Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-257

A nemzetgyűlés 257. ülése 1924. évi március hó 18-án, kedden. 373 vállalja a pénzügyininisterséget, ha a nemzetgyűlés valamennyi pártja hozzájárul az ö minister! meghívásához. Azt hiszem, ezt ugy fogalmazta volna meg a ministerelnök úrral négyszemközt, hogy nem fognak a pénzügyi működéséről olyan kritikát gyakorolni, amely reá nézve kellemetlen. Tagadhatatlan, hogy vagyunk néhányan, akik még abból az időből ismerjük Lukács László pénzügyministeri működését, amikor aktiv szolgálatot telj esitett. Azt hiszem, nem a pedanteriája, pontossága és lelkiismeretessége kvalifikálja őt arra, hogy most megint elfoglalja a pénzügyministeri széket, hanem talán az az ügy, amelyben a m. kir. független bíróság megállapította, hogy állami pénzeket beutalt pártcélokra, pártkasszába. (Lendvai István: Hát ma nem az történik? — Halász Móric: Ezt ugyan semmiféle biróság nem állapította meg. (Zaj.) A mi székely földünknek örök büszkesége, Désy Zoltán, 52 éves korában önként fegyvert fogva, elment az orosz mezőkre és elesett a hazáért, (Barthos Andor: Mi köze ennek a javaslathoz?) mig ő, aki a pénzügyeket intézte és akiről a _biróság megállapította ezt a lesújtó ítéletet, újból redivivusa a magyar politikának; valószínű, hogy ismét vissza fog térni a magyar politikába és át fogja venni a magyar pénzügyek vezetését. A kormány hivatalos lapja ezt ugy kommentálta, hogy egyelőre nem vonul be a parlamentbe, hanem a ministeriumban fogja intézni az ügyeket s akkor elő fog állani az az eset, hogy lesz egy pénzügyminister, aki csak helyettes lesz, mert in effigie szakkérdésben nem lehet felelősségre vonni, (Lendvai István: Valóságos belső titkos pénzügy ministerek lesznek!) és lesz egy pénzügyminister, aki bent a pénzügyministeriumban intézi az ügyeket. Az egyik lesz Kállay, aki a külföldi kölcsönnel kapcsolatos ügyeket fogja intézni, a másik Lukács László, aki, ugy látszik, ennek a reszortnak másik részét fogja ellátni. (Lendvai István: Akivel áll és bukik Bethlen! — Dénes István: Teleszkyvei mi leszi) Dénes képviselőtársamat megnyugtathatom, hogy Teleszky őnagyméltóságát sem fogja sérelem érni, mert ő mint láthatatlan spiritusz rektor, hófehér szárnyakon a magasban felettük fog lebegni. Az az iskola és az a szellem, amelyet ő teremtett és hirdetett itt éveken keresztül, tulaj donképen mindkét láthatatlan minister ur ténykedésében meg fog nyilatkozni, mert ugy Lukács pénzügyminister ur, mint Kállay pénzügyminister ur az ő tanítványai, az ő felfogását vallják, hogy : papírból nem lehet aranyat csinálni. {Zaj. — Lendvai István: De sóból lehet ministert csinálni ! — Zaj. Elnök csenget.) Az igen t. volt ministerelnök ur annak idején azzal a kijelentésével és azzal a felhívásával lett nevezetessé, melyet egyik délmagyarországi bíróhoz intézett, akit külön rendeletben megdicsért azért, mert maga talpalta meg a cipőjét. Ez mindenesetre tiszteletreméltó felfogás s a takarékosság hangsúlyozása nagyon fontos egy pénzügyminister részéről, de mindaz, ami azóta öt esztendőn keresztül Európában és Magyarországon is történt, ezt az elméletet teljesen felborította és megdöntötte annyira, hogy ma már a humor birodalmába tartozik az a felfogás, hogy papírból nem lehet aranyat csinálni. Azok az utak, azok az intézmények, amelyeket papírpénzből építtettek, azok a házak, házsorok és városok, amelyeket papírpénzből, papirmárkábólépíttettek Németországban, élénken és maradandóan igazolják, hogy ez a felfogás mennyire