Nemzetgyűlési napló, 1922. XXII. kötet • 1924. március 26.. - 1924. április 10.
Ülésnapok - 1922-264
À nemzetgyűlés 264. ülése 1924. adata, hogy ezeknek földet juttasson. Nem lehet azt mondani, ami a kormányzói leiratban van, hogy ez egyenlőtlen elbánás volna. (Szabó István (nagytatádi) Íoldmivelésügyi minister : De igen !) Méltóztassék ezeket a katonatiszteket, vagy közalkalmazottakat becsületes fizetéshez juttatni és beesületes nyugdíjban részesíteni. (Ügy can! balfelöl és a szétsőbaloldalon.) és igy kárpótolni őket azokért a nagy szolgálatokért, melyeket a nemzetnek és a hazának tesznek, de nem ugy, hogy az ő eddigi hivatásuktól eltérően olyan hivatáskörbe ütközik be, amelybez soha nem értettek, amelyei soha nem praktizáltak. Ha valamilyen kereskedelmi vagy ipari kiváltságok osztogatásáról volna szó, szinte nevetséges volna arra gondolni, hogy azokban a földmiveseket részesítsük. Épen ugy, mikor földről van szó, az én felfogásom szerint a földreform áldásaiban elsősorban a földmiveseket kell részesiteni. (Ugy van! a balés a szélsőbalolda ] an.) Ha még maradna föld a földreformtörvény végrehajtása folytán, a kis igénylőknek való juttatás után, akkor még megérteném ezt, bár akkor sem látnám indokoltnak, mert nem látom indokoltnak azt az eljárást, hogy a földet, bármennyi legyen is valakinek, elvegyék valakitől csak azért, hogy egy másik, olyan embernek juttassák, aki semmivel sem szolgálja célszerűbben annak a földnek termelését, mint ahogyan az elődje szolgálta és semmivel sem felel meg jobban annak a törvényben lefektetett célnak, amely a föld helyesebb megoszlását irja elő. Épen ezért egyenlőtlen elbánásról az én felfogásom szerint itu szó sem lehet, de még méltánytalanságról sem lehet szó, mert amint emiitettem, akkor lenne méltánytalanságról szó, ha egy osztályt bizonyos privilégiumokban részesítenének akkor, amikor egy másik osztályról Leljesen megfeledkeznének. Én nem mondom azt, hogy a katonatiszteket és általában a közalkalmazottakat valahogyan ne díjazzák, valamilyen formában privilégiumokat ne adjanak nekik, de itt a formákban különbségnek kell lenni; ez a különbség az én felfogásom szerint másképen nem lehetséges, mint ugy, hogy ha a hazának tevt vagy más irányban teljesített szolgálataikért őket becsületes fizetésben részesitik, és, ha nyugdíjazzák őket» akkor annyi nyugdíjat fognak nekik adni, amennyiből ők tisztességesen, minden föld nélkül meg fognak tudni élni. Fontosnak tartanám, hogy ez a 6. pont mindenképen benne maradjon a földreformnovella szövegében, mert ez végét szakítja annak a szakadatlan gyanúsításnak, amely __ a nemzetgyűlést, a közalkalmazottakat ésa végrehajtó közegeket a földreform eljárásnál rendszerint érte. Ezeknek a közegeknek felül kell állaniok minden gyanúsításon. Ha valaki nemzetgyűlési képviselő akar lenni, akkor számolnia kell azzal a körülménynyel, hogy neki tiszta öntudattal, a legönzetlenebbül kell szolgálnia a haza és a nép érdekeit ; ha pedig valaki olyan nagy misszióra vállalkozik, mint amilyen misszióra vállalkozik egy bíró, amikor a földrendezés munkáját magára vállalja, vagy egy közalkalmazott, aki érdekelve van a földrendezés munkájában, akkor számoljon azzal a körülménnyel, hogy őneki áldozatot kell hoznia etekintetben és le kell mondania olyan privilégiumokról a haza szent érdekei szempontjából, amelyekben