Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-253

250 'À nemzetgyűlés 253. ülése 1924. évi mérchix hó 11-én, hedden. tózott. Nem támogatta a társadalom előmenetelét, az adóalanyok boldogulását. S ezt a politikát követte, meg

1 nem értve a helyzetet, pénzügyi kormányunk abban az átmeneti időben is, melyet túlhosszura taktikázott el, mert csak egy félévig lett volna szabad tartania annak, mig a mai, sajnos, még mindig forgalomban levő fedezelen államjegyekkel gazdálkodik. De ezekkel a fedezetlen államjegyekkel is rosszkor és rossz időben spórolt államunk. Hogyan akarja lebonyolítani a t. kormány a mai gazdasági forgalmat alig több, mint egy billió bankjeggyel, amikor, ha valaki egy vagon búzát akar venni, 35 millió koronát kell a tárcájába tennie? És mi egy vagon búza?! Amikor a gazdasági élet forgalmának lebonyolításához akkora pénztőkére van szükség, hogyan képzeli a kormány, hogy ebből a kevés forgalmi és csereeszközből még adókban, adakozásban is elvegyen s a mostani szerencsétlen törvényjavaslattal a kényszerkölesönre is még nagy összegeket levonjon a forgalomból? Hogyan fog lebonyolódni Magyarország gazdasági élete? A mesterségesen okozott pénzszűke miatt ez olyan rejtély előttem, amelyet nem tudok magamnak megmagyarázni. Ez a mesterséges pénzszűke okozta azután azt, hogy a közgazdasági élet örökké megakad, hogy az árak emelkedése és az emberek bevételei között nincs meg az arány, hogy sokkal nagyobb mértékben emelkednek az árak, mint ahogy az emberek bevételei növekednek. Hogyan képzeli az állam, hogy ezután a mesterséges defláció után még a számbavehető adómennyiségek lesznek bevonhatók a társadalomból és a közgazdasági életből! Ha valaki adót akar beszedni, ezt csak olyan mértékben és csak akkor teheti, amilyen mértékben és amikor a társadalomban és a gazdasági életben pénz forog. De nem teheti ezt, amikor pénzszűke van az országban, amikor egy évben, ha jól megy, száz százalék kosztpénzt fizetünk, amikor a kosztpénz 3—16 százalék között variál. Miért van ez? Mert pénzszűke van. Ausztriában már csak 1 százalék a kosztpénz. Miért? Mert ott van elég csereforgalmi eszköz. A kormány rossz pénzügyi politikája folytán a mai pénzünk, amely természeténél fogva nem alkalmas arra, hogy értékmérőként szerepeljen, kevés < voltánál fogra nem alkalmas arra, hogy esereeszköz legyen. Ne csodáljuk tehát, hogy ilyen pénzügyi gazdálkodás mellett ugy pénzünknek kurzusa, mint közgazdasági életünk, valamint a nép szociális helyzete évről-évre rosszabbodik, dacára annak, hogy rekord terméseink voltak és hogy külkereskedelmi mérlegünk talán legnagyobb haladást mutat egész Európában. De mindez nem döbbentett meg engem annyira, mint az a hir, hogy a kormány vagonszámra szállitotta ki a nemesfémeket Magyarországból. (Meskó Zoltán: Inkább asibereket helyette!) így az ezüstöt vagonszámra vitte ki ebből az országból. Társaságoknak adott a kormány megbízást arra, hogy a falukba járjanak ki s a kofáktól és parasztasszonyoktól összevásárolják a harisnyaszárban és a ládafiában tartott ezüstkoronát, forintot és ötkoronást. Mikor ezt először hallottam, azt gondoltam, hogy az állam gyűjti a nemesfémkincset az önálló magyar jegybank felállitására. (Meskó Zoltán: Igazi harisnyapolitika!) De nem. Hallom, hogy kiszállitották a nemesfémet a külföldre vagonszámra, hogy a dupla fiktiv kurzusát