Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.

Ülésnapok - 1922-266

I8Ô À nemzetgyűlés 266. ülése 1924. évi április hó 1-én, kedden. főigazgató irodalomtörténelme. Milyen rövid, milyen érthető ! Magam is áttanulmányoztam, mielőtt szóbahozom. Ilyen Cseh Lajosnak, a Tudományos Zsebkönyvtárban megjelent »Ma­gyarország oknyomozó történelme« című mun­kája is. Ezek kétségkivül kitűnő tankönyvek. Kérdezem, miért nincs befolyása a kormány­hatalomnak arra, hogy csak jó tankönyvekből tanítsanak az iskolákban? Hiszen ma már ahhoz az eszközhöz sem fordulhatnak a tanulók, hogy gyorsírással jegyezzék az előadásokat, mert a gyorsírás tanítását, melyet Huszár t. képviselő­társunk kultuszminister korában bevezetett, a t. minister ur elejtette, mint tantárgyat. Tehát a gyorsírást nem taníttatja a t. minister ur, de nem gondoskodik jó és megfelelő tankönyvekről sem. A tankönyvek megírása terén azt kérem mély tisztelettel a kultuszminister úrtól, méltóz­tassék a francia példát követni, méltóztassék névtelen pályázatot kiírni a tankönyvek meg­írására, névtelenül pályázzanak a tanárok, a három legelsőt méltóztassék jutalmazni, mint Franciaországban teszik és a három legelsőből a legjobbat, vagy " a két legjobbat engedélyezze csak az iskolák számára. Nem tudom, hogy a tankönyvek drágasága ollen mint védekező eszköz, nem volna-e meg­felelő, ha az államnyomdában méltóztatnék ezeket nyomatni. Ami a tantárgyakat illeti, Illés József t. képviselőtársam fejtegetéseivel teljesen és tökéle­tesen egyetértek. Hozzá kell azonban fűznöm, hogy mielőtt felszólaltam volna, értekeztem Európa legnagyobb nyelviskolájának igazgatójá­val. T. képviselőtársaim közül kevesen tudják, hogy Budapesten van Európa legnagyobb nyelv­iskolája. A francia követség égisze alatt működik egy francia nyelviskola, amelynek igazgatója dr. Orell Géza felsőkereskedelmi iskolai igazgató. Ezzel az igazgatóval értekeztem ; ő nekem azt mondta, — szószerint ismétlem : — Két élő nyelvet egyidőben nem lehet eredménnyel tanít­tatni a középiskolában. Bebizonyította, hogy akik ebbe a 2000 hallgatót számláló nyelv­iskolába itt Budapesten beiratkoztak, a beiratko­zás alkalmával mind a kezdők közé kérték fel­vételüket, bár középiskolákban már három, négy, némelyik öt esztendőn keresztül tanulta azt a nyelvet. Ennél nagyobb érvet a tisztelt minister ur elé nem tárhatok. Négy ezstendei középiskolai oktatás után is ott van a növendék az élő nyelv tanulásában, hogy amikor az életbe kijön, a kezdők közé kéri magát felvétetni. Ez bizonyítja, hogy az élő nyelvek oktatása nem helyes irány­ban történik. Dr. Orell Géza megállapítása szerint ennek egyik oka az, hogy egy és ugyanazon idő­ben két élő nyelvet is tanitanak, amit eredmény­nyel tenni nem lehet. Egyetértek Illés József t. képviselőtársam­mal akkor is, amikor a nemzeti flóra és fauna tanitását követeli. Én azonban ehhez még hozzá­fűzöm — és ezt egy agrárpárt részéről, azt hiszem, nem is lehet kifogásolni, — hogy én a kémia helyett inkább az agrárkémiának és a földtannak a bevezetését kívánnám a középiskolai tanítás keretében. A gyorsírás oktatását pedig feltétlenül meghagytam volna, és kérem is a t. minister urat, ha idevonatkozóiig javaslatot teszek