hamis és igazságtalan. Kérek öt perc szünetet. Elnök: Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Kérem Kiss Menyhért képviselő urat, szíveskedjék beszédét folytatni, Kiss Menyhért: Amit a minister ur személyére vonatkozólag mondottam, tárgyilagosan és nyugodtan állapítottam meg természetesen, mert szükségesnek és fontosnak tartom, hogy az ilyen nagy és válságos időkben a pénzügyministeri szék be legyen töltve. A felelősség elvét kívánjuk érvényesíteni. A parlamentarizmusnak a felelősségrevonás egyik alaptétele és hogy ha itt ilyen válságos időkben nincs a ministeri székben az, akit felelősségre lehet vonni, akkor ezzel nagy felelősséget vállal magára ugy a kormánypárt, mint vállalnak a kormány működését biráló ellenzéki pártok is. Tehát a felelősség elvénél fogva, amely felelősséget a külföld felé is kell hangsúlyozni és meg kell mutatni a nemzetnek és befelé szintén hangsúlyozni kell erősen, szükséges az, hogy az igen t. ministerelnök ur döntsön arra vonatkozólag, hogy kit ültet bele a ministeri székbe. # Az maga már egy ellenmondás, ami a javaslat benyújtása alkalmával történt. T. i. megbuktatta az igen t. egységespárt Kállay Tibor pénzügyminister urat, a törvényjavaslat szellemi szerzőjét és mi történt! Az történt, hogy a minister ur személyileg eltávozott a politikai sülyesztőben, ellenben alkotása, amely miatt a túloldal megbuktatta őt, itt maradt és ennek alapján vetik ki az adókat a kényszerkölesönökre. Walko kereskedelemügyi minister ur, aki helyettesíti a jövendő pénzügyministert, maga is érezte, hogy nagyon nehéz helyzete van, mert hiszen olyan törvényjavaslatot kell elfogadnia és képviselnie itt a nemzetgyűlés termében, mely nem az ő egyéni alkotása, nem az ő koncepciója és amely, ugy látszik, kissé idegen is tőle. Erre enged következtetni a minister ur beszédjének következő része (olvassa) : »A kiadott rendelet alapján az államkincstárnak közel 500 milliárd jut két hónap alatt rendelkezésére, ami tekintve az előbb emiitett heti 50 milliárdos igénybevételt, körülbelül 8—9 heti szükséglet fedezetének felel meg. Azt elismerem, hogy a jövedelem- és vagyonadót ily természetű tranzakciók számára nem lehet a leghelyesebb alapnak tekinteni.« Láthatjuk tehát, hogy maga a minister is, aki képviseli ezt a rendeletet, elismeri, hogy a vagyon- és jövedelemadót 1923. évi kivetésbe — mely nem más, mint a 21-es kivetés szorzása — nem lehet helyes adóalapnak tekinteni. Azt mondja továbbá a minister ur (olvassa) : »Most, amikor arról van szó, hogy uj törvényjavaslattal kívánunk a törvényhozás elé jönni, amelyben ennek a kölcsönnek és az alapnak kérdése pontosan szabályoztatni fog, mindent el is fogunk követni arra, hogy megtaláljuk a leghelyesebb és legigazságosabb alapot.« Walko minister ur nem panaszkodhatik, mert az egész ellenzék részéről — a fajvédőktől egészen a szociáldemokratákig — nem hallottam egyetlenegy olyan felszólalást sem, mely működését élesen kifogásolta volna. (Dénes István: Van neki működése?) Ép ezt akarom mondani. (Lendvai István: Ki működik itt tulajdonképen?) A minister ur, aki kénytelen ezt a rendeletet átvenni és a nemzetgyűlésben képviselni, maga is érezte, hogy nagyon nehéz a helyzete az ellenzékkel szemben és könnyen támad ható és azért tette azt a kijelentést, hogy ő maga sem ismeri el igazságosnak azt az adóalapot, melynek alapján a kenyszerkölcsönt kivetették. Az előbb azt kérdezte gróf Hoyos Miksa t. képviselőtársam, hogy tulajdonképen hogyan gondoljuk mi az országot mostani nehéz helyzeté-