Nemzetgyűlési napló, 1922. XXIII. kötet • 1924. április 11. - 1924. május 02.

Ülésnapok - 1922-278

A nemzetgyűlés 278. ülése 192á. évi április hó 15-én, kedden. 249 ment gyors tempóban végbe. A mi népünk, a vidéki, falusi népesség elmaradt, vélt sérelmekben szenved sokszor és erre nem kap felvilágosítást. Az urak nem is tudják, de mi tudjuk, mert érintkezünk velük és hozzánk jönnek panaszkodni, hogy mit jelent, ha jó érzéssel, jóindulattal megmagyarázzák valakinek azt, hogy a törvény szerint nincs igaza. (Esztergályos János : Nem ugy, mint a gödöllői főszolgabíró !) De nem ugy kell eljárni, ahogy vidéken van, hogy bemennek az emberek és nem kapnak igazságot. Pedig mi a közigazgatás főrendeltetése ? Az, hogy ezeket a vélt, vagy tényleges sérelmeket elintézze. Tessék elhinni, hogy borzasztó szempont ez szociális vonatkozásokban, rettenetes sok elégedetlenségnek, gyűlöletnek lehetőségét veszi el, hogy ha az egyes tisztviselők felvilágosítják az embereket, jól bánnak velük, de ezeknek igazságszeretőknek kell lenniök, jó példával kell elölj árniok, mert ismertem magam is szolgabírót az Alföld egyik városában, akiről tudom, hogy sok ügyet intézett el jól, amelyet más csak ugy intézett volna el, hogy vér folyt volna, de jó szándékkal hozzáértéssel, a nép iránt való igazságszeretetével baj nélkül intézett el oly dolgokat, amelyek más embernél bajokat okoztak volna. Amikor erről beszélünk, mi tulaj donkép konzervatív álláspontot foglalunk el. De nyugodtan beszélünk a nép érdekében, mert nem akarunk felforgatást, de akarunk demokratikus előhaladást és minél gyorsabb a demokratikus előhaladás, minél jobban vannak a tömegek erre előkészítve, annál inkább asszimilálódnak a nemzet kívánalmaival, az ország általános szempontjaival és annál termékenyebbek magára az országra nézve, az egész nemzetre nézve. Meg kell érteni, hogy nem lehet valamit azért meg nem csinálni, mert szocialisták kívánják. Csinálja csak meg a kormány a maga dolgát, tegyen jó intézkedéseket magától, mi legjobban örülünk neki, mert magasabb kulturfokon, tökéletesebb szellemi nivón sokkal szebb a harcot vivni, mint alacsony szinvonalon. Ezt értsék meg végre az urak Î Amikor mi különösen a közigazgatásról beszélünk, akkor panaszaink jogosak. Hiszen aki külföldön járt, mint én is, az beszélhet erről. Nem is kell egyebet mondanom, mihelyt átléptünk az osztrák határon, ha Németországban és Svájcban járunk, már a kalauz máskép beszél az emberrel, mint Magyarországon. Megérzi ezt az ember, hogy más atmoszférában van, más a levegő, a gondolkozás, a felfogás és az emberre a magasabb kulturélet kedvező behatást tesz. (Propper Sándor : A magyar határon elveszik a szappant és a törülközőt !) Nem tartom tehát helyesnek azt az intézkedést, hogy a kormány a munkaidő meghosszabbításával akar több munkateljesítményt elérni, mert ez nem helyes módszer. De lehetne más téren a kiadásokat csökkenteni. A belügyi kormányzatnál pl. nem találunk olyan intézkedéseket, amelyek a nagyban való csökkentést mutatnák. Nem tudom, hogy az urak hogyan ítélik meg, de azt látjuk, nyilvánvaló a belügyi kormányzat működéséből, a tervbevett bevételi- és kiadási tételekből is, hogy itt nem ment végbe az apasztás oly mértékben, amelyben végbe mehetett volna, mert a csendőrségnek, a nyomozóknak óriási gárdáját tartják, egymást ellenőrizik a nyomozók. Nagyon fura