Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-253

248 Á nemzetgyűlés 253. ülése 1924, csinálnak: Az állam jegyet csak rövid időre, hat hónapra, félesztendőre kibocsátani és ezalatt a félesztendő alatt a nemzet önálló erejével — és bizonyítottam már, hogy ez megvolt, különösen három évvel ezelőtt — megcsinálni az önálló bankot. Közben ezalatt a félesztendő alatt ezzel az átmeneti pénzzel kellett volna megszerezni a külföldi valutát, a valutakincset arra a vérnélküli gazdasági háborúra, amely továbbfolyik Európában. (Zsirkay János: Az idegen ellenőr számára!) Az önálló bankot Németország felállitotta a Renten-bank szisztéma szerint, Ausztria pedig felállitotta kombinálva egy külföldi kölcsönnel. Mi, sajnos, szokás szerint itt is az osztrák példát vettük mintának, holott rá kell mutatnom

f arra, hogy két óriási különbség van Ausztria és Magyarország viszonyai között. Az egyik az, hogy mi nyerstermelő, sőt nyersterményfelesleget produkáló állam lévén, gazdaságilag erősebbek vagyunk, tehát nem voltunk rászorulva jegybankunknak külföldi kölcsönnel való kombinációjára. Óriási fontosság-u ez politikailag, mert nekünk, legalábbis nekem, vannak még nemzeti vágyaim és ideáljaim és ezeknek megvalósítása szintén csak a saját erőnkkel lehetséges. Ausztria a maga németjei nemzeti ideáljának megvalósítását nyugodtan ráhagyja Németország 80 milliós, most küzködő németségére ... (Zsirkay János : Mi meg rábízzuk Strakosh és Pospisil urakra !) Nekünk tehát önálló bankunknak felállítását a külföldi kölcsönnel összekombinálni nemcsak felesleges volt, belső erőinknél fogva, hanem nemzeti aspirációinknak és törekvéseinknek szempontjából halálosan veszedelmes is. (Dénes István: Mit szól ehhez a ministerelnök !) De ha már követtük Ausztria példáját, miért nem követjük teljesen, miért követtünk annak csak rossz oldalát? Miért nem követtük jó oldalát is. és miért nem vittük véene* az osztrák példának kopizálását ! A külföldi befolyást átvettük az osztrákoktól, de a hasznosat, a nroduktiv inflációt az időközi átmeneti időben nem vettük át az osztrák példából. Ma tehát a helyzet az, hogy Ausztriáiban több, mint 7 billió korona van forgalomban, és amikor a külföldi kölcsönről kezdtek tárgyalni, 3 billió volt a forgalom, nálunk pedig 1 billió 300 milliárd ma összesen a bankjegyforgalom. Ennek dacára a mi pénzünk rosszabb, mint az osztrák, holott a kibocsátott koronák száma szerint legalább hatszor jobbnak kellene lenni a, miénknek, annál is inkább, mert amint kimutattam, kereskedelmi mérlegünk az utolsó bárom évben szenzációsan javult, amit az osztrák kereskedelmi mérleg* ilyen fokban nem tud produkálni. Mégis mit látunk ? Nálunk nyomorognak az emberek, mig Ausztriában együtthaladt a bevétel a drágasággal'. Ott a bérek az árak emelkedésével egy nivón tudtak moradni. Minálunk csak a drágaság növekedett, amelynek az emberek bevétele messze alatta maradt. (Mozgás a balközéven.) Mindenki szegényebb nálunk, sokkal, mint három esztendővel ezelőtt volt, ee-vüár példát kivéve. (Meskó Zoltán : Díszpéldányt !) egypár di«7/néldányt. Ausztria azonban a hasznos inflációból produktiv dolgokat teremtett: vasutakat, óriási villanyerőműveket émtett, amelyek az ipar fejlődését mozdítják elő ; a lakásszükséget és Ínséget megoldotta a lakásépítéssel. Minálunk ez mind, mind elmaradt. KiTÍmcsi vagyok m és szeretném tudni, hogy évi március hó 11-én, kedden. 