Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.

Ülésnapok - 1922-261

26 A nemzetgyűlés 261. ülése 192 amely az ő gazdasági gondolkodását is jobban ki tudja használni saját egyéni céljaira, nagy súlyt helyezek rá, hogy a Vörös-Kereszt Egylet necsak társadalmi, hanem szociális munkával is foglalkozzék. Utóvégre az ország rászorul erre. Hely telén item azonban, hogy amikor a Vörös­Kereszt Egylet a maga lábán megállni nem tud, adományokat gyűjt itt, hogy azokat kivigyék: külföldre, ahelyett, hogy saját megerősödését igyekeznék elősegiteni. Nagyon szép dolog a testvériesség, nagyon szép az ifjúsági Vörös­Kereszt intézményének fejlesztése, de meg kell állapitanom, hogy amikor minket e tekintetben nagyon kevéssé segítenek a külföldről, akkor elsősorban nekünk is önerőnkre kell támaszkod­nunk, mert hiszen nern tudunk mástól segítsé­get várni, saját erőnkből kell talpra államink, s megkövetelhetjük, hogy a Vörös-Kereszt Egylet is ebben a szellemben dolgozzék. Nagyon kérem a t. népjóléti minister urat és a t, kormányzatot, mint akiknek módjukban van az alapszabályokba beavatkozni, méltóztassanak az egyesületet arra szorítani, hogy elsősorban és eminenter azzal a kérdéssel foglalkozzék, amelyet az alapszabályok 5. §-a számára előir. A népjóléti minister urnák éà az igen t. kormány­nak illetékes szakreferensei helyet foglalnak a Vörös-Kereszt Egylet választmányában, akadá­lyozzák tehát meg, hogy ez a nagy intézmény bórbeadassék és illetéktelen kezek vezetése alá kerüljön. Meg vagyok győződve arról, hogy a t. népjóléti minister ur ezt a kérdést magáévá teszi és igyekezni fog annak szanálását előmozditani. Bátor vagyok mindezek alapján a következő interpellációt előterjeszteni (olvassa): »Hajlandó-e a népjóléti- és munkaügyi minister ur sürgősen az iránt intézkedni, hogy a jövőben a járványok elfojtására irányuló intézkedések a hatóságok által az egész országban egyöntetűen foganatosít­tassanak ? Hajlandó-e a népjóléti- és munkaügyi minis­ter ur a közegészségügyi törvény sürgős revíziója iránt intézkedni és az arról szóló törvényterve­zetet haladéktalanul a nemzetgyűlés elé ter­jeszteni % Hajlandó-e a népjóléti és munkaügyi minis­ter ur az Országos Menekültügyi Hivatal fel­ügyelete alatt álló tömeglakásokban fennálló anomáliákat azonnal megszüntetni, esetleg erélyes ministeri biztos kiküldése által a helyzetet szanál­ta tni ? _ Hajlandó-e a népjóléti és munkaügyi minis­ter ur az Országos Menekültügyi Hivatal tömeg­lakásainak további igénybevételét megszüntetni és az ottani lakókat az épülő állami kislakásos bérházakban elsősorban elhelyezni, hogy igy az iskolaépületek eredeti rendelkezésüknek — a gyer­meknevelésnek — visszaadassanak í Hajlandó-e a népjóléti és munkaügyi minis­ter ur az iránt sürgősen intézkedni, hogy a Magyar Vörös-Kereszt Egylet Erzsébet-kórháza bérbe ne adassék és hogy maga az egyesület az alapszabályoknak megfelelően elsősorban oly irányú működést fejtsen ki, amelyet a nemzet érdeke maga is megkövetel?« Elnök : A népjóléti és munkaügyi minister ur kivan nyilatkozni. Vass József munkaügyi és népjóléti mi­nister: T. Nemzetgyűlés! A járványos betegségek ellen való küzdelemben az egészségügyi személy­zeten kívül a fővárosban és kint a vidéken, a városokban a közigazgatási szervezet áll rendel­kezésre. Igaz, hogy itt két baj van. Az egyik az, hogy a két forradalom, valamint az utána követ­kező megszállása, illetőleg kirablása az országnak •megfosztotta városaink és községeink legnagyobb részét azoktól a járvány ellen védekező egészség­l. évi március hó 26-án, szerdám,. ügyi