Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.

Ülésnapok - 1922-264

122 A nemzetgyűlés 264. ülése 1924. évi március hó 29-én, szombaton. ramját vizsgáljuk, azt látjuk, hogy abban soha egyetlen egy szó sem volt arról, hogy a katonatiszteknek vagy közalkalmazottaknak középbirtok juttatandó. Azt látjuk, hogy az igen t. földmivelésügyi mnister ur és az a párt. amelynek ő egész politikai múltja alatt itt-ott vezére volt. soha de soha sem vette programjába azt. hogy a földreformot, a földbirtok helyesebb megoszlását ugy kell keresztülvinni Magyarországon, hogy a nagybirtokot més: középbirtokokra is fel kell trancsirozni, még pedig a hivatásos katonatisztek és a hivatásos köztisztviselők számára. (Mayer János: Nem volt akkor háború! — Rupert Rezső: A háborúban a többi is ott.' volt, nemcsak a katonatisztek. Mi is ott voltunk! — Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: A többi nincs kizárva, ezek se legyenek kizárva!) Nemcsak hogy a háborúban nem fedezte fel az igen t. minister ur és a többségi párt ezt az eszmét, hanem a háború után sem kívánt ennek a két rétegnek középbirtokot, sőt kéthárom hete. amikor tárgyaltuk ezt a földreformnovellát és arról az oldalról elhangzott az indítvány, hogy a képviselők, köztisztviselők és katonatisztek a törvényen felül ne részesitessenek külön benefíeiumokban. akkor az igen t. földmivelésügvi minister ur déferait a saját pártjából tett inditvány előtt s mint meggyőződésük mellett, egységesen álltak fel azon az oldalon (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Akkor is óvást emeltem ellene! Akkor is figyelmeztettem a. TTáznt a következményekre H és megszavazták, bop-v is-enis ebben az országban UP legve?mk kivételes nolsrárok (Szabó Tstván (n'aggatádi) földmivelésügyi minister: Nincsenek is!), hogv ebben az országban kivételes iogokat. kivételes előnyöket ne élvezzen senki, hanem mindenki ecryenl^ legven ebben az országban. Ez a knnönvegforgatás. amelyet itt látunk, ez a máról-nnlnanra való véleménvcseTélés nagyon jellemr,n. de a magyar politikában még sem egyedülálló. Nem egyedül áll, mert bizonyos az, hogy ennek a parlamentnek 68 nagybirtokos tagja közül talán egyetlenegy sincs, aki lelkesednék ezért a ma tárgyalt pontért; talán egyetlenegy sincs, aki helyesli a kormányzói leirat tartalmát és a földmivelésügyi minister ur előterjesztését., mégis, — mint Pallavicini György őrgróf a múlt hetekben mondotta, — ha kell, ha. felülről ugy parancsolják, fogcsikorgatva bár. de valamennyien megszavazzák. Elnök: Kérem a képviselő urat, tartózkodjék az ilyen kifejezésektől mert a parlament tekintélyét semmi sem sérti jobban, mint az a feltevés, hogy a parlament bármely tagja meggyőződése ellen szavaz. Drozdy Győző: Hogy a parlament tagjai közül némelyek változtatják véleményüket és hogy néha véleményük és meggyőződésük ellen is szavaznak, annak igazolására csak egyet hozok fel, a trianoni béke megszavazását. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Ha a képviselő úrtól függött volna, nem szavazta volna meg? Mert nem tartom olyan hazafiatlannak, hogy meg ne szavazta volna, ha tudta volna, hogy rajta fordul meg a dolog* ! Ezt nem lehet bűnül felróni !) A trianoni békét is parancsszóra, felsőbb parancsra szavazták meg. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek a Ház mindkét oldalán. (Gr. Hoyos Miksa: Kikérem magamnak azt ÍI feltevést, hogy parancsszóra szavazok meg valamit!) Csendet kérek. Az elnök kivan nyilatkozni. Már figyelmeztettem a képviselő urat, hogy méltóztassék az ilyen kifejezésektől tartózkodni, egyébként pedig méltóztassék visszatérni a tárgyhoz. (Hegymegi-Kiss Pál: Kénytelen leszek megint házszabály vitát rendezni!) Drozdy Győző: Méghajlom az elnöki figyelmeztetés előtt, de fentartom magamnak a jogot, hogy a parlament tagjainak magatartását mindenkor kritika tárgyává tegyem (Felkiáltások a jobboldalon: Nem lehet sértő módon!) és a magam véleményét elmondjam. Különben, hogy egyesek nagyon gyakran cserélik a véleményüket, arra nézve itt van egy nyomtatott bizonyítvány. A parlament néhány tagja, köztük Pallayicini György őrgróf és Czettlei Jenő t. képviselőtársunk, aki igen tiszteletremélté és nagyon tehetséges védelmezője a nagyagrárius érdekeknek, 1918 őszén vagy 1919 elején a Károlyi-kormány alatt egy röpiratot adott ki, mely röpiratban, mint à földmivespárt programmja, a következő foglal tátik (olvassa): »Milyen legyen a köztársasági Kitört a forradalom! Amikor a Barázda táborába szerveztük a földmives népet, ezt előre láttuk. Nem csoda, ha a sok uzsora és kihasználás a falvakban is megbosszulta magát. Független lett Magyarország! Megszabadultunk a Habsburgoktól, akik sohasem szerettek bennünket és köztársaság lettünk. Ennek őszintén örülünk.« (Zaj és felkiáltások a szélsőbal oldalon: Ki írja ezt? — Pikier Emil: Prohászka is megírta a Kathoiikus Szemlében! Sőt még különbeket is irt!) »De hogy a magyar köztársaság megerősödjék és a köztársaságban igazsága és jobb sorsa legyen a földmives népnek, arról a földmives nép csak maga tehet.« A röpirat végül felszólítja a, köztársasági magyar földmives népet a szervezkedésre, a komoly cselekvésre. Ezt a röpiratot a Czettler és Pallavicini szellemi vezérlete alatt működő földmivespárt adta ki, melynek vezérkarát nem látjuk itt a nemzetgyűlésen. Azóta ugyanis más szelek fújnak, úgyhogy* meg kellett változtatniok meggyőződésüket és nem halljuk már őket beszélni régi programma uk mellett. (Propper Sándor: Most meg sétáltatják Albrechtet, mint királyjelöltet! — Pikier Emil: Mégis köztársaság lesz Magyarország, hiába sétáltatják! — Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) De nemcsak ebben a hiperlojalitásban látom én a magyarázatát annak, hogy a nagybirtokos osztály fogcsikorgatva, dühösen távolmarad ennek a javaslatnak a tárgyalásától, hanem abban is látom a magyarázatát, hogy nekik ez a kérdés csakugyan nem fáj. Hát kérdem, melyik nagybirtokos nincs meggyőződve arról, hogy, ha' a katonatisztek és a közszolgálati alkalmazottak fizetésükön kivül még egy szép dominumot is kapnak az államtól, akkor azt nem az • ő birtokukból fogják kihasitani. Hiszen az egész tárgyalás alatt mosolyog Erdélyi igen t, képviselőtársam, meg a többi nagybirtokos, mert egészen biztosak abban, hogy az ő földjükből nem vesznek el középbirtokot; tudják nagyon jól, hogy itt csak zsidóbirtokról van szó, azokról a birtokokról, amelyeket ez a kurzuspolitika mindenáron, még középbirtokok árán is, fel akar osztani. (Prooper Sándor: Melynek fővédnöke Strakoseh!) Ez az oka annak,' hogy ma a 68 földbirtokos közül 10 százalékot sem látunk itt a képviselőházban, ez az oka annak, hogy amikor a törvényjavaslat tárgyalását délután folytattuk, a nenizetgyülás tagjai közül mindössze 18—20-an voltak jelen