Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-249

A Nemzetgyűlés 249. ülése 1924. évi február hó 29-én, pénteken. 137 szerepel a táblázatban a vallásra vonatkozó adat ? Vissza kell erre térni, (Petrovácz Gyula: Hogy milyen fürdőt adjanak neki ! — Klárik Ferenc : Zsidónak más kell, mint keresztem­nek n Miért csinálják ezt a cserkészek ! Egy pél­dát hozok fel. A Magyar Atlétikai Club, amely az első helyen áll a klubok között, nem ilyen Anyás, mert tagjai között tudomásom szerint van egy husiparos, aki emellett még zsidóval ­lásu is. (Gömbös Gyula : Az nem lehet ! — Dinich Ödön: Nem baj!) Mi is azt mondjuk, hogy nem baj, « de vannak más felfogásúak, akik azt mondják, hogy megkülönböztetést kell tenni, (Klárik Ferenc : Ép az elóbb mondták !) mint ahogy láttuk az előbb, hogy Kéthly Anna t. képviselőtársunk e tekintetben kioktatást kapott Petrovácz képviselő úrtól. Ez tehát ugyebár ellentétben van azzal, amit az előbb Dinich t. képviselőtársam közbeszólásképen mondott, hogy : nem baj ! (Gömbös Gyula : A Magyar Atlétikai Clubban nincs zsidó !) Mi is azt mondjuk, hogy ez nem volna baj, " de a mód, ahogy ezt csinálják, az, amit a mi szem­pontunkból hibáztatnunk kell. (Dinich Ödön : Megvan a magyarázata, de az nem olyan, amely sérelmes lenne !) Elnök : Kérem Dinich Ödön képviselő urat, ne méltóztassék állandó közbeszólásokkal za­varni a szónokot ! (Sütő József : Miért nem szólal fel ? — Dinieh Ödön : Majd felszólalok ! — Sütő József : Persze ! — Dinich Ödön : Per­sze ! — Sütő József : Állandóan zavarja a szó­nokot !) Azt sem tudom megérteni, azt sem tudom elképzelni, miként gondolja el a minis­ter ur ezeket az üzemi, vagy vállalati test­nevelő szerveket. A munkások nem ott laknak, ahol dolgoznak, hanem a város különböző ré­szeiben. (Saly Endre : A környéken !) Ha azok­nak köznapokon nincs idejük, — hiszen a mun­káltató nem fog hozzájárulni, hogy munkaidő közben lehessen ilyen testnevelési oktatásokat vagy gyakorlatokat végezni, hanem csak a munkás szabadidejét fogja engedni erre fel­használni, — akkor nem marad más alkalom, mint a vasárnap. így elképzelhető-e az, hogy ezeket a mun­kásokat kötelezni lehet arra hogy gyűjtőhelyre kommandiroztassanak, tekintet nélkül arra, hogy hol laknak (Karafiáth Jenő : Kényszer nélkül is elmegy ! Nem ismerik az életet !) Kér­dem Karafiáth képviselő urat, ki fogja ennek a munkásnak kárpótolni azt a villanyos-költsé­get ? (Karafiáth Jenő : Utolsó filléréből is fogja pótolni ! Nem ismerik az életet ! — Klárik Fe­renc : Nem ismerjük ! Ön ismeri ! — Karafiáth Jenő : Persze ! — Klárik Ferenc : Tiszta dolog, mi sem a népet, sem a helyzetet nem ismerjük, és ön ismeri ! — Saly Endre : Ha el akar menni elmegy. De kényszerből^ nem megy el ! — Ka­rafiáth Jenő : Ugyan kérem !) További kifogásunk az, hogy hiszen már eddig is léteztek munkás sportegyesületek, de e törvény életbeléptetésével a már létező ilyen szervezeteket nem akarják helybenhagyni, mert a törvény szerint csak azok a sportegyesületek fognak bizonyos kedvezményeket kapni, ^ vaey pedig csak azoknak alapszabályait fogják jó­váhagyni, amelyek a fennálló, uralkodó szel­lemnek értelmében hazafiasak. (Ugy van ! a középen.) Nos, ez nagyon tág fogalom. Mi, szociál­demokraták azt mondjuk, hogy mi vagyunk a jó hazafiak, (Felkiáltások a közéven: Üdvözöl­jük !) önök valószínűleg mást mondanak. Ki dönti azt el ? (Saly