Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.
Ülésnapok - 1922-250
Í&6 A nemzetgyűlés 25Ú. ülése 1924, kényszerköles ön előleg* törvénytelen behajtása tárgyában; Lendvai István — a kormányhoz, — a magyar iparosság sérelmei tárgyában; Györki Imre — az összministeriumhoz, — a kormány visszaélései tárgyában a kiviteli engedélyek kiadása körül, különös tekintettel az Eskütt-ügyre; Zsirkay János — az összkormányhoz, — a magántisztviselők gazdasági és szociális helyzetéről; Szeder Ferenc — a belügyministerhez, — a földmunkások szervezkedési szabadsága, tárgyában; Szeder Ferenc — a népjóléti ministerhez,— a békéscsabai lakáshivatal törvén y ellenes intézkedései tárgyában; Zsirkay János — a földművelésügyi ministerhez, — a szentesi földbirtokrendezés körül tapasztalt visszaélések iránt; Eckhardt Tibor — a belügyministerhez, — a nyírbátori főszolgabíró erőszakos és törvénytelen intézkedése tárgyában: Kiss Menyhért — a pénzügyministert helyettesítő ministerelnök úrhoz, — a forgalmi adó behajtása körüli visszaélések tárgyában. Elnök: Miután több interpelláció van bejegyezve, javaslom, hogy az interpellációk meghallgatására délután fél 3 órakor térjünk át. Méltóztatnak e javaslatomhoz hozzájárulni! (Igen!) Ha igen. ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Napirend szerint következik az Országos Testnevelési Alapról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, hogy a törvényjavaslatot felolvasni szíveskedjék. Bodó János jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kíván valaki szólani! (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a 1 Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e az Országos Testnevelési Alapról szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem! (Igen!) Ha igen, a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadottnak jelentem ki, s az kihirdetés végett elő fog terjesztetni. Napirend szerint következik a korona értékcsökkenésének meggátlására irányuló egyes intézkedésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Temesváry Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) A korona értékcsökkenésének meggátlására irányuló egyes intézkedésekről szóló törvényjavaslatra nézve legyen szabad a következőket előadnom. (Halljuk! Halljuk!) Annak a pénzügyi tervezetnek keretében, amelyet a Nemzetek Szövetségének pénzügyi bizottsága Magyarország újjáépítése szempontjából a Nemzetek Szövetségének tanácsa elé terjesztett és immáron ott jóvá is hagyatott, a gyakorlati és elméleti pénzügyi tudománv leszürődött alapelvei alapján benfoglaltatnak mindazok a gondolatok, amelyek figyelembevételével egy két és félévi céltudatos pénzügyi Programm keretében megvalósítható az az óhaj, hogy Magyarország megbillent pénzügyi egyensúlya helyreállíttassák. Ennek a tervezetnek részletei — miként azok ismeretesek — az önálló jegybank sürgős^ felállítása, egy belföldi kölcsön felvétele, a ket es félévi időszakra vonatkozó költségvetési terve- I évi március hó 5-én, szerdán. aet megállapítása és a felveendő 250 millió aranykoronás külföldi kölcsön, mind arra szolgálnak, hogy a két és félévi szanálási időszak alatt az államháztartásban mutatkozó deficit végre eltüntethető legyen. Ezt a pénzügyi tervezetet, amely a leromlott valutájú Magyarország talpraállitásának egyetlen lehetősége, feltétlenül végre kell hajtani, annál is inkább, miután a megoldásra más mód egyáltalában nem kínálkozik. Ha figyelembe vesszük az elmúlt hetek szomorú eseményeit, amelyek koronánk katasztrofális leromlásában nyilvánultak meg, amelyek közgazdasági életünkben helyrehozhatatlan károkat idéztek elő és amelyeket egyes lelketlen és hazafiatlan egyének arra használtak fel, hogy hamis hirek terjesztésével pánikot idézzenek elő, hogy ezt a maguk javára kihasználhassák, mindezek kötelességévé tették a kormánynak, hogy minden törvényes eszközzel megakadályozza a korona további romlását, nehogy odajussunk, ahova Németország jutott a Buhrmegszállás következtében. (Propper Sándor : Bár már ott lennénk ! Annak már van stabil pénze ! Ott már nem halnak éhen az emberek. Ott minden ember mindennap ebédel. (Halljuk! Halljuk ! jobbfelől.) Ezek tették indokolttá, hogy a kormány ezt a törvényyjavaslatot a nemzetgyűlés elé terjessze. Ez a törvényjavaslat tulajdonképen szerves része annak a tervezetnek, amelyet a külföldről idejövő pénzügyi szakértők a magyar kormány kiküldötteivel együtt Magyarország helyreállításának szempontjából összeállítanak. Ennek a törvénynek végrehajtását a magyar kormány abban az időben akarja foganatba venni, amikor ez a prog'ramm mái- meg lesz állapítva. Azonban, amint emiitettem, az utolsó hetek eseményei szükségessé tették, hogy ezzel a törvényjavaslattal már most a nemzetgyűlés elé álljon. . Ennek a törvényjavaslatnak első része egy olyan pénzügyi rendelkezést foglal magában, amely kizárólag a korona stabilizálására vonatkozik, második része pedig egy belső kölcsönről, f illetőleg kölcsönelőlegről intézkedik. A törvényjavaslat első része az úgynevezett valorizációval foglalkozik, amely hivatva van egyrészt arra, hogy a közgazdasági élet faktorait visszatartsa az indokolatlan hiteligénybevételektói és rászorítsa arra, hogy csak annyi hitelt vegyenek igénybe, amennyi a termelő munkára feltétlenül szükséges és azt a hitelt — azt az összeget — a termelő munkában hasznosítani is tudják, (Dénes István: Szóval beismerik, hogy eddig többet adtak !) másrészt hivatva van arra, hogy takarékkorona elnevezéssel egy számolási értéket teremtsen, amely bizonyos állandó jellegű külföldi értékek alapján számitható ki. (Propper Sándor : Kabarékorona! — Lendvai István: Habarékkorona!) Ez egy számolási érték ; épen erről akarok beszélni. Ez a számolási érték, amint emiitettem, bizonyos külföldi vtőzsdéken jegyzett bizonyos arbitrázs-papírok mindennapi értékéhez viszonyítva olyan értéket mutat, (Zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) amelyen korona mindenkori állásához igazodik és ez pótolja a koronának azt az értékmérő szerepét, amelyet a folytonos értékcsökkenés következtében immár elveszített. Ez átmenetet jelent a korona értékének állandósításához, amit a kormány az önálló jegybank felállításával óhajt elérni. A takarékkorona intézményével azonban a kormány módot kivan nyújtani a nemzet minden egyes polgárának arra is, hogy küzdelmes munkájának jövedelmét ne kelljen állandóan