esetleg mások részesülnek. Épen ezeknél az indokoknál fogva én a maX&pló XXII. évi március hó 29-én, szombaton. IÚ gam részéről azt tartanám helyesnek és helytállónak ha ez a 6. pont a maga teljes szövegében megmaradna a novella fogalmazásaiban, mert, ismétlem, ezzel nemcsak sok gyanusitást oszlatunk el, amely ugy a nemzetgyűlés tagjait, mint az eljáró közegeket érheti, hanem ezzel eleget teszünk a törvény szellemének is, amely nem fektet súlyt a középbirtokok alakítására és osztogatására, hanem amelynek a főcélja az, hogy a födbirtok helyesebb megoszlását végezze el azok számára, akik ezt első sorban megérdemlik : a nincstelenek és a kisvagyonu földmivesosztály számára, (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik Î Perlaki György jegyző : Szakács Andor Î Szakács Andor : T. Nemzetgyűlés ! Mielőtt a kérdés érdeméhez hozzászólanék, engedje meg a t. Nemzetgyűlés, hogy bizonyos szempontokra rámutassak, amelyek az előttünk levő bizottsági javaslat genezisét tisztázzák. A nemzetgyűlés, amint már előttem szólt képviselőtársaim felemlitették, Gaal Gaston t. képviselőtársunk kezdeményezésére és Rácz János t, képviselőtársunk fogalmazásában, a 6. §-nál egy olyan pontot fogadott el, hogy : képviselő, közalkalmazott, katonatiszt, továbbá a végrehajtással megbizovt intézetek tagjai középbirtokhoz a földreform során nem juttathatók. Amikor a nemzetgyűlés letárgyalta a földreform-novellát, a íoldmivelésügyi minister ur felemelkedett, bejelentette a nemzetgyűlésnek, hogy ezt a pontot nem tartja helyesnek, nem tartja az egyenlőség és igazságosság elvének megfelelőnek, ennélfogva a nemzetgyűlés tudomására hozza, hogy a kormányzó ur őfőméltóságának olyan értelmű előterjesztést fog tenni, hogy alkotmányos jogánál fogva ennek a pontnak ujabb megfontolása végett küldje vissza a nemzetgyűléshez a törvényjavaslatot. Ez, amint a minister ur előre bejelentette, meg is történt. A kormány r előterjesztésére, tehát a kormány felelősségére a kormányzó ur ezt a törvényjavaslatot ennek a pontnak újból való megfontolása végett hozzánk visszaküldötte. Visszaküldötte pedig természetesen azzal, hogy megjelölte, hogy melyik pontnak ujabb megfontolását kívánja a nemzetgyűléstől. Malmost az, hogy ő megindokolta, hogy miért merült fel kifogás e pont ellen, szerintem alkotmányjogi sérelmet nem képezhet, mert természetszerűleg meg kellett, hogy mondja a kormány, — nem is a kormányzó ur, mert hiszen ezt a jogot voltaképen a kormány gyakorolta a saját alkotmányos felelőssége mellett — hogy ezt a pontot miért kifogásolja. Én tehát abban, hogy visszaküldetett ez a pont a nemzetgyűlés elé, hogy a kormány a saját ellenjegyzésével ezt a visszaküldést megindokolta, semmi alkotmányjogi sérelmet, vagy aggodalmas dolgot nem tudok fölfedezni. Egészen más szempont alá tartozik azonban magának az együttes bizottságnak eljárása, amely most már a kormányzó ur leirara alapján azt kívánja a nemzetgyűléstől, hogy ezt az egész 6. pontot szőröstül-bőröstül mellőzzük és töröljük ki a törvényjavaslatból. A:/ én szerény felfogásom szerint a bizottság túlmegy azokon a kifogásokon, amelyeket a kormányzó ur a kormány felelőssége mellett a nemzetgyűlés tudomására hozott. T. i. a kormányzó ur kéziratában kifogásolva van a 6. pontnak az a rendelkezése, hogy tényleges katonatiszt és általában tényleges közszolgálati 18