Endre: Aki bombával dol­gozik, az a jó hazafi Î — Petrovácz Gyula: Ma­gyarok, vagy magyarországiak ? — Várnai Dá­niel: Petrovácz magyar vagy ruthén I — Láng János : Az érzelem teszi a jó hazafit ! — Zaj") Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! (Saly Endre: Nem a bomba dönti el, ki a jó hazafi ! — Klárik Ferenc: Nem ! Az érzelem es az értelem ! — Saly Endre : Aki bombát dob !) Rothenstein Mór: T. képviselőtársaim Î Hi­szen efölött külön nagy vita indulhatna meg, (Ugy van! jobbfelől.) hogy micsoda a haza­fiasság és hogy ki az, akit jó hazafinak lehet minősiteni. Nem lehet azt mondani, hogy a mindenkori többség az, mert nem mindig pont a többségnek van igaza, (Klárik Ferenc : De nem is mindig egyforma a többség !) ezt tud­juk. De, mondom, ez messzire vezetne. Ha azonban épen ebből a nézőszögletből te­kintjük a dolgot, azt látjuk, hogy abban az or­ganizációban, az Országos Testnevelési Tanács­ban és annak többi szerveiben mindenki kép­viselve van, csak a munkásság nem talál ott képviseletet. Ez demokrácia i Ha azt akarják, hogy a munkásság is kivegye részét, s arra kö­teleztessék, hogy a testnevelés dolgában ezeket az intézkedéseket tisztelje és respektálja ; ha azt akarják, hogy a munkásságnak bizalma le­gyen ezekhez az intézkedésekhez, ehhez a tör­vényhez, — akkor lehetséges-e ma az, hogy ez anélkül történjék, hogy itt a munkásságnak szintén beleszólása legyen ! (Láng János : Hát kit akar oda bevenni î — Homonnay Tivadar : A Testnevelési Tanácsba mindenki bemehet !) Sem a törvényben, sem rendeletben erről nincs szó. (Klárik Ferenc : Azt küldik be oda, akit jónak látnak ! — Homonnay Tivadar : A Test­nevelési Tanács nem osztályérdeket szolgál ! — Klárik Ferenc : Épen azért demokratikus ala­X>on kell szervezni a vezetőséget, nem lehet mindent keresztény kaptafára húzni!) Elnök : Klárik Ferdenc képviselő urat ké­rem, ne méltóztassék közbeszólani ! — Ho­monnay Tivadar : A Testnevelési Tanács nem politizál ! — Saly Endre : De politizál. A Le­vente Egyesület csak politizál. — Gömbös Gyula : Hogy lehet ilyet beszélni ? — Saly Endre : ön a legjobban tudja, képviselő ur, mert ott van közöttük ! — Gömbös Gyula : De­hogy vagyok !) De ezenkívül egyénileg is még egy hatal­mas kifogásom van. (Halljak! jobbfelől.) Én például elszomoritó dolognak tartom, hogy ez az előttünk lévő javaslat, amely, mondom, ki­egészitése az 1921. évi törvénynek, nagyon er­kölcstelen alapból kivan táplálkozni, értem itt azt, amit a kultuszmmister ur a pénzügymi­nister urank különösen is megköszönt, hogy a pénzügyminister ur erre a célra rendelkezésre bocsátja a kultuszministeriumnak az anyagia­kat. Én azt mondom, hogy ilyen nemes cél el­érésére, mint a testedzés vagy nevelés, nem volna szabad a totalizatőr és a bookmaker be­vételeinek alapul szolgálniok. Két ilyen ellentétet egybekapcsolni, egy ilyen erkölcsösét egy ilyen erkölcstelennel, azt hiszem, ez is olyan valami, amiről jogosan le­het beszélni, amit jogosan lehet kifogásolni. Miért ? Mert a totalizatőr és a bookmaker in­tézmény olyan, amelyet el kellene törölni. (Klárik Ferenc : Ugy van !) Nem szabad alkal­mat, nyújtania az államnak arra, hogy^ bűn­cselekményeket bárki is elkövethessen. Ez pe­dig alkalmas rá. Ha totalizatőr, ha bookmaker nem volna, akkor egészen bizonyos, hogy sok ember nem veszítette volna el a karakterét idő

Next

/
Thumbnails
Contents