Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.
Ülésnapok - 1922-256
A nemzetgyűlés 256. ülése 1924. évi március hó 14-én, pénteken, Scitovszky Béla és Huszár Károly elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. -- Határozathozatal Rubinek István és társainak indítványa felett, hogy az ülések ideje a napirenden lévő törvényjavaslat tárgyalásának tartamára nyolc órában állapíttassák meg. — A korona értékcsökkenésének meggátlására irányuló egyes intézkedésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. — A közoktatásügyi bizottság benyújtja jelentését a középiskolákról szóló törvényjavaslat tárgyában. — A legközelebbi ölés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: Walko Lajos. Pesthy Pál. Vass József. (Az ülés kezdődik délelőtt 11 óra 15 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőköyvét vezeti Petrovits György- jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Ősik József jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat jegyzi Forgács Miklós jegyző ur. Napirend szerint következik a határozathozatal Rubinek István képviselő urnák és társainak azon indítványa felett, hogy a korona értékcsökenésének meggátlására irányuló egyes intézkedésekről szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamára az ülések ideje napi nyolc órában állapittassék meg. Kivan valaki szólni? (Farkas Tibor szólásra jelentkezik.) Farkas Tibor képviselő ur kivan szólni. Farkas Tibor: Tisztelt Nemzetgyűlés! Akkor, amidőn az ülések megnyitása negyed tizenkettőkor történik tíz óra helyett-, (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon..) akkor, mikor a közelmúltban tapasztalatokat szereztünk arra nézve, hogy a nyolcórás ülések állandóan nem nyithatok meg azért, mert a Ház határozatképtelen, sőt legtöbbször tanácskozásképtelen, amit, azt hiszem, joggal emiithetek fel, mert többször közreműködtem abban, hogy ez a határozatképtelenség és tanácskozásképtelenség megálapittassék ; amikor a nyolcórás ülések ideje alatt is legjobb esetben öt órát ülésezett a Ház azon egyszerű oknál fogva, mert ki volt zárva, hogy az ülés 11 óra előtt megnyitható legyen; délután pedig az ülés legtöbbször csak fél hatkor, vagy ha esetleg az ellenzék jóindulatú elnézést gyakorolt, talán öt órakor volt megnyitható, (Felkiáltások a jobboldalon: Az ellenzéknek is itt kell lennie! Azoknak is kötelességük! Képviselő és képviselő között nincs különbség! — Elnök csenget.) akkor én teljesen indokolatlannak tartom azt, hogy ez az iditvány elfogadtassék és a Ház ismét névleg nyolc órát, tényleg azonban legjobb esetben ismét esak ötórás üléseket tartson, azon egyszerű oknál fogva, mert ha az ülések tartamát egy órával meghosszabbítjuk, megvan rá a módja a Háznak, NAPIZÓ XXL hogy öt órát ülésezzen abban az esetben, ha az üléseket tiz órakor pontosan megnyitják. Tiz órától háromig öt óra van és ha nyolcórás ülések lesznek, az eddigi két évi gyakorlat tanulsága szerint, akkor sem lesz az ülésezés időtartama több öt óránál. Ennélfogva a nyolcórás ülésekkel tulajdonképen nem látszanak egyéb célt szolgálni az indítványt benyújtók, mint azt, hogy ezáltal bizonyos pressziót gyakoroljanak azokra, akik a vita során fel akarnak szólalni. Még egy másik momentumra is kénytelen vagyok kitérni. Általában azzal a szemrehányással illetik itt az ellenzéket, hogy nyújtja a vitát. Legyünk teljesen objektívek. Ennek a javaslatnak tárgyalásánál, azt hiszem, épen ugy kivette a kritikából a részét a Háznak az a része is, amely a javaslatot elfogadja és megszavazza. Ennélfogva épen arról az oldalról semmi joggal sem állithatják azt hogy itt a vitát a javaslat ellenzői nyújtják, meg nem engedett módon. Ha egyáltalán komolyan fogjuk fel a dolgot és ha tényleg rövid vitát akarunk, semmiesetre sem szükséges, hogy a vita azok részéről nyujtassék, akik ezt a javaslatot elfogadják, akik sokszor talán szigorúbb és kevésbé objektív kritikát alkalmaznak, mint a javaslat ellenzői s végeredményben mégis csak azzal vég-zik : »megbíráltam, elitélem, nem tartom jónak s ennek elenére mégis megszavazom«. Ilyen konklúziók előzményeként — azt hiszem, — órák hosszat tartó beszédekre s argumentumokra nincs szükség, és ha itt a házszabályok szellemének megfelelően, tényleg rövid vitát akarunk, akkor a többség vagy azok, akik a javaslatot megszavazzák, adjanak módot rá, hogy az eddigi szabályozás szerinti ötórás vita teljesen azok részére maradjon fenn, akik a javaslat iránt agályokat táplálnak. Minthogy semmi célját sem látom annak, hogy itt nyolcórás ülésekkel kínozzuk azokat a képviselőket, akik komolyan veszik hivatásukat és mindig itt vannak, továbbá, hogy a tisztviselőket, gyorsírókat is erősebb munka elé állítsuk, ( Úgy van ! bal felől, — Szilágyi Lajos : Az egész személyzetet!) hogy azonkívül^ költségtöbbletet okozzunk azáltal, hogy a délután folyamán világítsuk ezt a nagy épületet: mindezt figyelembe véve, tisztelettel kijelentem, hogy nézetem szerint a nemzetgyűlés sokkal komolyabban jár el akkor, ha kihasználja a 47
