Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-258

A nemzetgyűlés 258. ülése 1924. legnagyobb tételét tette ki, ime még jobban zuhan a magyar korona, a drágaság még jobban emelkedik, a válság még jobban fokozódik. Mi ennek az oka 1 Látjuk azt, hogy a kormány felfogása megdőlt és megbukott, Nem igaz, hogy a külkereskedelmi mérleg aktivitása lendíthetne az ország helyzetén, ellenben épen az ellenkezője áll ennek, hogy az a forszírozott kiviteli mánia, amelyben szenvedett a magyar kormány az elmúlt esztendőben és szenved ma is, katasztrófába és a legsúlyosabb válságba sodorta ezt a nemzetet. A kiviteli plusz ahelyett, hogy eredményt ért volna el és javitólag hatott volna, ellenkezően katasztrófát idézett elő. Miért ? Megkapjuk rög-tön a katasztrófa okát, ha megnézzük, hogy külkereskedelmi mérlegünkön a kivitelben mi ezerepei leginkább. Leginkább két nagy tétel, a gabona, illetve a lisztkivitel és a cukorkivitel szerepel. 1923-ban 1,600.000 métermázsa búzát, gabonát vittek ki az országból, vagyis 16.000 vagont. Mi ennek a természetes következménye ! Az lett a természetes következménye, hogy megfogyott idebenn az országban a gabona, hogy hiány van idebenn és itt, ebben a tipikus agrár országban meg kellett érnünk azt, hogy egy mm. búza ára 325.000 korona lett. (Szijj Bálint : És a ruházaté ?) Minden azután megy. (Szeder Ferenc : És a munkabérek 1 — Szijj Bálint : A búzatermelő sok ruhát elnyű !) Nem hibáztatom a gazdákat, ne méltóztassék félreérteni ; tudjuk, hogy ők is ép ugy megisszák ennek a politikának a levét, mint mások. (Rothenstein Mór : Csakhogy ők megszavazzák ! — Szijj Bálint : Az a mi jogunk ! — Szeder Ferenc : Sőt kötelességük ! — Szijj Bálint : Az már nem ! Azt mi magunk határozzuk meg !) T. képviselőtársam, a kisgazdákat épen ugy sújtja a 325.000 koronás búza, mint a többieket, mint a kisiparosok, kiskereskedők és munkások tömegeit. (Szijj Bálint : A ruházatnál százszor jobban érezzük! — Forster Elek : Érzik a középbirtokosok is !) Ugy van, t. képviselőtársain. Az előbb volt szerencsém kifejteni, hogy mi az oka annak, hogy a ruházat olyan drága A ruházat azért olyan drága, mert a magyar kormány nem engedi be a textilárut Magyarországra és rákényszeríti önöket arra, hogy elmenjenek a magyar gyárosokhoz, akik szintén dollárban számítanak. (Szijj Bálint : A 'búza nem, de a ruházat háromszoros aranyparitáson van !) Tehát t, képviselőtársam, ennek csak egy konzekvenciája lehet — igaza van önnek — t. L az, hogy ezt a kormányt, az ilyen politikát, amely végeredményben önökre is igen súlyosan nehezedik, nem támogatják, vagy egész őszintén megmondják a kormánynak, hogy tessék ezzel n politikával szakítani ! (Szijj Bálint : Azért támogatjuk, hogy ne önök legyenek kormányon! — Propper Sándor : Az a baj, hogy folyton lenyelik a kefét ! — Elnök csenget. — Rupert Rezső : Fogcsikorgatva megszavaznak mindent ! — Rothenstein Mór : Ma azért beszélnek, mert Nagyatádi nincs itt ! — Szijj Bálint : Minket az nem feszélyez, de önöket a karzatról dirigálják ! — Varsányi Gábor : Ejnye, be jó ! — Propper Sándor : Ezt maga sem hiszi el, Szijj Bálint ! — Varsányi Gábor : Vájjon melyik karzatról ! — Propper Sándor : Nem Qrgoványból ! — Varsányi Gábor : Nem is kommendálom, hogy onnan dirigálják ! — Derültség. — Rupert Rezső : Gábor bácsi, eddig ugy hallgatott ! Már egy évig hallgatott és most kezdi megint az Orgoványt ! — Propper Sándor : Megjött a hangja ! — Zaj. Elnök csenget) évi mércius hó 19-én, szerdán. 387 A 16.000 vagon búza múlt évben való kiszállitása meg kellett hogy bosszulja inagát. Ennek következtében lett ma ilyen borzalmas drága a gabona ára. (Forster Elek: Nem azért!) Azért, mert nagy a

