Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-250

178 'A nemzetgyűlés 250. ülése 1924. évi március hó 5-én, szerdán. nyújtani. (Propper Sándor : Amikor elfogynak a tehenek !) A háborús rendeleteknek, amelyek a sza­badság- és gyülekezési jogokat korlátozzák, nagy része ma is érvényben van. Az adóztatás terén szintén szükségrendeletekkel kezd kor­mányozni a kormány, az önkormányzatnál szintén ilyen szükségrendelet van ma érvény­ben. (Horváth Zoltán : Ha volna alkotmányos érzés a többségben, nem tűrné !) Elnök: Horváth képviselő urat kérem,mél­tóztassék csendben lenni ! (Kuna P. András : Horváth pártjában megvan ! — Propper Sán­dor : A tehén jó türelmi bázis ! — Zaj jobb felől. — Nagy Ernő : Jöjjenek ide hozzánk jellemet tanulni! — Felkiáltások jobbfelöl: Na! Na! — Szomjas Gusztáv : Szép a szerénység ! — Nagy Ernő : Majd minden kisül, forradalmi betyárok ! — Zaj és derültség jobbfelől. — Huszár Dezső : Cseh betyár ! Cseh zsupán ! — Nagy Ernő : Kommunista kopó !) Nagy Ernő képviselő urat kénytelen va­gyok rendreutasítani ! (Nagy Ernő: De igaz, kérem! — Derültség balfelöl.) A képviselő nrat ismét rendreutasítom ! (Kuna P. András: Bal­lábbal kelt fel! — Zaj jobbfelől. — Nagy Ernő: Gazemberek! — Nagy zaj jobbfelöl. — Héjj Imre: Micsoda beszéd ez? — Folytonos zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! (Nagy Ernő: Akinek nem inge, ne vegye magára!) Nagy Ernő képviselő urat kérdem, kire értette ezt a sértő kifejezést? (Nagy Ernő: Arra, aki engem hazaárulónak nyilvánít és tart!) Azt kérdem a képviselő úrtól, hogy ezt a háznak valamelyik tagjára vagy valamely pártjára értette-e? (Nagy Ernő: Igen, báró Kaas Albertre! — Zaj jobbfelől. — Szomjas Gusztáv: Egy szót sem szólt! Meg van háborodva, barátom? — B. Kaas Albert: Bolond lyukból bolond szél! Ku­tyaugatás nem hallatszik az égbe ! Ez a fele­letem. — Szilágyi Lajos: Ez a nívó ! — B, Kaas Albert: Igen, ez a nivó !) Nagy Ernő képviselő urat súlyos sértéseiért már kétszer voltam kénytelen rendreutasítani ; kérdem a nemzet­gyűlést, nem látja-e indokoltnak, hogy ezért az ismételt sértésért a képviselő ur a men­telmi bizottsághoz utasittassék? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik in­dokoltnak látják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások jobbfelől : Az ellen­zék is!) Többség. Kimondom a határozatot, hogy a Ház Nagy Ernő képviselő urat a men­telmi bizottsághoz utasítja. (Zaj jobbfelől.) Csendet kérek jobbfelől is, képviselő urak ! íRupert Rezső : Miért ingerlik azok, akik a Károlyi-kormány alatt szolgáltak ? Azért mér­ges !) Rupert képviselő urat kérem, méltóztas­sék csendben maradni ! (Nagy Ernő : Megtisz­teltetésnek tartom ! — Szilágyi Lajos : Tessék a mentelmi bizottság elé utasítani báró Kaast is ! — Felkiáltások jobbfelől : Egy szót sem szólt. — Felkiáltások a bal- és a szélsőbalolda­lon : Tessék rendreiitasitaní ! Azt mondta, hogy kutyaugatás nem hallatszik az égbe! — Sziláíryi Lajos : Azt hiszem, báró Kaas is rászolgált ! Kutyaugatásról beszélt!) Nem hallottam.Majd megáll api torn a gyorsírói feljegyzésekből s meg fogom tenni a kellő intézkedést. (Helyeslés.) Hegyniesri-Kiss Pál : 1923 november . . . (Zaj jobbfelöl. — Rupert Rezső : Mindig ezek a forradalmi főispánok csinálják a bajt !) Elnök : T. Nemzetgyűlés ! Minthogy a gyorsírói feljegyzésekből tényleg megállapít­ható az, hogy báró Kaas képviselő ur azt a ki­fejezést használta : »Kutyaugatás nem hallat­szik az égbe !