Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.
Ülésnapok - 1922-265
^ r ' À nemzetgyűlés 266. ülése 1924 biró, idegen nyelven nem beszélő gyermek kerül 9—10 éves korában a gimnáziumba. Ez a gyermek a humanisztikus gimnáziumban az I. osztályban kezdi a latint, a másodikban a németet, a harmadikban a görögöt. Ne vegye tőlem zokon az igen t. minister ur, ha én, aki rnagam is foglalkoztam tanítással és mindentele iskolatípust, elemi iskolától a főiskoláig végigtanítottam, ezt pedagógiai abszurdumnak tartom. A legnagyobb jóakarat mellett sem tudom magamat meggyőzni arról, hogy e nagy túlterheltség mellett e három nyelven eredményes tanítást lehet végezni. Azért tiszteletteljesen kérem a minister urat, aki a közoktatásügyi bizottságban, amikor ezt az aggodalmamat kifejeztem, maga is azt mondta, hogy nehézségeket lát ebben a tekintetben, hogy ha méltóztatik belátni, hogy ez pedagógiailag nem helyes, akkor ne méltóztassék ragaszkodni ehhez az intézkedéshez. Ha tanítjuk a görögöt a középiskolában, akkor vigyük vissza oda, ahol a második modern nyelv tanítása kezdődik, az ötödikbe. (Helyeslés a baloldalon. — Kiss Menyhért: Ott sem birja mindenki, csak a jeles tanulók!) Azt hiszem épen a humanisztikus műveltség barátai belátják azt, hogy ezzel a túlterheltséggel a görög nyelv tanításának ügyét előmozdítani valóban nem lehet. Azt mondhatná valaki erre az aggodalomra: a görög nyelv tanulása oly nehéz, hogy nagyon jó, ha minél előbb megkezdődik. Ezzel szemben azonban én azt kérdezem: vájjon a francia, vagy az angol nyelv tanulása nehóz-e? Arra pedig ez a tanterv a reálgimnáziumban négy évet elégnek tart, mert ezeket a nyelveket csak a négy felső osztályban tanitják. Azt hiszem, hogy ha a modern nyelvekkel komolyan akar foglalkozni a reálgimnázium és négy évet mégis «légnek tart erre a célra, akkor ugyanezzel a négy évvel a görög tekintetében is beérhetjük és elvárhatjuk azt az eredményt, amelyet a reálginmáziumi négy osztályban elérnek majd a másik modern nyelvvel. Erre az ellenvetésemre megint azt mondhatná valaki: meg lehet-e elégednünk a mai görög tanítás eredményeivel? ez eredménytelenség ékes bizonyítéka annak, hogy a négy osztályban való görög tanítás nem elegendő? Erre azonban azt válaszolom: a görög tanulás eredménye ma tényleg nem mondható elégségesnek, de ennek véleményem szerint nem az az oka, hogy a görög'öt csak négy évig tanították, hanem egyik oka az, amit már sokszor hangoztattak a multak reformjai idején ebben a teremben is, hogy a görög tanitás nem minden tekintetben megfelelő. Ennek oka ismét nem kizárólag a tanárokban keresendő. E tanárok mögött olyan közszellem áll, amely folyton halállal, a középiskolából való kitiltással fenyegette a görögöt, úgyhogy ma szinte azt merem mondani, az egész országban az a nézet uralkodik a középiskolákban tanárnál, tanulónál egyaránt, hogy a görögöt nem is kell olyan komolyan venni. Ebben látom én a görög nyelv tanulása csekély eredményének okát és ebben a tekintetben kell orvosságot találni. Ennek az első aggodalmamnak előadását tehát azzal a kérelemmel végzem a kultuszminister úrhoz, hogy mivel a három alsó osztályban három idegen nyelvet kezdeni pedagógiai szempontból nem tartom célszerűnek, méltóztasssék a görögöt visszavinni oda, ahol ma van: az ötödik osztályba. (Helyeslés a baloldalon.) Második aggodalmam a következő. Ez