. kinálat a búzában, t. képviselőtársam. Ezek egyszerit közgazdaságtani igazságok. Törvény, hogy ha kihordják az országból a gabonát, akkor itt kevesebb a gabona; miután a kereslet megvan, a kinálat pedig kevés, kell hogy felmenjen az ára. (Meskó Zoltán: Ennek igy kellene lennie, de nincs igy!) Ez egyszerű közgazdaságtani tétel, e fölött nem is lehet vitatkozni. Különben miért ment fel a búza ára 325.000 koronára! (Meskó Zoltán: Mert Feingoldék felhajtották! — Erdélyi Aladár: Ha olyan nagyon jól tudja, nézze meg, mi a

. világparitás, mindjárt tisztában lesz vele! — Propper Sándor: A munkabérnél ímiért r nem ragaszkodnak ehhez? — Erdélyi Aladár: Ragaszkodunk hozzá, mert mi meg is adtuk! — Elnök csenget. — Rupert Rezső: Az a baj, hogy a 300.000 korona sem ér semmit! — Erdélyi Aladár: Az más!) T. képviselőtársam, önnek csak akkor lesz joga hivatkozni a világparitásos árakra, ha gondoskodott róla, hogy a tisztviselők fizetését és a munkásmilliók jövedelme is világparitásüii álljon. (Erdélyi Aladár: Aki nálam dolgozik, arról gondoskodtam ! — Zaj.) Erkölcstelenség és a nemzet ellen való merénylet addig a világparitáshoz igazodni, ami g ezt meg" nem csinálják, amíg erről nem gondoskodtak. (Erdélyi Aladár : Kérdezem : Ön gondoskodott-e erről?) T. képviselőtársam, én óva intem önt attól, hogy a búza árának... (Rubinek István : Miből fizetik meg az adót, ha nem lesz a termésnek ára ? — Erdélyi Aladár : Kérdezze meg a munkásnépet, hogy mit kivan ? — Zaj. Elnök csenget.) A munkásnép éhezik, t. képviselőtársam. (Varsányi Gábor : Nem igaz ! A tisztviselők éheznek !) Az önök kerületeiben is vannak munkástömegek, és önök is jól tudják, hogy március hónapban a földmunkások 90%-a csak ugy tudja fentartani életét, ha kölcsönkér az uradalmakból és eladja munkáját erre az esztendőre. Kölcsönelőlegekből él. Egész télen át nem volt fája, szene, zsirja, nem volt mivel fütsön, a sok szegény magyar földmunkásgyermek sápadtan és tüdővésznek kitéve, ott senyved lent a magyar Alföldön. Nem tudta megvenni 300.000 koronáért a búzát, nem tudott cipőt és inget vásárolni gyermekeinek. (Erdélyi Aladár: Sajnos, nem tudta értékesíteni a búzáját, mikor még volt neki! Amikor pedig még volt, akkor 80.000 korona volt az ára! — Meskó Zoltán: Ez igy van! A kisemberektől olcsón vették meg, de felhajtották az árát! — Elnök csenget. — Rupert Rezső: Mindig ez a baj, de ez a kormányzat hibája!) Elnök: Rupert képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Rupert Rezső: Mikor a kisember kezéből kikerül, rögtön fölmegy az ára! Ezt a kormány csinálja!) Rupert képviselő urat másodszor figyelmeztetem, tessék csendben maradni. Dénes István : Erdélyi t. képviselőtársamnak igaza van, de a felelősség és a bűn ezért is a kormányt terheli. (Erdélyi Aladár : Most is azt kivánja, hogy ne lehessen kivinni !) Megmondom Önnek, miért. A magyar kormány azoknak a bankoknak, amelyek gabonaüzletekkel spekulálnak, amelyek összevásárolják a kisemberektől a gabonát, a valorizálatlan hitelek óriási tömegeit adta ki, hogy kifoszthassák a magyar népet. Akár igy forgatjuk a kérdést, akar amúgy, (Erdélyi Aladár: Ne forgassunk sehogyan !) mindenképen a kor-