dolog az, hogy a kormány arra építi a maga rendszerét, hogy detektívek» belügyi nyomozókkal, csendőrséggel kormányoz. (Propper Sándor : Detektívek és ellendetektivek !) Csendőr a csendőrt, detektív a detektívet, belüg}'! nyomozó a fővárosi rendőri tisztviselőt ellenőrzi. (Propper Sándor : Különítmény és ellenkülönitmény !) Hogy a katonaság külön nyomozókat tart, nem tudom, miért szükséges. Ez a nagy apparátus, ez a spiclirendszer mire való ? Hát nem hisznek az, embereknek? Az államot ugy kell berendezni, hogy aki nem gyanús, az is legyen gyanús ? Csak azért, mert vannak ily nagy apparátusok és gépezetek, amelyek a maguk szükségességét akarják bizonyítani ? (Kiss Menyhért : Mindenki gyanús nékem, aki él. —• Buday Dezső : Az árulókat meg kell találni !) Nagyon épületes példákat lehet felhozni a gyakorlatból, amikor egy füttyszóra meg tudtak mozgatni húsz, harminc, ötven detektívet, mert a spiclik, mint a falka megmozdulnak, a gépezet mozgásba jön, pedig valaki csak heccet akart csinálni. De ők mindenütt ott vannak és ha nincs baj, hát bajt akarnak csinálni. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Mire való ez a nagy gépezet ? Mire valók ezek a nyomozótestületek, amelyek egymást ellenőrizik ? Nagon épületes dolog, hogy amikor vidéken a rendőrhatóság engedélyez egy ülést, akkor kiküldi a maga embereit, hivatalos uniformisos közegeit, de kimennek a polgári ruhás detektívek, egyenruhában a katonák is, jönnek a katonai nyomozók. (Propper Sándor : Arról nevezetesek, hogy száz kilométerről megismerni őket !) Mindenki ismeri őket és ez a spiclirendszer épületes kialakulása, hogy ha valaki detektív lesz, egy hét múlva a fél város ismeri, mindenki tudja, olyan sajátságos szellem és alakulat van, hogy rájuk lehet ismerni. (Esztergályos János : Bot és kiskalap a fején Î) Annyira rájuk lehet ismerni, hogy kilencven százalékos biztonsággal megállapítható, ki a detektív, a besúgó, a hadács, ugy hogy ennek az apparátusnak csökkentése okvetlenül szükséges, nem kell ezt fentartani, mert mi az ördögnek kell, amikor ezt a munkát kisebb apparátussal is el lehet végezni. Itt igen nagy pénzügyi megtakarításokat lehet elérni, és még az is hozzájárul, hogy legalább bajokat nem okoznak. Hiszen ezek az emberek megtanulnak minden rosszat, amikor az ellenőrzésben résztvesznek és sokszor maguk is követnek oly cselekményeket, törvénybe ütköző dolgokat, amint láttuk a csempészéseknél, a vámdolgoknál. Annál nagyobb mértékben követik el a visszaéléseket, minél több ember foglalkozik ezekkel a dolgokkal. Fel kell vetnem azt a kérdést, mirevaló az országos főkapitány ? (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon. —• Propper Sándor : Mire való az udvarnagyi bíróság ?) Ez nem volt. Mire való az államtitkári állás ? Nem személyekről beszélek. De ezek terén is nagy megtakarításokat lehetne elérni. Mondom, nem személyes szempontból beszélek, mert rámnézve mindegy, ki a főkapitány és ki az államtitkár, ez egészen közömbös. (Propper Sándor : Nem egészen mindegy !) Majdnem mindegy ebben a rendszerben. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon. —• Propper Sándor : Szeretnék okos államtitkárt látni. —• Zaj.) Fontos, hogy amikor az ország megcsonkult és amikor apasztani kell a tisztviselők létszámát, akkor ne azokat a szerencsétleneket bocsássák el, hanem szüntessük meg a politikai okokból