Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-259

478 À nemzetgyűlés 259. ülése 1924. évi március hó 20-án, csütörtökön. nek ki. 1920-ban az történt, hogy belekerültek ebbe az adóösszeiró és adófelszólamlási bizottságokba olyan egyének, akik a mai uralmi rendszernek nem adószakemberei, hanem politikai exponensei. Most ezen adókivetés és az ennek folyományaképen előálló 1923. évi jövedelem-j. és vagyonadó alapján vettetik ki az állami kölcsön. Méltóztatnak tudni, hogy az 1922. évre öttel, az 1923. évre pedig hússzal szoroztattak az eredeti kivetések, tehát rossz a felvétel s abba egy csomó politika, egy csomó tájékozatlanság és helyi ismerethiány, egy csomó gyakorlatiatlanság is belevegyült. Ennek az adókivetésnek ötszörös, illetve húszszoros szorzatából kifolyólag nagyon igazságtalan helyzet állott elő és már az 1923. évi vagyonadó is rengeteg igazságtalanságot és eltolódást foglal magában. Most, miután az állami kölcsönelőleg kivetése újból ezen az alapon, újból csak egy szorzat révén áll elő, ez az igazságtalanság csak hatványozódik és fokozódik, úgyhogy kétségbeejtő számokat nyerünk és kétségbeejtő helyzetet teremtettünk a kényszerkölcsönelőleg kivetésével. Én nem vagyok nagyon gyakorlott parlamenti róka s így nem tudom, hogy ez szokás-e, divatos-e, azonban engedve a felszólításnak, hogy amiket itt elmondunk, igazoljuk is, nevekkel és számokkal szolgálok az én törvényhatóságom területén működő pénzügyigazgatóság hiteles számadásai alapján s azután, ha ezeket felolvastam, méltóztassanak majd megmondani, hog}

r igazolva van-e vagy nincs az, amit itt állítok. Méltóztassanak megengedni, hogy elsősorban azzal foglalkozzam, hogy amikor a kényszerköles ön-előlegről szóló rendelet a hivatalos lapban megjelent, azt nem tették megfelelő módon közhírré, úgyhogy az adózó közönség túlnyomó része azt sem tudja, hogy ez az állami kölcsön, amelyet most szednek március 10-én, csak egy előleg. A közönség nagyrésze azt hiszi, hogy ennek befizetésével már el is intézett mindent, nem is tudja, hogy ez csak előleg. (Varsányi Gábor : Tudja !) Persze nem mindenki olyan okos ember, mint a képviselő ur. (Varsányi Gábor : A fizetési meghagyásban részletesen fel van sorolva ; nagyon jól tudják ezt a vidéken I — Renczes János : Benne van, hogy három részletben kell fizetni !) Az igazi meglepetés csak akkor fog ezen szerencsétlenek számára bekövetkezni, ha megtudják, hogy kényszerkölcsön fejében 1923. évi jövedelem- és vagyonadójuk tizsz rését, illetőleg tizenötszörösét kell befizetniök. (Neubauer Ferenc : Az sohase fog bekövetkezni I) Méltóztassék nekem, képviselő ur, ezt a mentalitást megmagyarázni ! ön, mint a kormányzópárt nak egyik befolyásos tagja, azt mondja, hogy ez soha sem fog bekövetkezni (Neubauer Ferene : Soha Î) s ugyanakkor az ön ministère kiad egy rendeletet, amelyben meg van irva, hogy ez bekövetkezik és akkor ön, t. képviselő ur, egy ilyen játékot, egy ilyen figurát és rossz viccet támogat ! Támogatja akkor, amikor tudja, hogy az ön kormánya ugv dolgozik, hogy bár ez soha sem fog bekövetkezni, mégis ijesztgeti vele a közvéleményt és megbolondítja vele a közgazdasági életet. (Neubauer Ferenc : Tessék a ma délutáni lapokat elolvasni !) Rátérek tehát ezen kivetések hihetetlen igazságtalanságának beigazolására. Feitscher Ernő üvegessegédnek — ne méltóztassék megijedni, csak a neve idegen hangzású, mint egyes képviselő uraké a fajvédők között, azonban keresztény ember — (Zsilinszky Endre : Minthogy üvegessegéd, mindjárt gondoltuk !) 