a tanterv a humanisztikus gimnáziumban a III. osztálytól kezdve kötelezővé teszi a görögöt minden gyermek számára, márpedig tudjuk azt, évi március hó 31-én, hétfon. hogy a görögre nincs minden gyermeknek szüksége, nem mindenki készül tudós pálvára. (Kiss Menyhért: Kinek van szüksége görögre, arról beszéljen?) Fogok arról is beszélni, ez külön része lesz beszédemnek, t. képviselőtársam. Most csak azt mondom, hogy nem mindenkinek van szüksége görög nyelvre, nem mindenki készül tudós pályára, tanárnak, vagy egyéb pedagógiai pályára. Törvényhozási szempontból is túlhaladott álláspont az. hogy a görögöt mindenkire rákényszeritsük. hiszen az 1890. évi XXX. te. az erre hajlammal nem biró, vagy ennek szükségét nem érző gyermeket nem kényszeríti a görögnyelv tanulására. Egészen más volna, ha végeredményében a gyermek választására volna bizva, hogy humanisztikus gimnáziumba menjen-e, vagy más középiskolába. Ha humanisztikus erimnázmm van valahol és más középiskola nincs, úgyhogy a gyermek nem mehet más gimnáziumba, vagy sokszor mehetne, de pl. annak az intézetnek jó hírneve odavonzza, — mondjuk a piaristák iskolája valószínűleg humanisztikus gimnázium lesz — ilyen esetben tehát egyéb okokból és nem a humanisztikus tárgyak szeretetéből megy oda a tanuló. (Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) Ezért azt kérem a mélyen t. miniszter úrtól, hogy a görög múzsák templomába ne kényszeritsen be avatatlanokat és profánokat, akik ott megzavarják a többieket is az ájtatatoskodásban. hogy ezt a kifejezést használjam. Ezért én a görög nyelv kényszerítését az 1890. évi XXX. te. után nem haladásnak, hanem retrográd iránynak tartom. (Uav van! balfelől.) Harmadik aggodalmam a kétféle tipusu gimnáziumra vonatkozik. A humanisztikus gimnázium, — amelynek számát is jól tudom, hiszen a minister ur méltóztatott kijelenteni, — a németen kivül más modern nyelvet nem fog tanítani. Amikor ezzel a kérdéssel foglalkozom, egy-két percnyi türelmet kérek, hogy ezt az ügyet kissé alaposan megtárgyaljam. (Halljuk! Halljuk!) Véleményem szerint épen a mai legjobb gimnáziumok lesznek humanisztikus gimnáziumok.' Egyrészt a szerzetes gimnáziumok lesznek humanisztikusak. másrészt a ^protestáns felekezetek által fentartott és az ő teológiai főiskoláikkal kapcsolatos középiskolák, mert ezekben a középiskolákban a bibliai nyelvet fogják tanitani. hiszen az újszövetségi könyvek mind, az ószövetségi könyvek egy része pedig S:ÖTÖ^ nyelven van írva, tehát ezekben a protestáns intézetekben a görög nyelv tanulása nem lesz nélkülözhető. Ezzel csak annyit akarok kiemelni, hogy a jövőben épen legjobb gimnáziumaink lesznek humanisztikusak minden vallásfelekezetnél. (Gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minister: Nem hiszem, hogy a vallásfelekezetek nagyon ragaszkodnának a humanisztikus gimnáziumhoz.) Ezekhez a jónevü iskolákhoz — mert azt hiszem, mindenki el fogja ismerni, hogy legjobb iskoláink a humanisztikus gimnáziumok lesznek — a miniszter ur a következő, szinte fenyegetésszeriien hangzó mondatokat intézte a minap itt elmondott beszédében. „A humanisztikus gimnázium híveinek azt mondom, hogy az én javaslatom az utolsó kísérlet Magyarországon a humanisztikus stúdiumok megvalósítására." Azt mondja továbbá: »Az én javaslatom... (esetleg) végső kifejlődésében az egységes középiskolára fog vezetni oly
