Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.

Ülésnapok - 1922-272

340 Â nemzetgyűlés 272. ülése 1924. évi április hó 8-án, kedden. az eljárást megindítani. Senkire nem rójják ki az öt forintot vagy bármely büntetést ingyen, hanem a pereskedéssel járó birósági költségeket köteles a fél megfizetni. Megszüntették Franciaországban e reform kapcsán az összes arrondissement-okban a souspréfecture-öket, amelyek minálunk a szolgabírói hivatalnak megfelelnek. (Felkiáltások a jobboldalon: Ezt nálunk nem lehet megszüntetni! — Erdélyi Aladár: Nem felel meg annak; rosszul mondja!) A souspréfecture-ök hatáskörét részben a vármegyei előadókra bízták, -- nagyon jól tudjuk, hogy minden járásnak meg van a maga előadója — részben pedig ráruházták a községekre, melyeknek autonómiája ennek következtében tetemesen megnövekedett, B felelősségük és intézkedési hatáskörük is lényegesen kibővült. Ilyen intézkedéssel egy milliárd frank évi kiadást takarított meg most a francia kormány. Ne méltóztassanak azt gondolni, hogy az átmeneti kis kölesönnek tulajdonitható, hogy a francia frank az utóbbi időben 20-ról felemelkedett 33—34 pontra, hanem azért, mert amikor annak veszedelmét látták, hogy a költségvetési egyensúly meginog, nem fukarkodtak a takarékossággal. Ezt minálunk egyáltalában nem látjuk. Tessék megmondani nekem, mi szüksége van ennek a tönkrement, elpusztult kis Magyarországnak népjóléti ministeriumra. Nem volt meg Nagy-Magyarország népjóléti ministerium nélkül ! Mit csinál a népjóléti ministerium ? A népjóléti ministerium adminisztrálta a hadigondozottakat, de ezeket már kiseperte magából, ezek ma már decentralizálva vannak a pénzügyigazgatósághoz, mindenkinek meg van állapítva az igénye s csak utalványozásra van szükség. Ha igy megszüntették a Hadigondozó Hivatalt is a szanálási programm keretében, akkor mi szükség van erre a népjóléti ministeriumra 1 (Friedrich István : Vass is elmegy nagyprépostnak !) Talán a lakások fölött való bíráskodás okából szükséges ? A lakásügyek részére lehet egy más, pártatlan birói fórumot legfelsőbb fórumul kijelölni. Nem bizhatom tehát annak a költségvetési apasztásnak komolyságában, amely teljesen felesleges luxushivatalokat tart fenn, amelyeknek nincs más rendeltetésük, mint talán csupán az, hogy Klebelsberg és Vass minister urak egyaránt ministerek maradhassanak. (Mozgás és zaj a jobboldalon.) Egy pár hónapon keresztül szerenesés voltam a ministerelnökség dolgaiba beletekinthetni. Kérdem, mi szükség van külön ministerelnökségref A minister elnökségnek volt külön fiumei ügyosztálya, van közjogi ügyosztálya, — a fiumei ügyosztály már megszűnt, — kérdem, mi szükség van közjogi ügyosztályra, nincs ott az igazságügyministeriuml Ha valamely közjogi kérdésben kell állást foglalni, erre az igazságügyi ministerium szívesen rendelkezésre áll és szolgál felvilágosításokkal. Franciaországban, ahol mintaszerű kormányzás van, a ministertanács elnöke — igy hívják a ministerelnoköt — egyúttal valamely szakministeriumnak a vezetője is. Poinearé most egyúttal külügyminister is. Külön ministerelnökre és ministerelnökségre nincs szükség. Arra, hogy legyen egy sajtóosztály, erre egyáltalában nem szükséges fentartani a min ister elnökséget. Elmondhatnék még sok mindent. Kérdezem, hogy mi szükség van külön testőrségre, mi szükség van külön koronaőrségre, külön parlamenti őrségre? Annak a 35.000 létszámumagyar katonaságnak, amelyet a trianoni szerződésben a nagyentente megad, nagyon örömteljes szolgálat volna pl. egy szakasz részére, ha kiállhatna a kormányzósági palota elé s az ottan szükséges személybiztonságot