagy nem lenni? Mert ezeknek a törvényjavaslatoknak elfogadása vagy el nem fogadása ezt jelenti. Legyen szabad még általánosságban néhány szót mondanom. Mi voltaképen ujabb fázisához érkeztünk a nemzet tragédiájának, amely tragédiát mi a mohácsi vésztől az osztrákokkal való együttélésig keresztülszenvedtünk. Ez az ujabb fázis az, hogy most nemsokára tíz éve, hogy a háborút megkezdettük ; öt évig küzdöttünk a háborúban, azután jött reá —• ami természetes, mert a história bizonyítja, hogy ilyen felfordulások után forradalmak szoktak bekövetkezni, ha nincs egy igen stramm rezsim, — jött a forradalom, jött a rettenetesen undok bolsevizmus, a bolsevizmus után jöttek önök, tisztelt uraim, azok . . . (Berki Gyula : Akkor még közben a Friedrich-kormány jött, csak azután nagysokára jöttünk mi !) A Friedrich-kormány voltaképen a kurzus kezdeményezője, és a Friedrich-kormányból váltak ki ugyancsak azok, akik tovább kurzusbéliek maradtak s akik egy jelszó alapján akarták az ország feltámadását előidézni. Elismerem a jó szándékot, semmi kétségem nincs, hogy ez a jó szándék fennállott. Azt azonban lehet jellemeznem, hogy bár 1918 októberében-novemberében vége volt a háborúnak s ma már 1924-ben tartunk : de mégis ott állunk, hogy esetleg ismét ujabb öt év kell ahhoz, hogy belekapcsolódjunk Európa konstellációjába. Nem nemzeti tragédia-e az, hogy az ezeréves Magyarország megcsonkítva áll ma itt, könyörögve egy kölcsönért, amelynek még nem ismerjük a megoldását? De ezt a tragédiát semmiképen sem lehet Grillparzer tragédiájához hasonlítani, mert a magyar nemzet maga is oka volt annak, hogy ebbe a tragédiába belekerült. Kellett-e ennek így lenni? — vetette fel az előttem szólott t. képviselőtársam. Én teljesen osztozom az ő argumentációjában, csak azt mondom, hogy a felelősségrevonás teljesen közömbös marad abban a tekintetben, hogy az ország jóléte a jövőben meg lesz-e, vagy nem. Mit használ nekem az, ha én egyeseket el fogok ítélni azért, mert azok rossz fát tettek a tűzre, rosszul szolgálták az ország érdekeit, a panamát, a befolyásolást, a protekciót szolgálták, mindazt, ami a Balkánon volt eddig s ami most nálunk is meghonosodott ; mit használ az nekem, hogy én valakit ma odaállítok a pellengérre és azt