Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-249

A Nemzetgyűlés 249. ülése 1924. évi február hó 29-én, pénteken. 137 szerepel a táblázatban a vallásra vonatkozó adat ? Vissza kell erre térni, (Petrovácz Gyula: Hogy milyen fürdőt adjanak neki ! — Klárik Ferenc : Zsidónak más kell, mint keresztemnek n Miért csinálják ezt a cserkészek ! Egy példát hozok fel. A Magyar Atlétikai Club, amely az első helyen áll a klubok között, nem ilyen Anyás, mert tagjai között tudomásom szerint van egy husiparos, aki emellett még zsidóval lásu is. (Gömbös Gyula : Az nem lehet ! — Dinich Ödön: Nem baj!) Mi is azt mondjuk, hogy nem baj, « de vannak más felfogásúak, akik azt mondják, hogy megkülönböztetést kell tenni, (Klárik Ferenc : Ép az elóbb mondták !) mint ahogy láttuk az előbb, hogy Kéthly Anna t. képviselőtársunk e tekintetben kioktatást kapott Petrovácz képviselő úrtól. Ez tehát ugyebár ellentétben van azzal, amit az előbb Dinich t. képviselőtársam közbeszólásképen mondott, hogy : nem baj ! (Gömbös Gyula : A Magyar Atlétikai Clubban nincs zsidó !) Mi is azt mondjuk, hogy ez nem volna baj, " de a mód, ahogy ezt csinálják, az, amit a mi szempontunkból hibáztatnunk kell. (Dinich Ödön : Megvan a magyarázata, de az nem olyan, amely sérelmes lenne !) Elnök : Kérem Dinich Ödön képviselő urat, ne méltóztassék állandó közbeszólásokkal zavarni a szónokot ! (Sütő József : Miért nem szólal fel ? — Dinieh Ödön : Majd felszólalok ! — Sütő József : Persze ! — Dinich Ödön : Persze ! — Sütő József : Állandóan zavarja a szónokot !) Azt sem tudom megérteni, azt sem tudom elképzelni, miként gondolja el a minister ur ezeket az üzemi, vagy vállalati testnevelő szerveket. A munkások nem ott laknak, ahol dolgoznak, hanem a város különböző részeiben. (Saly Endre : A környéken !) Ha azoknak köznapokon nincs idejük, — hiszen a munkáltató nem fog hozzájárulni, hogy munkaidő közben lehessen ilyen testnevelési oktatásokat vagy gyakorlatokat végezni, hanem csak a munkás szabadidejét fogja engedni erre felhasználni, — akkor nem marad más alkalom, mint a vasárnap. így elképzelhető-e az, hogy ezeket a munkásokat kötelezni lehet arra hogy gyűjtőhelyre kommandiroztassanak, tekintet nélkül arra, hogy hol laknak (Karafiáth Jenő : Kényszer nélkül is elmegy ! Nem ismerik az életet !) Kérdem Karafiáth képviselő urat, ki fogja ennek a munkásnak kárpótolni azt a villanyos-költséget ? (Karafiáth Jenő : Utolsó filléréből is fogja pótolni ! Nem ismerik az életet ! — Klárik Ferenc : Nem ismerjük ! Ön ismeri ! — Karafiáth Jenő : Persze ! — Klárik Ferenc : Tiszta dolog, mi sem a népet, sem a helyzetet nem ismerjük, és ön ismeri ! — Saly Endre : Ha el akar menni elmegy. De kényszerből^ nem megy el ! — Karafiáth Jenő : Ugyan kérem !) További kifogásunk az, hogy hiszen már eddig is léteztek munkás sportegyesületek, de e törvény életbeléptetésével a már létező ilyen szervezeteket nem akarják helybenhagyni, mert a törvény szerint csak azok a sportegyesületek fognak bizonyos kedvezményeket kapni, ^ vaey pedig csak azoknak alapszabályait fogják jóváhagyni, amelyek a fennálló, uralkodó szellemnek értelmében hazafiasak. (Ugy van ! a középen.) Nos, ez nagyon tág fogalom. Mi, szociáldemokraták azt mondjuk, hogy mi vagyunk a jó hazafiak, (Felkiáltások a közéven: Üdvözöljük !) önök valószínűleg mást mondanak. Ki