1923. évi jövzdelmi adója 47.300 korona, vagyonadója nincs ; tehát az, hogy nincs vagyonadója, mutatja, hogy holtszegény ember. (Neubauer Ferene : Nem fog fizetni semmit !) Kényszerkölcsön cinén meg van terhelve 200.000 koronával. Fiegler Bertalan .. . (Zaj a jobboldalon.) Ugy látszik, rosszat sejtenek az urak, mert nem akarják ezt meghallgatni. Tessék csak meghallgatni ! Ha minden névnél és minden számnál külön közbeszólási attak fejlődik ki, akkor nem tudok beszélni. (Elnök csenget. — Zsilinszky Endre : Ha igazságtalanság történt, azt reparálni kell !) Arról is fogok beszélni, hogy ez a reparáció mikép történik. Fiegler Bertalanak, az emiitett Feitscher Ernő üvegessegéd munkaadójának, — akinek van szőlője, villája, a főútvonalon nagy, régi tőkeerős üzlete s aki közismert gazdag ember, — 1923. évi jövedelmi adója 189.000 korona, vagyonadóját nem tudom pontosan, kényszerkölcsöne ca. 800.000 korona, ez alapon számítva. Méltóztassék tehát a különbséget megfigyelni 1 Sassy Csaba újságírónak, akinek semmi vagyona sincs, aki közismert szegény ember és négy gyermeke van, kényszerkölcsöne majdnem 600.000 korona. Ezzel szemben dr. Domán Aladár ügyvéd, káptalani ügyésznek, aki í'öldbirtokrendezéssel foglalkozik s köztudomás szerint rengeteget keres, s akinek nyaralója és jó ügyvédi irodája van, kényszerkölcsöne 772.000 korona, jövedelmi adója 193.000 korona. Visnyay Dániel cégfestő kisiparosnak Miskolcon, — tehát egy apró, törpe kisiparosnak, akinek alkalmazottja nincs, csak egy inast tart, aki fiatal, kezdő ember, — 1923. évi jövedelmi adója 189.800 korona, a kényszerkölcsöne 760.000 korona. Bátorffy Ferenc kocsigyárosnak, akinek villanyerőre berendezett üzeme, szőlője, háza van, ennek a közismert, régi, tőkeerős cégnek 1923, évi jövedelmi adója 145.300 korona, keiiyszerkölcsönt fizet 600.000 koronát. (Zaj a jobboldalon.) Méltóztassék ezt az őrült differenciát meghallgatni ! Egy kisiparos, kezdő emberre, akinek csak egy inasa van, több keiiyszerkölcsönt vetettek ki, mint arra a régi, dúsgazdag, villanyerőre berendezett és legnagyobb miskolci kocsigyárra, arra a régi, tőkeerős cégre. (Rothenstein Mór : És a belügy minister azt mondja, hogy itt rendezett közigazgatás van ! — Zaj jobbfelől. — Graefíl Jenő : Ez a pénzügyi igazgatáshoz tartozik.) Hegedűs József szabósegédnek, aki teljesen vagyontalan, szegény ember, jövedelmi adója 103.000 korona, kényszerkölcsöne 450.000 korona. Ezzel szemben Passuth Gyula üvegkereskedőnek, akinek régi nagy üzlete van a főútvonalon, azonkívül szőlője, három háza van, 1923. évi jövedelmi adója 197.000 korona, kényszerkölcsöne 800.000 korona. (Pataesi Dénes : Azért adatott ki a rendelet, hogy ez kiigazítandó ! Olvassa el ! — Graeffl Jenő : Majd kiigazítják !) Farkas László mészárossegédre, aki lómészárszékben dolgozik vidéki városban, aki a háborúban súlyos idegbajt szerzett és akinek a Zsák-utcában kis háza van, amelyben egyszobás lakásban lakik, félmillió korona kényszerkölcsönt vetettek ki. Sós Elemér gazdag mészárosmesternek, akinek két háza, nagy üzlete