1926 őszén — amikorra a lakásokot fel fogják szabadi tani, amikorra majd a szellemi és testi munkásokat a háziurak ki fogják dobni a lakásokból, hogy beleüljenek a siberek — azt a szociális mozgalmat mivel fogja meggyógyítani az a pénzügyi kormányzat, amely elég rövidlátó volt, hogy amikor még az árak megengedték, a lakáskérdést meg nem oldotta azzal, amivel egyedül lehet megoldani, lakások építésével. Külföldi tőkecsoportok jártak éveken át a kormányhoz s tettek különböző ajánlatokat; begombolódzva, félvállról utasította vissza a pénzügyminist er ur. S ma ott állunk, hogy a hivatalos lakásépítési akció csődöt mondott, mert magánházak építésére is csak alig tizenöt-húsz kérvény jött be a minásteriumokba és olyanok a, feltételek, hogy azok közül három házat nem lesz lehetséges felépíteni. (Zsirkay János : Miért nem kény szeritették a nagy vállalatókat arra, hogy mi a kötelességük alkalmazottaikkal szemben. A nagy nyereségből telt volna!) Szociális nyomorúságunk legfőbb oka az, hogy idejében nem alkalmaztunk egy hasznos és produktív inflációt. Pénzügyi kormányzatunk nem tudott a háború előtti mentalitástól szabadulni. Hogyan nézett ki a háború előtt Magyarország pénzügye? Bécsből dirigáltak mindent. Ott volt az Osztrák-Magyar Bank, amely diktálta azt, hogy Magyarország milyen lassú tempóiban fejlődhessék iparilag és kereskedelmileg. Szűkre szabták az Osztrák-Magyar Bank alaptőkéjét, s minél kevesebb hitelt adtak Magyarországnak, nehogy Magyarerszás' hitele, Magyarország ipara és kereskedelme utóiérje Bécset és lekonkurálhassa az osztrákot. Mi volt tehát a háború előtti pénzügyminister előtt a lehetőség? Takarékoskodni, hogy a szükreszabott, kevés pénzzel kijöjjön, és az adósrófot minél szorosabbra fogni, hogy az adóból a hadi kiadások és a közös kiadások mindig- fedezve legyenek. Éveken át voltam tagja a függetlenségi pártnak s nagyon jól emlékszem, hogy a koalíciós időkben sokat tárgyaltunk épen az önálló jegybankról; emlékezzünk csak vissza a régiekre, az önálló jegvbank volt a parlamenti és a politikai élet egyik fő ütközőpontja. (UÍJV van! balfelöl.) énen azért, hogy Magyarország gazdasági függetlensége biztosítva legyen. Már most, t. Nemzetgyűlés, az a mentalitás, amelynek nem volt más dolga és lehetősége, mint hogy szűk, filléres beosztással csinálja meg az állami budgetet és dirigálja Magyarország közgazdasági életét, érvényesült is és nem tudta megérteni azt, hogy abban az átmeneti időben, amig fel tudjuk állítani az önáló jegybankot, nekünk fel kell használnunk a nemzet szempontjából a kontjunkturát, nekünk be kell vásárolnunk addig-, amig csak lehet, a legtöbb külföldi valutát, nyersanyagot, egyszóval fel kell fegyvereznünk magunkat arra a folyamatban lévő gazdasági harcra, amely Európában talán ma dul a legerősebben. Mindezt nem tudta megérteni a pénzügyi kormányzat. Mi következett tehát bef Az következett be, hogy a régi bécsi szisztéma szerint dolgozó kormány megint behajtotta Magyarországot a béesi közgazdasági élet folyása alá. (Unj/ van! balfelöl és a balközépen.) Tessék elővenni a törvényjavaslatot; ott van, hogy a takarékkorpnát hogyan számítják az arbitrázs-pa-nirok: kurzusa alapján. MU jelent az? Az arbitrázs-nap írókat jegyzik Bécsben m, Budapesten is, tehát a mi takarék-