dönti azt el ? (Saly Endre: Aki bombával dolgozik, az a jó hazafi Î — Petrovácz Gyula: Magyarok, vagy magyarországiak ? — Várnai Dániel: Petrovácz magyar vagy ruthén I — Láng János : Az érzelem teszi a jó hazafit ! — Zaj") Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! (Saly Endre: Nem a bomba dönti el, ki a jó hazafi ! — Klárik Ferenc: Nem ! Az érzelem es az értelem ! — Saly Endre : Aki bombát dob !) Rothenstein Mór: T. képviselőtársaim Î Hiszen efölött külön nagy vita indulhatna meg, (Ugy van! jobbfelől.) hogy micsoda a hazafiasság és hogy ki az, akit jó hazafinak lehet minősiteni. Nem lehet azt mondani, hogy a mindenkori többség az, mert nem mindig pont a többségnek van igaza, (Klárik Ferenc : De nem is mindig egyforma a többség !) ezt tudjuk. De, mondom, ez messzire vezetne. Ha azonban épen ebből a nézőszögletből tekintjük a dolgot, azt látjuk, hogy abban az organizációban, az Országos Testnevelési Tanácsban és annak többi szerveiben mindenki képviselve van, csak a munkásság nem talál ott képviseletet. Ez demokrácia i Ha azt akarják, hogy a munkásság is kivegye részét, s arra köteleztessék, hogy a testnevelés dolgában ezeket az intézkedéseket tisztelje és respektálja ; ha azt akarják, hogy a munkásságnak bizalma legyen ezekhez az intézkedésekhez, ehhez a törvényhez, — akkor lehetséges-e ma az, hogy ez anélkül történjék, hogy itt a munkásságnak szintén beleszólása legyen ! (Láng János : Hát kit akar oda bevenni î — Homonnay Tivadar : A Testnevelési Tanácsba mindenki bemehet !) Sem a törvényben, sem rendeletben erről nincs szó. (Klárik Ferenc : Azt küldik be oda, akit jónak látnak ! — Homonnay Tivadar : A Testnevelési Tanács nem osztályérdeket szolgál ! — Klárik Ferenc : Épen azért demokratikus alaX>on kell szervezni a vezetőséget, nem lehet mindent keresztény kaptafára húzni!) Elnök : Klárik Ferdenc képviselő urat kérem, ne méltóztassék közbeszólani ! — Homonnay Tivadar : A Testnevelési Tanács nem politizál ! — Saly Endre : De politizál. A Levente Egyesület csak politizál. — Gömbös Gyula : Hogy lehet ilyet beszélni ? — Saly Endre : ön a legjobban tudja, képviselő ur, mert ott van közöttük ! — Gömbös Gyula : Dehogy vagyok !) De ezenkívül egyénileg is még egy hatalmas kifogásom van. (Halljak! jobbfelől.) Én például elszomoritó dolognak tartom, hogy ez az előttünk lévő javaslat, amely, mondom, kiegészitése az 1921. évi törvénynek, nagyon erkölcstelen alapból kivan táplálkozni, értem itt azt, amit a kultuszmmister ur a pénzügyminister urank különösen is megköszönt, hogy a pénzügyminister ur erre a célra rendelkezésre bocsátja a kultuszministeriumnak az anyagiakat. Én azt mondom, hogy ilyen nemes cél elérésére, mint a testedzés vagy nevelés, nem volna szabad a totalizatőr és a bookmaker bevételeinek alapul szolgálniok. Két ilyen ellentétet egybekapcsolni, egy ilyen erkölcsösét egy ilyen erkölcstelennel, azt hiszem, ez is olyan valami, amiről jogosan lehet beszélni, amit jogosan lehet kifogásolni. Miért ? Mert a totalizatőr és a bookmaker intézmény olyan, amelyet el kellene törölni. (Klárik Ferenc : Ugy van !) Nem szabad alkalmat, nyújtania az államnak arra, hogy^ bűncselekményeket bárki is elkövethessen. Ez pedig alkalmas rá. Ha totalizatőr, ha bookmaker nem volna, akkor egészen bizonyos, hogy sok ember nem veszítette volna el a karakterét idő