Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.

Ülésnapok - 1922-264

"A nemzetgyűlés 264. ülése 1924. é Jstyán (nagyatádi) földmivelésügyi minister: vállalom a felelősséget!) Az én felfogásom szerint, hogy t. i. a nemzetgyűlés megint urává lett az egész javaslatnak, ezt meg lehet csinálni, de az önök felfogása szerint, akik azt mondják: »nem engedjük újra tárgyaltatni a javaslatot, csak a kifogásolt részt,« (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Persze, hogy nem!) az önök felfogása szerint, amely eltér a kormányzóétól s annál tovább megy s amely valahogyan, nem tudom, közeledik az én álláspontom felé, az önök felfogása szerint, akik tulaj donképen a kormányzóhoz akarnak hívek lenni, nem szabad volna hozzányúlni a többi részhez. Épen az önök felfogásából kiindulva, — hogy nem szabad mást érinteni, mint azt, amit a kormányzó kifogásolt, — nem tartom fair dolognak, hogv önök most, élve az alkalommal, továbbmennek és egy nagyobb reformálást visznek végbe a 1 örvényen. Nem az én felfogásom ez, csak azért emlitem, mert önök közt is töhben vannak ezen az állásponton. T. kormány, t. földmivelésügyi minister ur, t. többség, amikor tehát itt tovább méltóztatnak menni, — élve az alkalommal; meglopva az alkalmat, egyúttal még más igényeket is kielégítenek, a törvényhozás tagjait is, meg azután a többi érdekelteket is hamarosan kiveszik ebből a törvényből, hogy azok is hadd kaphassanak. — azt hiszem, hogy akkor nem jártak el a kormányzóval szemben sem lojálisán, az ő terhére sokká] többet végeztek el, mint aminek elvégzését ő maga is kivánta. Elnök: Kérem a kép viselő urat, méltóztassék figyelembe venni, hogy itt nem a kormányzó ur közvetlen tényével állunk szemben, hanem azért a tényért a kormány felelős. Ez a helyes közjogi álláspont, (Drozdy Győző: Hiszen épen azt magyarázza!) Rupert Rezső: Tisztelt Nemzetgyűlés! Nincs szándékomban, sohasem volt szándékom és nem is tettem, hogy az elnökkel vitába szálljak. (Drozdy Győző: Ottóról mégis beszélünk!) Most sem szállok vitába és pedig annál kevésbé, mert hiszen én nem is beszéltem a kormányzóról, hanem a kormányról, amely a kormányzó szájába adja ezeket s a kormányzóval végeztet el bizonyos dolgokat, De most tovább megy. Mert igaz ugyan, hogy ő felelős érte alkotmányjogilag, — hiszen ezt akarom levonni — de mondom, tovább megy a kormányzó terhére és sokkal többet végez el. (Drozdy Győző: Csitt, alszanak az ébredők! — Élénk derültség.) Elnök: Drozdy képviselő urat kérem, méltóztassék csenden maradni! (Pikier Emil: Kuna bácsi le van pipálva! — Kuna P. András: Pikier is gyakorolta ezt már sokszor!) Csendet kérek képviselő urak! Méltóztassanak kom olyságukat megőrizni ! Rupert Rezső: Ezt azért is feleslegesnek és károsnak tartom, mert igen háládatlan szerepre is vállalkozott a t, kormány akkor, amikor leszállva arról az erkölcsi magaslatról, amelyre felemelkedett, újból lehetővé teszi, hogy a törvényhozás tagjai is, tehát nagyon érdekelt emberek, a fölrdreform mozgalmaiban és juttatásaiban részt vehessenek. Méltóztassanak csak arra gondolni, ha talán azon a vidéken szét méltóztatnának nézni, amely vidéken egyik-másik képviselő ur földet kapott, mindenütt nyugtalanságot észlelne a minister ur, mindenütt elkeseredéssel látják az emberek azt a kivételt, ami megtörtént, elkeseredéssel látják azt a visszaélést, hogy amikor igazán sok embert elzárnak a földhöz juttatástól, Xn.ló XXII, vi március hó 29-én, szombaton. 