Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-278

r  nemzetgyűlés 278. ülése 1924. évi április hó 15-én, kedden. 251 keserves bürokrácia, amely igy önmagát eszi fel és amely tehetetlenül áll itt minden problémával szemben. Ezen a téren a kormánynak feltétlenül messzebb kell elmennie, egészen addig, hogy ezt modernné tegye és megteremtse a produktivitását De ha a kormány ezen a téren nem is ment el messze, más téren elment, például az iparfelügye­lők létszámát csökkenti és megszünteti a vidéki iparfelügyelőségeket. Az iparfelügyelet Magyarországon eddig sem volt kifejlesztve és már a háború előtt is talán tökéletlenebb volt, mint sok balkáni államban. Ezt ki lehet mutatni. Az iparfelügyeletnek rend­kívül fontos feladata van az ipari életben : az, hogy az ipar veszélyességét ellenőrizze, hogy a kapzsi munkáltatót, üzemtulajdonost kénysze­rítse a védőkészülékek alkalmazására. Ma a technikai fejlettség korában már a balesetek leg­többje elhárítható és az egészségügyi rendszabá­lyok foganatosítására szükséges technikai beren­dezések is megvannak. Mindezekkel az iparüze­mek veszélyessége a minimálisra lokalizálható, de az államnak ellenőriznie kell, hogy megteszik-e a szükséges intézkedéseket. Az államok min­denütt arra az álláspontra helyezkedtek, hogy ezen a módon a kapzsi kapitalizmussal szemben megvédjék az emberi munkaerőt. Hiszen vannak gyári üzemek, amelyekben fiatal gyermekek, leányok dolgoznak, akiknek élete minden percben veszélyben forogna, de az állam beavatkozik és gondoskodik arról, hogy a veszélyességet elhá­rítsák. (Esztergályos János : Emlékezzünk a Fecske-utcára !) Tessék csak a fecske-utcai esetre visszaemlékezni, ahol az engedélyt könnyelműen adták ki, az iparfelügyelőség hibás volt, mert nem tette meg a szükséges intézkedéseket, de erről nem is kaptunk még jelentést, pedig meg­igérte a kereskedelemügyi minister ur. Tessék tehát elképzelni, mit jelent az, ha most még ezt az eddig is hiányos iparfelügyeletet is megszüntetik. Ez olyan dolog, amelynél ember­életről, munkaerővédelemről, a termelő erő, a produktivitás megvédéséről van szó. Ezek fontos szempontok. S azt látjuk, hogy mégis ezeket az állásokat szüntetik meg, mert feleslegesnek tart­ják, pedig ezek nem feleslegesek és ezzel igazán nem ér el nagy megtakarítást az állam. Ott van­nak különböző más intézmények, detektívek, rendőrség, csendőrség, fináncvámőrök, Dunaőrök és még nem tudom, milyen őrök, az ezekre for­dított kiadások csökkentésével az állam sokkal nagyobb megtakarítást érhetne el, és nem veszé­lyeztetné a testi épségét senkinek, ezen a téren ellenben a legszerencsétlenebb, a legjobban ki­zsarolt, a legkevesebb bérért legtöbbet dolgozó embereket teszi ki még jobban a tőke kapzsiságá­nak. Nagyon kérem a kormányt, gondolja meg, hogy ilyen intézkedéssel nagy hibát követne el és e mellett végül is nemzetközi egyezmények is kötelezik a kormányt, amelyekbe a kormány részben a háború előtt, részben a háború után belement. Ne hivatkozzanak mindig arra, hogy mi kivételes helyzetben vagyunk és ezért nincs szükségünk az állami berendezkedésnek azokra a szerveire, amelyek szociális vonatkozásban jó hatással volnának. Ne bizonyítsák be, hogy ennyire gyűlölik a népet. Tessék elhinni, hogy ez igy nem más, mint nyilt bevallása annak, hogy nem törődnek azzal, hogy Schneller Móric holnap megint 