legszükségesebb eszközöktől, amelyek be vol­tak szerezve szanaszét az országban s amelyek­nek — amint én gondolom — hasznát azok, akik azokat elvitték. — nem ismervén rendeltetésüket, — ugy sem tudják venni, (Igaz ! Ugy van ! jobb­felől.) ellenben mi magunk csak óriási áldozatok­kal tudjuk pótolni lassan-lassan a hiányokat. A másik baj az, hogy a közigazgatási szervezet a maga részéről, ha igénybe vétetik közegészség­ügyi munkák foganatosítására, nem lévén ez a tulaj don képeni feladata és nem lévén beiskolázva mindenhol, nem tud mindenütt promt, készsége­sen és szakszerűen segitőleg közreműködni ebben a munkában. De épen a múlt esztendőben és a folyó év fo­lyamán is az ország különböző pontjain fejüket felütő járványok ellen való sikeres küzdelem mu­tatja a legjobban, hogy ezen a téren is előrehaladás mutatkozik. Ennek következtében szeretném meg­nyugtatni a közönséget, ugy a székesfővárosét, valamint a vidékét is, hogy egészen nyugodt lehet abból a szempontból, hogy amennyiben a közönség maga a szükséges, a legelemibb óvó rendszabá­lyokat és parancsokat megtartja és engedi mű­ködni azokat a szervezeteket, amelyeknek hiva­vatása épen a nagy tömegek egészségügyének vé­delme, akkor nyugodt lehet a nagyközönség, a magyarság, mert hiszen Magyarországon fel tudjuk venni a küzdelmet mindenféle járványos bajjal szemben. Természetes azonban, hogy a la­káskérdés, a lakosság elhelyezkedésének kérdése eminenter szociálhigiéniai kérdés. Ennek követ­keztében addig, amig a lakáskérdés nem oldódik meg higiéniai szempontból megközelítőleg vagy kielégitőleg, addig lehetetlenség arról beszélni, hogy tökéletes biztonságban lehetünk az úgyne­vezett járványfészkek ügyét illetően. (Zsilinszky Endre: Méltóztassanak 30.000 galíciait kiküldeni az országból, mindjárt lesz lakás!) A lakáskérdés higiéniai szempontból való elbírálásánál tisztelettel felhivom ugy az inter­pelláló t. képviselő ur, valamint a t. Nemzet­gyűlés szíves figyelmét arra, hogy Magyarorszá­gon a békeidőben sem volt rendben a lakáskérdés szociálhigiéniai szempontból. Ennek következté­ben most, a háború és a forradalmak után az egész probléma megoldását, követelni ugyebár szinte méltánytalan volna. Én boldog lennék, ha azt a nyomorúságot tudnám megoldani és enyhí­teni, amely növekedett a lakásínség tekintetében viszonyítva az 1914-iki állapotokhoz. Általában a lakosság jobb helyzetben van, mint volt 1910-ben. 1910-ben egy lakószobára vagy helyiségre, külö­nösen itt Budapesten több lélek esett, mint amennyi esik most 1924-ben. Igaz, hogy csak egy törtszámmal esett több egy lakó szobára, de ez is azt mutatja, hogy a lakosság szétterjesztése és eloszlása valamiképen enyhült, javult. Azon­ban a járványfészek, a veszedelmesség szempont­jából figyelembe jövő azok a nyomortanyák, ame­lyek megvoltak már 1914 előtt is és amelyek kü­lönösen a szerencsétlen menekültek révén talán nagyobb számban most is megvannak: ezek ter­mészetesen állandó veszedelmet jelentenek szociál­higiéniai szempontból is s ezért nemcsak a lakás­ügy, hanem az emberiesség szempontjából is lehetőleg sürgős megoldást kivannak. Ezek' előrebocsátása után legyen szabad az interpellációban feltett kérdésekre válaszolnom. Elsősorban azt kérdezi az interpelláló képviselő ur, hogy hajlandó-e a népjóléti és munkaügyi minister sürgősen olyan intézkedéseket tenni, amelyek a jövőben alkalmasak lesznek arra, hogy a hatóságok az egész országban egyöntetűen jár­janak el a felvetődő járványok esetében. Válaszom erre az, hogy nem vagyok hajlandó, azért, mert

Next

/
Thumbnails
Contents