Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.
Ülésnapok - 1922-254
574 A nemzetgyűlés 254. Wiese 1924. tását is.«. A belügyminister ur tehát egyszer kijelentette, — hogy szó szerint idézzem — (olvassa): »A földmunkások szervezkedéseit pedig nem fogjuk tűrni,« azután pedig nem is olyan nagy idő múlva, azt jelenti ki a belügyminister ur .... (Kuna P. András: Csak nemzetközi alapon nem tűrik! Meg kell ezt is mondani! — Pikier Emil: Magának is olyan nemzetközi képe van. Kuna bácsi! Olyan vörös! Ne beszéljen annyit! — Élénk derültség. — Kuna P. András: Menjen a Dobutcai kocsmába, oda, ahol embert öltek, ott demagógoskodjon! Ott magyar vér folyt!) Bocsánatot kérek, a képviselő úrral olyan kérdésekről, amelyekről úgyszólván halvány fogalma sincs, én nem vitatkozom. (Kuna P. András: Hogyne volna! Ismerem a dolgot nagyon jól!) Egyszer tehát kijelenti a belügyminister ur, hogy a földmunkások szervezkedését pedig nem fogja tűrni, máskor pedig kijelenti, amint felolvastam beszédéből, hogy a földmunkások szervezkedésére vonatkozólag is^ ugyanazok a törvényes rendelkezések vannak érvényben, mint bármely más társadalmi rétegére vonatkozólag. T. Nemzetgyűlés ! Annak a sok sérelemnek és azoknak a titkos utasitásoknak itt való pertraktálása arra kényszeritette nem olyan nagyon régen a belügyminister urat, hogy egy utasitást adjon ki alantas hatóságainak, amellyel szabályozni kivánja a szervezkedés szabadságát az ipari munkásokra vonatkozóan. Kezem között van ez az utasitás, amely azt mondja (olvassa): »A kormánynak nem lehet intenciója, hogy az ilyen ipari munkásegyesületek megalakitása elé mesterséges gátat emeljen ...« stb. stb. Kifejezetten ipari munkásokról van tehát szó a rendeletben és hiába akarja a belügyminister nekünk magyarázni, — addig, amig ez a rendelet fennáll és áruig fennállanak azok a titkos utasítások, amelyeket a közigazgatási hatóságokhoz annak idején a szervezkedés meggátlása érdekében intézett, — hogy egyforma joga van Magyarországon minden társadalmi rétegnek a szervezkedéshez, a földmunkásoknak épenugy, mint az ipari munkásoknak: itt van a megkülönböztetés ebben a rendeletben, a 115.112/1923. M. E. számú rendeletben egyrészt, másrészt pedig ott van a különbség az eljárásban a földmunkások és más társadalmi rétegek között, amit igazolnak ezek a dokumentumok, amelyeket majd szép sorjában fel fogok olvasni. (Zaj jobbfelől.) T. Nemzetgyűlés ! Ha a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége, amely nem politikai testület, hanem gazdasági szerv, akar alakuló értekezleteket bejelenteni ott, ahol a munkások akarják és kívánják, a leglehetetlenebb akadályokkal kell megküzdenie és akkor is nagyon kivételes esetekben engedélyezik az ilyen alakuló taggyűléseket. A felfogás az, hogy ha a földmunkások nem tudnak egyesülten, szervezetten hangot adni a panaszaiknak, a fájdalmaiknak, akkor azok a panaszok, azok a fájdalmak nem léteznek. Struccpolitikát űznek önök ott a kormánypárton, kormányukkal együtt, homokba akarják dugni a fejüket az események előtt ós azt hiszik, hogy ha a földmunkások, mondom, nem adhatnak panaszaiknak kifejezést, akkor azok a panaszok nem léteznek, ha megalakulhatnak, vihetik odáig, akkor azután rendszerint kapjuk a következőhöz hasonló végzéseket (olvassa): »... a számú körrendeletben reám ruházott jogomnál fogva, miután a megalakulás szükségességét közérdekűnek nem találom, az idevonatkozórag fennálló törvényes rendelkezésekre figyelemmel tudomásul nem vehetem, a helyicsoport működését pedig nem engedélyezem«. Ugyanigy szól a második, kezemben levő végzés is. De ez a hivatkozott rendelet, a 