a részletes vitánál, méltóztassék azt elfogadni. Elfogadom azt az indítványt is, amelyet különösen Lukács György képviselőtársam han­goztatott és igen jól meg is indokolta : az egészségtan oktatásának felvételét, de egyetértek viszont Illés képviselőtársammal is, hogy azt elsősorban gyakorlatilag kellene tanítani. De mindazokon a tantárgyakon kivül, ame­lyeket emiitettem, bevezettem volna még egy egészen különleges tantárgyat is, amely Francia­országban már minden középiskolában be van vezetve, amelyet azonban Magyarországon abszo­lúte nem ismernek : bevezettem volna a műhelyi nevelést, a szerszámok ismeretének tanitását. Franciaországban az összes iskolákban, —• legye­nek azok akár fiúiskolák, akár leányiskolák, — felszerelt műhelyek vannak és ezekben tanítják a szerszámok ismeretét is. A t. minister urnák ismernie kell már a pedagógusoknak erre vonat­kozó véleményét, és tudnia kell, hogy szak­emberek tollából, különösen az előbb emiitett dr. Orell Géza felsőkereskedelmi iskolai igazgató tollából vaskos könyv is jelent már meg a magyar könyvpiacon, amely ezt a műhelyi nevelést ismerteti. Nem akarom a t„. Nemzetgyűlés figyel­mét ezzel a kérdéssel hosszasabban igénybe venni, csak hangoztatom, hogy ez a műhelyi nevelés nem azonos a szlöjddel. Mindkettő a kezet ügyesiti ugyan, de mig a szlöjd célja inkább a háziipar, addig a műhelyi munka magasabbra törekszik : az ipari érzék felkeltését célozza. Már pedig, ha olyan ipari államban, mint Francia­ország, szükségesnek látják az ipari érzéket már a középiskolákban felkelteni a tanulóban, mennyi­vel inkább szükségünk van erre nekünk, akik az ipar terén még hátrább vagyunk. Francia pedagógusok e tekintetben rendkívül értékes tapasztalatokat szereztek, ezeket magam­mal hoztam, de csak vezérszavakban ismertetem. Megállapították a műhelyi nevelés kapcsán, hogy ez a középiskolai nevelést harmonikusabbá tette.. Mig azelőtt az iskolában csak két érzékszervet, a szemet és a fület foglalkoztatták, a műhelyi munka bevezetésével a kéz foglalkoztatásához is hozzányúltak, ami harmonikusabbá tette az egész munkát. Addig csak az agyat foglalkoztat­ták, most foglalkoztatják az izomerőt is, az agy­nak és az izomerőnek célszerű beosztás szerint való foglalkoztatása pedig még az egészségre is előnyös hatással volt. Ez a műhely, amely Paris­ban minden iskolában megvan, a tornaterem értékes kiegészítő részévé vált. De megállapították, hogy ezek a műhelyek, ahol egyszerű asztalos, lakatos, bádogos, vagy könyvkötőmunkát pró­báltak elsajátítani a fiatal középiskolai tanulók, rendkívüli eredménnyel fejlesztették a képzelő­tehetségét minden egyes ifjúnak, megfigyelő­képességét, szemmértékét, feltalálási képességét és elősegítették azt, hogy később önálló alko­tásokra is képesek lettek. Kétségbevonhatatlanul megállapították, — és ebben a megállapításban osztoztak az összes vezető francia tanügyi szak­férfiak, köztük az egyetemi rektor legelsősorban, a jelen oktatási módszer leglelkesebb harcosa — hogy ez az oktatási mód megedzi az akaraterőt, fejleszti a bátorságot, a nehézségek legyzőzésében erős elhatározásokra bh% tehát jellemfejlesztő is. (Ugy van ! Ugy oan!) Én nem győzöm a t. mi-

Next

/
Thumbnails
Contents