szolgálná. Vájjon a szent koronát nem szívesen őriznék-e katonáink? (Zaj.) Elnök : Csendet kérek képviselő, urak ! Szakács Andor : Kérdem, mi szükség van parlamenti őrségre ! Ha ide berendelnek egy század vagy egy szakasz katonaságot vagy rendőrséget vagy csendőrséget, az is épugy el fogja látni a szolgálatot. Megjegyzem, hogy ez Tisza István óta van, mert 1848-tól kezdve mindenféle katonai hatalom nélkül gyönyörűen lehetett itt tanácskozni. De kezdjük magunkon. Mi szükség van egyáltalában 245 képviselőre ! Mi címen ülünk mi itt 245-en. (Erdélyi Aladár: Helyes ! Csökkentsük! Elfogadjuk !) A Friedrich-féle választójogi rendelet kevesebb képviselőt állapított meg csonka Magyarországon, és önöknek nagy politikai vezére gróf Tisza István (Ellenmondások jobbfelől.) alkotta a törvényt, ő állapította meg, miért háborgatják tehát emlékét azzal, hogy keveslik a képviselők általa helyesnek Ítélt számát. (Erdélyi Aladár: Nem annyira a számot kevese!jük !) ügy emlékszem, hogy az előző nemzetgyűlésben a képviselők száma 188 volt. Pontosan nem tudom, de ugy tudom, hogy lényegesen kevesebb volt. Ha mi komolyan akarjuk az állami kiadásokat apasztani, ha komolyan akarjuk megkimélni az adófizetőket, akkor kezdjük magunkon. Nem kell az országnak ilyen népes testület. Mesterségesen kettéválasztják a kerületeket és megszaporítják, pedig elég lenne annyi, amennyit a legutolsó alkotmányos törvény csonka Magyarország szárnára megállapít. Ha ilyen borzasztó áldozatra hívja fel a kormány az országot, ilyen, egész 75%-ig menő adózásokat foganatosit, akkor hogy van szive és lelke egy olyan embernek, akinek egész nap a hivatalában, kellene ülnie, állaníi autókra reflektálni és azokon száguldozni a városban, oda pöfögtetni az a dófizető polgár orra al ci £1' benzinszagot és ezzel is növelni azt a keserűséget, amely benne van és arra a gondolatra vezetni, hogy hiszen azért kell nekem ennyi adót fizetnem, mert ilyen tékozlás folyik. Az összes állami autók megszüntetését kívánjuk. Gróf Tisza István idejében nem volt autója a kormánynak, mindössze egy-két fogatot tartottak. (Erdélyi Aladár: És mikor te voltál sajtófőnöki — Horváth Zoltán: Most még az udvarnagyi bíróságnak is van fogata!) Most, mielőtt én;ezt a francia egyszerűsítési tervet megismertem volna, vidéken beszéltem egy volt községi főjegyzővei — aki főszolgabíró is volt annakeiőtte — és egy tényleges főjegyzővel; mind a ketten azt mondották — anélkül, hogy tudták volna, hogy Franciaországban ez a terv — hogy Magyarországon sem a főispáni, sem a szolgabírói hivatalokra semmi szükség nincsen. (Erdélyi Aladár: Azért, hogy ők legyenek a legnagyobb urak! — Zaj a baloldalon.) Erre vonatkozólag, az idő rövidsége miatt, gyakorlati argumentumomat nem tudom elmondani, épen azért beterjesztem a következő határozati javaslatot (olvassa) : »Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy az állami kiadások lényeges csökkentése céljából az állami igazgatás keretében további egyszerűsítéseket és megtakarításokat vigyen keresztül. Különösen a népjóléti ministerium, az udvarnagyi bíróság, a testőrség, a parlamenti őrség, az államvasuti karhatalom, a főispáni állások, a szolgabírói hivatalok, az összes személyszállító automobilok eltörlése illetőleg megszüntetése, . . . (Zaj jobbfetől.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Szakács Andor (továbbolvassa) : . . . továbbá a folyamőrség létszámának a legszükségesebb mértékre való korlátozása iránt haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket. (Horváth Zoltán : A nagy_ Dunát nem őrizték, a kis Dunát őrzik!) Kimondja továbbá a nemzetgyűlés, hogy