121 ugyanakkor az ő kerületük képviselője egy egészen nagy darab területet elvitt előlük. (Kuna P. András: Nincs Magyarországon ilyen eset!) > Mi azt valljuk, hogy a törvényhozásnak teljesen függetlennek kell lennie. Rossz szemmel nézzük azt is, hogy a hatalom különféle kegyekben részesiti a képviselőket, nem nézzük jó szemmel, hogy főtanácsosságokat meg egyebeket osztogat, mert látjuk, hogy a képviselő ezzel eladja magát, lekötelezetté válik és többé nincs abban a helyzetben, hogy függetlenül csak a közérdekért tudjon küzdeni. Látjuk igen sok képviselőtársunk részéről, hogy a leglehetetlenebb kérdések mellé, amelyekkel azelőtt homlokegyenest ellentétben állottak és amelyek ellen küzdöttek, szinte a legelszántabb makacssággal kötik le magukat. Nem érdeke tehát ez a t. többségnek sem, mert nem minket, ellenzéki képviselőket fog a nemzet előtt rossz fényben feltüntetni, hogy képviselőknek földei osztogatnak, mert hiszen ellenzéki képviselő nem fog földet kapni. (Kuna P. András: Kiknek osztogattak?) Ellenzéki képviselő nem is kért földet, de ha kért is, akkor sem fog kapni, hanem önök fognak kapni és ez önöket fogja diszkreditálni a nemzet előtt. Elnök: Kérem a képviselő urat, ne méltóztassék nagy általánosságban beszélni! (Zaj jobbfelől.) Csendet kérek a jobboldalon is, képviselő urak! Rupert Rezső: Az is a közéleti purifikációt szolgálta, ahogy — ami igen természetes — a novella visszaküldött részének elfogadásával kizártuk a földreform végrehajtásában résztvevő intézetek közegeit. Mi akkor igen nagy mulasztást követtünk el, hogy egyúttal nem zártuk ki az Ofb, tagjait is. Ezt nem tettük azért, mert ugy magyaráztuk a dolgot, hogy azok, mint tényleges közszolgálati alkalmazottak, úgyis ki vannak zárva. Ámde vannak az Ofb.-nál úgynevezett kültagok is, akik nem közszolgáltai alkalmazottak; ezeket is nyiltan ki kellett volna zárni, de egyáltalán nem volna szabad most, amikor sikerült egyszer egy jó pillanatában ennek a nemzetgyűlésnek megfelelő erkölcsi magaslatra emelkednie, onnan alázuhanni. Minthogy ez a javaslat vét az általános erkölcsi szempontok ellen és vét az ország érdekei ellen s amellett gyakorlati célt sem szolgál, azt javaslom hogy a t. Nemzetgyűlés ne fog*adja el. Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Drozdy Győző. Drozdy Győző: T. Nemzetgyűlés! Az előttünk fekvő tör vény javaslatpótlás azt a véleményt váltja ki belőlem, hogy itt tulajdonképen kétféle földbirtokreformmozgalonimal állunk szemben, illetőleg: kétféle földbirtokreformmozgalmat látunk. Az egyik földreformmozgalniat, ha nem is a történelmi múltban, hanem talán vagy másfél évtizede az igen t. földmivelésügyi miniszter iir kezdeményezte, illetőleg a masryar közvéleményben és a magyar •parlament előtt is ő adott először hangot annak, hogv a földnélküli, föld del dolgozó magyar embereket földhöz kell juttatni. Most a földreform mozgalma általánosságban magával ragadta az egész magyar nemzetet és úgyszólván nem volt egyetlen tényező sem ebben az országban, amely ezt az okos, méltányos, szociális és humánus eszmét meg merte, volna akadályozni és el merte volna gáncsolni. Kísérletek történtek ugyan ilyen irányban, azonban inkább csak suba alatt. Bizonyos azonban, högy ha a földmivelésügyi minister ur régi prog19