115.112. számú évi március hó 12-én, szerdán. rendelet, amely, hangsúlyozom, kizárólag az ipari munkásokra vonatkozik, a következőket mondja (olvassa): »Ennek dacára ismételten tapasztaltam, hogy egyes alsófoku hatóságok a munkásegyesületek ügyeinek elbírálása alkalmával nem járnak el kellő gondossággal és alapossággal, határozataikhoz előre elkészített sablonszerű tervezeteket használnak és azok indokolását minden komoly alapot nélkülöző általános kitételekkel szövegezik meg, — mint pl. »közérdekből nem találtam indokoltnak«, vagy »állambiztonságiszempontból aggályosnak tartom a helyicsoport engedélyezését« anélkül azonban, hogy elutasitó határozatukat elfogadható, konkrét adatokkal indokolnák. Mint méltóztatnak látni, más társadalmi rétegekre, az ipari munkásokra vonatkozólag a minister is bizonyos tekintetben megsokalta azt a sablonszerű és törvénytelen eljárást, amelyet a hatóságok alkalmaztak a helyicsoportok tudomásulvétele tárgyában és utasította őket, hogy ne ilyen sablonszerűén, blankettaszerüen járjanak el, hanem ha elutasítják a csoport megalakulásának kérelmét, akkor ne csak ezzel a sablonszerű megokolással okolják meg ezt. Igaz, hogy a szolgabirák e tekintetben leleményesek és ha ilyen utasitást kapnak, nagyon szépen megfogják okolni. De látjuk a Földmunkások Országos Szövetsége helyi csoportjainál, hogy itt még figyelmen kivül hagyják a 115.112. számú rendeletet, mert itt egyszerűen nem, is okolják meg az elutasitást egyszerűen csak azt mondják, hogy közérdekből nemkívánatos, hogy a helyi csoport megalakuljon. Ha pedig megalakulhat a helyi csoport, nagyon érdekes példákat tudok felhozni arra nézve, hogyan járnak el vele szemben. Taggyűléseket egyszerűen nem engedélyeznek; nem engedélyezik az alapszabályban biztosított rendes évi taggyűléseiket sem- Egész rakás ilyen irányú végzés van kezeink között. Ha pedig én, mint a szövetség alelnöke, le akarok menni a helyi csoporthoz és alapszabályszerű kötelességemet akarom elvégezni, akkor rendszerint kimondják a végzésben, hogy lemehetek, jelen lehetek, azonban nem szólalhatok fel a közgyűlésen. Ilyen irányú végzést adott ki Szentes város rendőrkapitánj 7 a is; amikor ismertetni akartam azokat az uj rendelkezéseket, amelyek életbelépnek a közgyűlés határozata következtében, akkor azt mondotta a főkapitányi végzés, hogy jelen lehetek, az adminisztrációt felülvizsgálhatom, azonban fel nem szólalhatok a közgyűlésen. (EőriSzabó Dezső: Ennyire félnek tőled?) Ugyancsak itt van egy másik végzés, a hódmezővásárhelyi rendőrség végzése, amely ezt mondja (olvassa): »Szeder Ferenc nemzetgyűlési képviselőnek felszólalását meg nem engedhetem, mert az anyaegyesület által kiküldött csakis az alapszabályok ... pontjaiban biztosított ellenőrző tevékenységet fejthet ki, az országos közgyűlésről való beszámoló megtartása pedig nyilvánvalóan ezzel ellenkező tevékenység határait meghaladná s ezen beszámoló... a közgyűlés napirendjébe nem illeszthető«. (Klárik Ferenc: Egyesülési és gyülekezési jog Magyarországon! — Mayer János: Láttuk a kommunizmus alatt!) Szeretném látni, hogy amikor Szijj Bálint képviselőtársam lemegy a Falu Szövetség közgyűlésére, akad-e szolgabíró, aki azt mondja, hogy nem szólalhat fel, csak jelen lehet. (Klárik Ferene: Dehogy akad! Nagyot köszönnek neki előre!) A rendőrhatóság ott van ezen alkalommal, mert hiszen bejelentéssel tartott gyűlésről van szó, amikor felszólalok, annak az ellenőrző hatóságnak módjában van engem felelősségre vonni azért a beszédért, amelyet ott elmondok. Módjában van nemcsak ott mindjárt felelősségre vonni, hanem módjában van az egész taggyűlést is feloszlatni.