annak a túlságos soká forgalomban tartott fedezetlen államjegyeknek biztosítsák. Tehát teljesen fejetetejére állított politikát csinált a kormány. Az itthon meglévő arany- és ezüstkmesünket nem arra forditotta, hogy az önálló jegybank alaptökéjét biztosítsa, hanem összeszedte és vagonszámra kiküldte Bécsbe. (Meskó Zoltán: Levetkőztették a nemzetet!) Ha ez igaz... (Csontos Imre: Ha igaz! Az a kérdés, hogy igaz-e!) Tisztázni kell ezt a kérdést. (Zaj a jobboldalon.) Módot fogok adni a nemzetgyűlésnek és a kormánynak, hogy tisztázza ezt a kérdést (Ulain Ferenc: Ez a felelősség kérdése!) Akkor, amikor idegen államok, a csehek, németek, osztrákok fedezetlen bankjegyeikkel aranyat, dollárt, fontot vásárolnak kint és behozzák haza s azzal állítják fel uj, szabad nemzeti bankjukat, hogy függetlenitsék magukat a külföldtől, akkor a mi kormányunk azért, hogy felesleges módon, rossz politikával, szükségtelenül sokáig forgalomban tartott fedezetlen pénzünknek fiktiv dupla kurzusát tartsa, vagonszámra szállítja ki a nemesfémet Magyarországból. Ezért valaki felelős. (Uay van! Upy van! a balközépen. — Mozaás jobbfelől.) Nem tudom, hogy ez íe-az-e. (Felkiáltások a jobboldalon: Nem igaz!) Módot adok rá, hogy bebizonyítsák. Nem tudhatom, hogy igaz-e, mert nincs költségvetés, nincs zárszámadás, a pénzügyi és közigazgatási bizottságot nem foglalkoztatják, nem hívják össze: honnan tudjam tehát, hogy ieaz-e.Én ezt csak hallomásból tudom és énen azért hoztam ide, hogy ez a kérdés tisztáztassék. (Zaj és mozaás a jobboldalon.) Kár indulatoskodní T-ínta, t. képviselőtársaim. ÍErdé^i Aladár: Sőt ellenkezőleg-!) A kérdés tisztázásának megvan a módia. mindjárt megadom, csak Cflry nercnyi türelmet kérek. Fogadja el. kénviselő ni', határozati javaslatomat; remélem, elfop-adia. (Kun* P. András: Nem biztos!) Indítványozom, hogy (olvassa) : »Azonnal küldjön ki a nemzetgyűlés egy parlamenti bizottságot annak részletes megállapítására, hogy milyen és mekkora mennyiségű nem.esfóinküldemények mentek ki külföldre a jelenlegi kormány idejében.« Több mint húsz aláÍrással magam és képviselőtársaim nevében nyújtom be ezt az indítványt. (Helyeslés bah felől. — Meskó Zoltán : Szomorú, ha kiment!) Nem azt kellett volna ezzel a pénzzel csinálni, hanem felállítani végre-valahára az önálló magyar nemzeti bankot. (Gr. Hoy os Miksa: Azt akarjuk !) Ezzel ? (Gr. Hoyos Miksa : Emellett ! — Meskó Zoltán : Ami már künn van, az nem jön vissza !) Igen, ami kiment, vissza nem jön, főleg akkor, ha ezüst volt. (Ulain Ferenc : A siberek itt maradtak mind!) Ez a pénzügyi politika olyan pusztító hatással volt a magyar társadalomra, hogy őszinte gonddal és aggodalommal nézem Magyarország szociális visszafejlődését. De ez még mind csekélység ahhoz az óriási hanyatláshoz képest, amelyet külpolitikai téren okozott kormányunk helytelen közgazdasági politikája. Amint már emlitettem egyszer, a háború tovább folyik Európában nem fegyverekkel, de gazdasági eszközökkel, acél helyett aranynyal. A kormány elmulasztotta a kellő pillanatot arra, hogy fedezetlen bankjegyek segítségével erre a háfborura fegyvert gyűjtsön dollárban, fontban, aranyban, sőt ami fegyverünk volt forintban, koronában és ötkoronásban, azt is kivitte a külföldre. (Vanczák János : Ugy csináltak, mint a nagyidai cigányok !) Igen, .-mint a nagyidai cigányok. Fegyver-