Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.

Ülésnapok - 1922-268

A nemzetgyűlés 268. illése 1924. évi április lió 3-án, csütörtökön. m tativvá teszi a reálgimnáziumban a görög nyelv tanitását. (Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister : Nem kötelezővé.) Szóval e tekintetben nem méltóztatik rideg álláspontra helyezkedni. Ezért az indítványomat visszavonom, mert ezzel eloszlott az aggályom. Csak azt kérem még a minister úrtól, méltóztassék a végrehajtási utasitás kapcsán azt is szives figyelmébe venni, hogy nem kellene-e a humanisztikus gimnáziumban is megengedni, hogy ha a szülők, vagy növendékek kivánják, a görög mellett modern nyelv is tanittassék. Hiszen a törvény végrehajtása teljesen a minister úrtól függ, és reméljük, hogy ezeket az intenciókat érvényesi teni fogja. Elnök: A kultuszminister ur kivan szólani. Gr. Klebelsberg Kunó .vallás- és közoktatásügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Az imént, ugylátszik, nem megfelelő szót használtam. A »fakultatív« szó nem fejezi ki a fogalmat. Azt mondtam, hogy nem kötelező tárggyá óhajtom tenni a görögöt, ép ugy, mint ahogy ma a reáliskolában a latin nyelv hallgató, de nem kötelező tárgy. Szívesen megyek bele abba, hogy ahol megfelelő nyelvismeretekkel biró tanár van, a humanisztikus gimnáziumokban nem kötelező tárgyként a modern nyelveket is taníthassák. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Tekintettel arra, hogy Bozsik Pál képviselő ur indítványát visszavonta, az 1. § meg nem támadtatott, s így azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 2. §. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 2. §-t). Kéthly Anna: Kéthly Anna: T, Nemzetgyűlés ! Az általános vita folyamán csaknem valamennyi képviselőtársam a gimnáziumi rendes tantárgyaknak ujabb tantárgyakkal való kibővítését óhajtotta. A minister vir iménti beszédében már felelt erre s a legtöbb tantárgyat ugy óhajtotta elintézni, hogy beleilleszti a már felvett tananyagba. Ezt nagyon szivesen elfogadom minden tantárgynál, kivéve az egészségtant, mert ennél nem tartom teljesen megfelelőnek, ha például a természetrajzba osztatik be, mivel az egészségtan tanításánál nem annyira pedagógusra, mint inkább lelkiismeretes, melegszívű és az ifjúság lelkivilágát teljesen megértő orvostanárra van szükség. Ezt különben az általános vita folyamán a legszebben és legkifejezőbben épen Alföldy Béla képviselőtársunk fejtette ki. Az ő indokai s az általam is elmondott indokok alapján kérem, hogy ez a szakasz egészíttessék ki oly módon, hogy az egészségtan is vétessék fel a kötelező tantárgyak közé. Elnök: Szólásra következik! Forgács Miklós jegyző: Petrovácz Gyula. Petrovácz Gyula: T. Nemzetgyűlés! Az általános vita folyamán voltam bátor indítványozni, hogy a 2. i n) pontja alatt feltüntetett »rajz« tárgy helyébe ez a két magyarázó szó kerüljön: »mértani és szabadkézi rajz«. Erre vonatkozólag a minister ur nem méltóztatott nyilatkozni ós itt adok neki alkalmat arra, hogy e tekintetben állást foglalni méltóztassék. Igénytelen nézetem szerint maga a mértan két részből áll: egy teoretikus és egy grafikus részből. A teoretikus részt a matematikával kapcsolatban »mennyiségtan« cím alatt lehet tanítani, mig ellenben a grafikus rész oly természetű, hogy azt csakis a rajztárggyal kapcsolatosan _ lehet tanítani. Eddig mint rajzoló geometria a gimnáziumokban kötelező tantárgy volt. Voltam bátor emliteni, hogy ennek továbbra is kötelező tantárgynak kell lennie, még pedig abból a szempontból, mert szabadkézi rajzot sem lehet tanítani bizonyos mértani rajzi ismeretek nélkül. Hiszen a proporciója, a felosztása minden szabadkézi rajztervnek mindig a mértani rajzon alapul. Hozzáteszem, hogy e tekintetben nemcsak a magam szerény véleményét tolmácsolom, hanem a minister urnák bizonyára arról is méltóztatik tudomásul birni, hogy a magyar rajztanárok Országos Szövetsége e tekintetben terjedelmes memorandumot adott be. így tehát minden további indokolás mellőzésével bátor vagyok indítványozni, hogy a 2. § n), továbbá a 3. és 4. § o) pontja alatt felvett »rajz« szó helyett tétessék be: »mértani és szabadkézi rajz.« Elnök: Kérnem kell a képviselő urat, hogy módositásait az illető szakaszoknál méltóztassék beadni. A 3. és 4. §-ra vonatkozólag a 2. §-nál nem lehet módosító indítványt beadni. Most csak a módosításnak a 2. §-ra vonatkozó részéről lehet szó. Szólásra következik? (Senki!) Szólásra senki feljegyezve nem lévén, kérdem: kiván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom. A kultuszminister ur kíván nyilatkozni. Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Az imént két tárgy tétetett szóvá: az egészségtan és a rajz. Az egészségtanra nézve kérem a törvény eredeti szövegének fen tartását. A végrehajtásra nézve azonban készséggel kilátásba helyezem azt, hogy Lukács György igen t. barátomat, aki ebben a kérdésben elsőrangú szakember, kérni fogom, jelenjék meg a közoktatásügyi tanács illető ülésén, s ott a tanterv megállapításánál majd kísérletet teszünk arra nézve, hogy az egészségtannak mely összefüggő fejezeteit lehet a tananyag-tervezetbe beilleszteni. Minthogy Őexcellenciája ezeket az ügyeket különös előszeretettel intézi és elsőrendű szakember ebben a kérdésben is, talán meg méltóztatnak nyugodni ilyen irányban, az eredeti szövegelfogadásában. Ami Petrovácz igen t. barátom felszólalását illeti, talán nem méltóztatott itt lenni, mikor a rajzról szólva, erről a kérdésről is nyilatkoztam. Akkor azt mondottam, hogy amit a törvényjavaslat »rajz«-nak nevez, az alatt a tanterv tulajdonképen a művészetet érti. A mértani rajzot pedig beolvasztottuk a mennyiségtanba. Elnök: Kérnem kell a minister urat, méltóztassék hangosabban beszélni, mert a gyorsíró urak nem hallják. Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: A rokon tárgyaknak több kézben való egyesítése nagy didaktikai hiba. E tekintetben a rajztanárokat sérelem érni nem fogja, mert a rajztanárok is taníthatják a matematikának azokat az elemeit, melyek az alsóbb osztályokban taníthatók. Minthogy a tanterv kielégíti Petrovácz képviselő ur javaslatát, kérem annak mellőzését. Erről a törvényben külön gondoskodni nem szükséges, mert a tanterv teljes mértékben honorálja. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Petrovácz képviselő ur módosítása ellentétben van az 1. t-al, ezt tehát szembe fogom állítani az eredeti szöveggel ; azután fel fogom tenni a kérdést Kéthly Anna képviselőtársunk kiegészítő módosítására. Kérdem: méltóztatnak-e a 2. §-t eredeti szövegezésében, szemben Petrovácz képviselő ur módositásával elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szemben Petrovácz képvi-