«, (B. Kaas Albert: Igen !) ezért a sértésért őt utólagosan rendreutasítom ! Hegymegi-Kiss Pál : Most pedig foglalkoz­nám a belügyminister urnák az önkormány­zati szükség-rendelet körüli tevékenységével. 1923 november 21-ikén bátor voltam a belügy­minister úrhoz interpellációt intézni, amelyre a belügyminister ur méltóztatott itt válaszolni. A belügyminister ur Ígéretet tett arra nézve, hogy az önkormányzatnál a tevékenység tekin­tetében fennálló hiányokat a maga részéről pótoltatni fogja. Elmondottam már akkor, amint itt az imént is felolvastam, hogy a vi­déki törvényhatóságokban tulajdonképen tíz évvel ezelőtt beválasztottak ülnek. E választottak fel se frissültek, az elhalá­lozások és az elköltözések folytán történt fo­gyatkozás pótolva sem lett, ellenben a virilis­ták megfelelő számban kiegészíttettek ; szóval csonka és amellett különböző szervezési jog­alapok tekintetében egyenlőtlen jszámu tör­vényhatósági bizottságok vannak most a vi­déki, megyei és városi törvényhatóságokban. Ezeknek a törvényhatósági bizottságoknak ma már semmi kapcsolatuk nincs a lakossággal, a legtöbb helyen, igen sok helyen legalább, a lakosság antipátiája mellett működnek, mint ahogyan azt a belügyminister ur is megállapí­totta. A fővárosnál pedig tudvalevőleg 1923. évben lejárt a fővárosi törvényhatósági bi­zottsági tagok mandátuma, kellő időben be kellett volna tehát terjeszteni a törvényt. Mindezt azonban a belügyminister ur el mél­tóztatott mulasztani. A vidéki törvényhatóságokra vonatkozólag már egy esztendővel ezelőtt módosítást indítvá­nyozott a belügyminister ur Fáy Gyula képvi­selőtársam utján. Ezt a módosítást a nemzet­gyűlés el is fogadta. Eszerint megvan állapítva, törvényerőre is emelkedett, hogy 1923. év végén a vidéki törvényhatóságokban is meg kell a választást tartani. A belügyminister ur kezdetben foglalkozott a közigazgatási reform gondolatával, ez a kérdés azonban elbukott. Akkor a létszámcsökkentéssel kapcsolatban be­ígérte a belügyminister ur azt, hogy a választó­jogot külön fogja szabályozni s az erről szóló javaslatot kellő időben be fogja nyújtani. Ez is elmaradt, mert a kellő időben azt be nem nyújtotta, jóllehet törvény figyelmeztette a bel­ügyminister urat mindkét esetben arra, hogy 1923. év végével lejár a törvényhatósági bizott­ságok mandátuma. Akkor a belügyminister ur egy egyszakaszos, úgynevezett folytonossági törvényjavaslatot nyújtott be arról, hogy erre az időre Budapesten kormánybiztost neveznek ki, vidéken pedig fentartják a régi törvény­hatóságok helyzetét. Ez az egyszakaszos törvényjavaslat is csak bizottságilag tárgyaltatott le, azonban a nem­zetgyűlés elé nem került, jóllehet számos olyan javaslat volt időközben is, amely javaslatok he­lyett azért, hogy az önkormányzat szükségren­delet aűapján ne működjék, ezt az egyszakaszos törvényt a belügyminister ur letárgyaltathatta volna. Mindezt azonban a belügyminister ur el­mulasztotta és most ugy áll a helyzet, hogy a fővárosi törvényjavaslat tárgyalása is, amelyet a fővárosi képviselők kedvéért előbbre méltóz­tatott venni a vidéki törvényhatósági javasla­toknál, félbeszakadt; állítólag a liberális képvi­selőkkel és a keresztény községi párttal kivan­nak megegyezni, ellenben a kormánybiztos több mint két hónaiba bent ül a székesfőváros tör-

Next

/
Thumbnails
Contents