Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.

Ülésnapok - 1922-269

238 A nemzetgyűlés 269. ülése 1924, évi április hó 4-én, pénteken. Következik a társasház tulajdonról (írom. 329, 379) szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jep-^ző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni.. Forgács Mikós jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, amely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa az 1. §-t.) Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés! A törvényjavaslatnak ez az 1. §-a helyesen definiálja a társasház-tulajdon fogalmát és igen alkalmas lesz arra, hogy ennek a fogalomnak pontos definiálásával előmozdítsa az építkezésnek ezt a fajtáját, amelynek előmozdítását én a magam részéről is rendkívül fontosnak és szükségesnek tartom. Eddig a társasházak létesítésének egvik fő akadálya épen ennek a jogviszonynak rendezetlensége volt. Sokan próbálták és csináltak is ilyen társasházakat, de, sajnos, a jogviszony rendezetlenségéből folyó nehézségek ennek az egészséges és szociális típusnak további elterjedését megakadályozták. Én azt, hogy itt definiáltatik, hogy mely építményrészek azok, amelyek közös tulajdont képeznek és mely építményrészek azok, amelyek magántulajdont képeznek, igen szerencsés megoldásnak tartom és alkalmasnak arra, hogy az építkezési kedvet jelentékeny módon elősegítse. Ez az a rendszer, amelyet már két esztendő óta propagálok, kapcsolatosan azzal az akcióval, amelyet röviden Kertváros-akció néven ismerünk, amely magában hord. ia a meghiúsulás csiráját épen azért, mert a legszegényebb osztállyal, a tisztviselői osztállyal a legdrágább módon, a Kertváros típusa szerint akar épittetni. Itt is a helyes és egyedül lehetséges megoldás az volna, ha a magánosan álló drága építési módszer helyett társasházak építésére határoznák el magukat az emberek, mert ezeknél a társasházaknál, amint ezt a törvény már most világosan kimondja, a telekből, a födélszékből, az alapozásból és különösen az installációs munkából, az úgynevezett közmüvekből eredő költség eloszlik a lakásrészek száma szerint és egy-egy lakásrész annyiszor olcsóbbá válik ezáltal, ahány lakás egy-egy ilyen társasházban létesíttetik. Miután ennek az akciónak egyébként is már a taglétszáma annyira lecsökkent, hogy a 4000-ből már csupán 400 lakás létesítésénél tartanak, itt is indokolt és helyes volna 20 darab társasházra à 20 lakás áttérni, amely esetben az akció megvalósulhatna és a hatóság támogatását is megnyerhetné a maga részére. Az építkezésnek ilyen javaslatokkal való előmözditása dolgában, sajnos, nem sok jó tapasztalattal rendelkezünk. A nyáron tárgyaltunk egy különleges építési akció előmozdítására szolgáló javaslatot, amely javaslat mégis — azt lehet mondani — az életben nem vált be és meghiúsultnak tekinthető. Meghiúsultnak tekinthető három okból. Az egyik ok az, hogy a bankok és iparvállalatok, amelyek magukat 2500 lakás építésére köfélezték, a meghosszabbított jelentkezési határidő után is alig ezer lakás tényleges épitését vállalták magukra, tehát megszegték azt a megállapodást, amelyet a népjóléti minister úrral kötöttek, anélkül, hogy a népjóléti minister ur megtorló intézkedései követték volna ezt a szerződéses megállapodásszegest. Meghiúsult ez az akció másrészt azért, mert a bürokrácia rátette a kezét, a lakásépítési ministeri biztosság nem a törvényben előirt tényleges építési kölcsönök 60 %-át utalta ki, hanem egy általa meghatározott és a való élet után kullogó alacsonyabb, köbméter szerinti egységárakkal beszorzott fiktiv építési költség 60 /á-at. amely a tényleges építési költségnek csak 30, vagy legfeljebb 40 %-át teszi ki és ezzel riasztja el a magánépittetőket a további építkezésektől. A harmadik ok pedig az, hogy ebből a törvényjavaslatból anélkül, hogy a nemzetgyűlés bármelyik tagja észrevette volna, kikapcsolták a 15 évi adómentességet, azt a 15 évi adómentességet, amelyet az állam minden időkben megadott mindennemű építkezés céljaira és amelyet egyes speciális építési akeók céljaira csak felemelt. Ezt ez a törvény egyszerűen megszüntette ugy, hogy ezidőszerint a tizenöt éves adómentesség egyáltalában fenn sem áll. (Lendvai István: Ugyanekkor az adócsalásokat legalizálták!) Ez az építkezésnek nem az előmozdítására, hanem az építkezéstől való elrettentésre alkalmas javaslat. Ebben a javaslatban is hiába keresem ezt, pedig ennek a társasház építkezésnek fokozottabb adómentességet szeretnék indítványozni, nincs azonban olyan paragrafus, amelyhez ezzel az indítványommal csatlakozhatnék. Legalább arra kérem tehát az igazságügyminister urat, méltóztassék a 15 évi adómentességet, amely azelőtt a házaknak általában kijárt, ennek a rendkívül szociális és az építkezési kedvet előmozdítani alkalmas társasház építkezésnek is valahogyan biztosítani. Ez az akció különben is csak csöpp a tengerben. mert hiszen mindaddig, aniig a lakásbérek megfelelő módon, a való élet viszonyainak megfelően nem rendeztetnek, építkezési általános tevékenységről szó sem lehet és mindaddig ezek a szociális és egyébként igen helyes javaslatok nem fogják céljukat elérni. Egyébként a szakaszt. a maga szövegezésében elfogadom és melegen üdvözlöm. Elnök: Kíván ínég valaki szólni? Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, A minister ur nem kivan nyilatkozni. Következik a határozathozatal. Az első bekezdés meg nem tárnadtatván. azt elfogadottnak jelentem ki. — Ami a második, egyszersmind utolsó bekezdést illeti, a bizottságszövegével szemben áll a Farkas Tibor képviselő ur által proponált szöveg, amely az utolsó mondat törlését és uj mondat beiktatását kéri. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa Farkas Tibor indítványát.) Elnök: Kérem azokat a képviselő urakat, akik a bizottság által proponált eredeti szövegben fogadják el a szakaszt, szemben Farkas Tibor képviselő ur indítványával, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség! A Ház a szakaszt az eredeti szövegezésben fogadta el. Következik a 2. §. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 2. és 3. §-t, amelyek észrevétel nélkül fogadtatnak ek Olvassa a i. §-t): Petrovácz Gyulai Petrovácz Gyula: Mélyen t. Nemzetgyűlési Ehhez a szakaszhoz két rendbeli módosítást vagyok bátor javasolni a szakasz világosságának biztosítására és félremagyarázhatásának kikerülésére. Az alapító okiratban ezen paragrafus szerint fel kell tüntetni a közös használatra szánt telekrészek, építmények, építményrészek és berendezések állagát. Tisztelettel^ javasolom, hogy a »berendezések« szó elé a >:felszerelések« szót is vegyük be. Műszaki szempontból ugyanis a berendezés és a felszerelés között disztinkciót szokás tenni. Berendezésen értjük az épületbe beépített berendezést, mig felszerelésen az építményen kivül álló dolgokat. Már pedig minden ilyen társasháznál vannak