Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.

Ülésnapok - 1922-261

20 A nemzetgyűlés 261. ülése 1924 arra, bogy a minister urat az elnöki székből kényszerítsem arra, hogy (Zaj a bal- es a szétső­baloldalon.) — csendet kérek — ő az interpellá­cióra válaszoljon. Ez nem az elnök feladata. Ezt megteheti a parlament többsége, ha ezzel a jog-ával élni kivan, de nem teheti, meg az el­nök, mert ez nem az elnök kompetenciájához tartozik. Hegymegi-Kiss Pál képviselő urat illeti a szó. Hegymegi-Kiss Pál : Tisztelt Nemzetgyű­lés ! A házszabályokhoz kívánok szólni és tisz­tán csak az elnök ur utolsó megjegyzésére reflektálok. Elismerem, bogy- az elnök urnák nincs joga ahhoz, hogy a ministert válasz­adásra kötelezze. Viszont azonban benne van a házszabályokban az, — s ehhez a minister­nek és elsősorban az elnök umak, mint a ház­szabályok őrének alkalmazkodnia kell, — hogy a minister az interpellációra 30 nap alatt nyi­latkozik. (Nemes Bertalan: Már nyilatkozott!) Mikor tehát a ministerelnök ur itt kijelentette azt, hogy nem fog válaszolni, (Felkiáltások a jobboldalon : Ez iw!t a nyilatkozat !) akkor szerintem az elnök urnák kötelessége lett volna a ministerelnök urat figyelmeztetni arra, hogy ez a nyilatkozata házszabályellenes. (Zaj.) Ennéfogva megismétlem másik két kép­viselőtársam kérését, és bátor vagyok arra kérni az elnök urat, hogy amilyen rigorózusan méltóztatott kezelni Szilágyi Lajos képviselő­társunk ügyét, épen olyan szigorúan méltóz­tassék a ministerelnök urat is kötelességére figyelmeztetni, amikor a ministerelnök ur itt a házszabáy oknak nyiltan ellene szegül. (Platthy György : Tudja ő, mi a kötelessége ! — Zaj. — Horváth Zoián : Szót kérek !) Elnök : Milyen címen kivan a képviselő ur szólam % Horváth Zoltán : A házszabályokhoz S T. Nemzetgyűlés ! Egészen röviden kivánok csak a kérdéshez hozzászólni. Az elnök ur azt enuneiálta, hogy Szilágyi Lajos képviselőtár­sam rendreutasitásához a házszabályok értel­mében joga volt. A házszabályok 258. §-a in­tézkedik erről, amely ekként szól (olvassa.) : »Ha a Ház valamely tagja a rendet zavarja, az elnök őt névszerint is rendreutasíthatja. Ezen rendrentasitás ellen felszólalni, azt visszauta­sítani vagy vita tárgyává tenni nem szabad.« Ebből logikusan nem lehet mást kiolvasni, mint azt, hogy az illető képviselőnek itt élő­szóval kell elkövetnie a rendzavarást, mert ha az a képviselő nincs jelen, akkor az elnök ur­nák a házszabályok értelmében nincs is joga vele szemben a rendreutasitás feg-yverét alkal­mazni. {Zaj és ellemiwndások a jobboldalon. — Urbanics Kálmán : Rabulisztika !) Azok a precedensek, amelyekre az elnök ur hivatkozott, ha tényleg vannak, — és nincs okom kétségbevonni, hogy vannak, — erre az esetre semmi körülmények közt sem alkalmaz­hatók. Épen ezért, szerén y véleményem szerint is, az igen t. elnök ur a 258. §-ban körülirt jog­körét túllépte akkor, amikor Szilágyi Lajos képviselőtársamat egy beirt interpelláció címé­ért rendreutasította. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök : Horváth Zoltán képviselő urnák a következőket vagyok bátor megjegyezni. Ha el­fogadná az elnökség és egyáltalán a Ház azt az álláspontot, hogy az interpelláció« könyvbe bármiféle durva sértést be szabad írni valaki ellen, anélkül, hogy ennek bármiféle következ­ménye volna s ha az eluöknek nem lenne meg az a joga, hogy az illető képviselőt rendreuta­síthassa, aszerint, hogy mi van az interpellá­évi március hó 26 ám, szerdán. ciós vagy indítvanyköuyvbe beirva, akkor ez a tanácskozásoknak oly elvaduiásához, eldur­vulásához vezetne, amelyet — azt hiszem — Horváth Zoltán képviselő ur, mint parlamen­tárisán gondolkozó képviselő, maga sem kivan és akar. De hogy nem áll fenn a képviselő urnák az az okfejtése és magyarázata, amely arra vonatkozik, hogy az elnöknek csak abban a.z esetben szabad a képviselővel szemben eljárni, ha a képviselő a tanácskozás során élőszóval követi el ezt a dolgot, bátor vagyok a képviselő urat figyelmeztetni a házszabályok 240. §-ára, amely a következőképen szói (olvassa) : »Az elnöknek bemutatás végett átadandó kérvényre az illető képviselő mindig sajátkezüleg irja fel nevét, mely tény a benyújtó képviselőnek fele­lősségét jelzi azért, hogy a kérvény az alkot­mányt, törvényt, a Ház tekintélyét vagy a köz­erkölcsiséget sértő kifejezéseket nem tartalmaz.^ Egészen biztos, hogy akik a házszabályokat annak idején fogalmaztak, arra gondoltak, hogy írásban sem lehessen elkövetni azt, aminek élő­szóval való megtörténtét meg akarja akadá­lyozni a Ház azáltal, hogy az elnöknek a rendre­utasitás és szómegvonás jogát megadta. Ezen az állásponton vagyok és ebből nem enged­hetek. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Horváth Zoltán : A házszabályokhoz kérek szót. Elnök : Tessék. Horváth Zoltán: Engem az elnök urnák a 240. §-ra való utalása nem győzött meg és nem ingatott meg eredeti álláspontomban. (Egy hang a középen : Nem is akarta !) Ha nem akarta volna, akkor nem mondotta volna el. (Zaj.) A 240. § utolsó bekezdése, melyet az el­nök ur szives volt rám olvasni, nom a képvi­selő tényeire, hanem a kérvényre vonatkozik, (Barla-Szabó József : Annál inkább !) amely másnak ténye és amelyért a képviselő vállalja a felelősséget azáltal, hogy szignálja. (Barla­Szabó József: Saját tényeiért még inkább éreznie kell a felelősséget. — Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Horváth Zoltán: A házszabályok 258. §-a pedig a képviselőnek saját tenyéré vonatkozik, melyet ebben a Házban szóval vagy tettel el­követ. A képviselőt természetesen immunitás is illeti ezekre nézve. (Zaj.) Én csak az alaki jog szempontjából foglal­koztam ugyan az elnök ur házszabályellenes ténykedésével, de az elnök ur in merito is fog­lalkozott ezekkel a kitételekkel. Igen t. elnök ur és t. Nemzetgyűlés, méltóztassék visszaemlé­kezni arra, hogy itt az ellenzéki padsorokból x-szer bíráltuk a kormányzatot, a kormányzat kétszínű politikáját és alakoskodását és rezü­méként rendszerint azt állapítottuk meg, hogy annak a bizonytalan helyzetnek, annak az izo­láltságnak, amelyben Magyarország van, semmi más oka nines, mint a kormány két­színű politikája és alakoskodása. Ezért soha­sem kaptunk az elnöki székből rendreutasitást. Kérdem : miért olyan érzékenyek 1 (Zaj.) Ter­mészetes, hogy ennek valami más oka kell, hogy legyen. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Persze !) Nem tudom, hogy Szilágyi Lajos kép­viselőtársam miről akar beszélni, (Szilágyi La­jos : Sejtik, hogy miről van szó !) én, mint el­lenzéki képviselő, ezt nem tudom ; talán a mi­nisterelnök ur tudja és azért olyan ideges. De akár ideges a ministerelnök ur, akár nem, ne­künk, a kisebbségnek, szigorúan őrködnünk kell a házszabályok felett ; nekünk semmiféle mks jogunk és regresszusunk nincs, mint a házsza-

Next

/
Thumbnails
Contents