Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.

Ülésnapok - 1922-272

A nemzetgyűlés 272, ülése 1924, évi április hó 8-án, kedden. 325 savai a nép nemcsak a terhekben, hanem a jogokban is részesülne (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon. — Baross Jáaos: Erős lenne a nemzet!) ha őszinte magatartással a nemzet bizalmát visszaállítanák és ha ebben az országban az igazság és a törvények uralmát biztositanák. (Helyeslés a hal- és a szélsőbaloldalon.) Szóval: ha a nemzet lelkéből fakadt közvélemény határozna ennek a nemzetnek a sorsa felett. (Szilágyi Lajos : A ministerelnök ur későn fog ennek tudatára ébredni !) Ennek a segítésnek ma és mindaddig, amig ez a kormány helyén marad, súlyos akadályai vannak. Ezek az akadályok egyrészt alkotmányjogiak, másrészt pedig erkölcsiek és együttvéve eredményezték azt a szerencsétlen helyzetet, hogy voltaképen nem a nemzet érdekeit, hanem a nemzet közvéleményétől meggyőződésem szerint távolálló kormánynak saját létét mentő törekvéseit szolgálják e javaslatok. (Ugy van ! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Rupert Rezső: Csak erről van szó !) A magyar nemzet mindig alkotmányos nép volt; erről ismeretes az egész világon. Hosszú évszázadok történelme igazolja ezt. Kevés ország van, amely alkotmányos intézményeihez olyan nemes szivóssággal ragaszkodott volna, mint ez a nép. Ezt a ragaszkodását dicső szabadságharcai által véráldozatok árán irta be a történelem lapjaira. A nemzetnek alkotmányosságához való eme SZÍVÓS ragaszkodása különösen két irányban nyilvánult meg. Egyfelől a nemzet közvéleménye minden időben a legmerevebben tiltakozott a kormányok ama törekvései ellen, hogy köz jogosítvány ok gyakorlása más által, mint a törvényhozó hatalom által szabályoztassék és a törvényhozó szerv az alkotmányban biztosított eminens jogai gyakorlásától elüttesék, vagy abban megakadályoztassák, másfelől arra törekedett, hogy ebben az országban, az akkori korszellemek megfelelőleg, a szabadságjogok mindig elismertessenek és a közhatalom által az állampolgárai számára pártál tanul biztosíttassanak. Nézzük, mi most a helyzet, t. Nemzetgyűlés? A legsötétebb abszolutisztikus időket kivéve, nem volt még kormány, amely a nemzet vérébe létfeltételként átszivódott ezt az alkotmányos alapot és szabadságérzést annyira sárbatiporta volna és a minden időkben közfelháborodással kisért szükségrendeleti kormányzással annyira visszaélt volna, mint Bethlen István gróf kormánya. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) A megcsonkított Magyarország első nemzetgyűlése általános és titkos választójog alapján záros határidőre gyűlt össze és törvényileg szentesitvén a maga helyzetét, feladata lett volna az alkotmányos rendezés és ezek között a választójognak törvényhozási utón való rendezése. A ministerelnök ur azonban az idevonatkozó javaslatokat olyan időben nyújtotta be, hogy az első nemzetgyűlés határideje lejárván, feladatának eleget nem tehet. — (Szilágyi Lajos : Jól emlékezünk rá! — Gr. Bethlen István ministerelnök : Hónapokig indemnitást méltóztattak tárgyalni. — Horváth Zoltán: Nagyatádi otthagyta Programm ját!) Elnök: Csendet kérek! Hegymegi-Kiss Pál: A kormány ekkor, ahelyett, hogy az első nemzetgyűlésre vonatkozó szabályok alapján megejtette volna az uj választást, szüksegrendelettel újból szabályozva a választójogot, az emberek millióit fosztotta megválasztó^ jogosultságuktól, (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) titkos választás helyett az ország nagyrészében nyilt szavazási Napló XXII. rendszert léptettek életbe s a törvényen alapidő kerületi beosztást szintén szükségrendelettel megváltoztatta. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) — Drozdy Győző: Kinevezett parlamenttel jött ide! — Meskó Zoltán: Testhez szabták! — Horváth Zoltán: Tologatták ide-oda a választókat!) A választások törvényességének megvizsgálására, erre a közvéleményünk szerint bírói funkcióra: szintén szükségrendelettel alkotott szabályokat. Ezt az állapotot a ministerelnök ur a nemzetgyűlésnek immár kétévi időtartama alatt sem kísérelte meg törvényhozási utón rendeztetni, jóllehet az ellenzék erre a ministerelnök urat több izben felhívta. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Tehát ennek a törvényhozásnak léte (Propper Sándor : Alkotmányozó nemzetgyűlés !) ma is kormányrendeleten nyugszik. A ministerelnök ur a legmerevebben elzárkózik attól, hogy a választójogot ugy, amint Európa többi államaiban is van és amint nálunk az első nemzetgyűlési választások alkalmával is volt, a titkos választójog elve alapján szabályozhassa a törvényhozás, holott a nemzet közvéleménye ezt parancsolólag követeli. (Barthos Andor : Az ön nézete szerint ! — Meskó Zoltán : A kisgazda párt programmja a titkosság !) Elnök : Csendet kérek ! (Meskó Zoltán : A titkosság a kisgazdapárt programm ja !) Meskó Zoltán képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni ! Hegymegi-Kiss Pál : A helyzet tehát az, hogy a kormány az öncéljaira formált nemzetgyűlés többségével szükségrendelet alapján ^ a nemzet akarata ellenére, sőt a választók előtt hirdetett programm megváltoztatásával is hozatja itt a törvényeket. Az én nézetem szerint ez a nemzetgyűlés . . . (Zaj balfelől. — Rupert Rezső: És még ez a nemzetgyűlés sem kell neki ! — Barthos Andor : Ebben nincs is valami nagy gyönyörűség.) Elnök: Csendet kérek! (Szilágyi Lajos: Talán külső befolyásra várnak!) Szilágyi Lajos képviselő urat kérem, méltóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni. (Rupert Rezső: Egy pár ember magántulajdonává akarja tenni az országot!) Kérem Rupert képviselő urat is méltóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni. (Állandó zaj balfelől.) Horváth Zoltán képviselő urat szintén kérem, méltóztassék csendben maradni. (Erdélyi Aladár : Legalább saját szónokukat ne zavarják!) Erdélyi Aladár képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Zaj balfelől.) Drozdy képviselő urat is kérem, méltóztassék csendbenmaradni. (Drozdy Győző : Kérem, a legnagyobb készséggel.) Hegymegi-Kiss Pál : Nézetem szerint ez^ a nemzetgyűlés nem képviseli a nemzet akaratát, (Ugy van ! balfelől. Ellenmondások a jobboldalon.) s a nemzet nevében a felelősség és a terhek vállalására nem jogosult. (Ugy van! balfelől.) Csakis igy volt az lehetséges, hogy a kormány évek hosszú sora óta költségvetés nélkül dolgozott, zárszámadásokat a parlamentnek be nem nyújtott és a közpénzekről számadást nem adott. (Propper Sándor : A nemzetgyűlésnek nem adott, de Strakoschnak adott. — Rupert Rezső: A külföldön megalázkodott, a magyar nemzet előtt nem akart megalázkodni! — Barthos Andor : Becsületet szerzett a külföldön. — Drozdy Győző: A nyilt választójoggal! — Barthos Andor: Ezt a nép el nem hiszi önöknek! — Propper Sándor: Próbáljuk meg! Gyerünk az urnák elé!) Az ellenzéknek ily irányú felhívásáról a kor mány mindig elzárkózott, jóllehet a legjogosabb aggályok merültek fel. Sőt a kormány az ideiglenes államfő által az 1922. évi tél nyomorának 52