35 leányt és egy csomó gépet helyez el a pincéjében. (Propper Sándor : És Hegyeshalmy vele együtt ! —• Kiss Menyhért : Lehetetlen ! Hegyeshalmy nem lehetett benne ! Buday meg­cáfolja. — Buday Dezső : Nem volt benne ! — Propper Sándor : Elnöke volt a cégnek ! —• Zaj. —• Rothenstein Mór : A tanítói bankban is sokan nem akarnak benne lenni !) Ez az eljárás nyilván­valóan azt bizonyítja, hogy ki akarják szolgál­tatni a tőke kapzsiságának a munkásokat. Rendkívül érdekes dolog az, amit az állam­vasutak deficitje körül látunk. (Zaj.) Az állam­vasutak deficitjét kapcsolatba hozzák a vagyon­váltságföldekkel. Korábban mindig azt hallottuk, hogy a vagyonváltságföldek nincsenek lekötve, (Halljuk ! Halljuk ! a szelsőbaloldalon.) de most kitűnt, hogy ezek is le vannak kötve és a bizott­ságban azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a vagyonváltságföldeket az államvasuti beruházási kölcsön fedezetéül akarják felhasználni. Ezek a vagyonváltságföldek körülbelül 450.000 holdat tesznek ki. Roppant tekintélyes szám, (Propper Sándor : Ezzel lehetne szanálni az országot Stra­kosch nélkül !) nagy vagyon és nem tudom, hogy maga ez nem lett volna-e elégséges arra, hogy helyettesítsen mindennemű külföldi kölcsönt. Azt mondják a mezőgazdák, akik ehhez értenek, hogy ezekből igen nagy összegeket lehetne kihozni az állam számára, de ezeket a földeket most nem kezelik, nem értékesitik, nem használják ki ugy, — a részleteket, sajnos, nem ismerem — hogy meghoznák az államnak azt a jövedelmet, amelyet meghozhatnának. (Esztergályos János : Erről is jó volna egy kis elszámolás ! — Mozgás a jobb­oldalon.) A legfurcsább az egész kérdésben az, hogy bár most igazán sok papirost és indokolást kaptunk, de a nemzetgyűlés sem a bizottságban, sem a plénum előtt nem kapott tiszta képet, leg­kevésbé számadatokat arról, hogy ez a nagy állami vagyon mennyit jövedelmezett és hova lett ez a jövedelem. Hiszen ez rettenetes nagy vagyon, amelyet nem lehet igy Csáky szalmájaként ke­zelni. Mi nem kaphatunk elszámolást az állam bevételeiről, csak Strakosch ur? Ha idejönnek idegen urak, azoknak rendelkezésére áll a kormány és bemutatja nekik az állam bevételeit, és kiadá­sait, s a nemzetgyűlés ugyanezt nem érdemli meg? Mi beszélhetünk, követelhetünk, a tisztelt urak a túloldalon leszavaznak bennünket, helyeslik a kormány politikáját, pedig végre is a kormány­nak is, önöknek is be kell látniok, hogy amikor ilyen fontos javaslatokról van szó, akkor tudnunk kellene, hogy mennyi volt az állam kiadása, (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) legalább nagy­jában. Ha a kormány ezt itt nem akarta előter­jeszteni, legalább a bizottságot kellett volna in­formálnia. A vagyonváltságföldek kérdése . . . (Renczes János : Legnagyobb részben már le van­nak adva a kisemberek részére ! — Zaj a szélső­baloldalon. —• Esztergályos János : Talán önök tudják a számokat? — Zaj. —Őrffy Imre előadó : Tessék elolvasni, benne van a javaslatban ! — Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Ezt is csak kijelentették a bizottságban. De ez sem reális jövedelem, csak kombináció ! Nem ilyen számokat kérünk. Állami költségvetésről, nagy terhek viseléséről van szó. Borzasztó fontos, hogy tudjuk, hogy ezeknek a vagyonváltságföl­deknek lekötése mennyiben befolyásolja a föld­NAPLÓ XXIII.

Next

/
Thumbnails
Contents