Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-249

IM A nemzetgyűlés 249. ülése 1924. évi február hó 29-én, pénteken. Ferenc : Helyes, tehát egyenlő elbánást kérünk ! — Nagy zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! (Patacsi Dénes : Egyenlő gondolat ! Nem kell különböztetni !) Kéthly Anna : Van ebben a rendeletben még egy veszedelmes point, amelyet különösen a fiatalság szempontjából tartok nagyon veszedelmesnek s ez a lajstromozási ívnek az a pontja, amely érdeklődik a lajstromozott vallása iránt. Mikor a bizottságban ez iránt megkérdeztük a kultuszminister urat, azt felelte rá, hogy ez igy szokás ezekben a nyomtatványokban. (Karafiáth Jenő : Az azonosság megállapítása végett ! — Patacsi Dénes : Természetes ! Aki szégyenli a vallását, az ne viselje ! — Farkas István : Ez a politikum ! — Zaj.) Ha ez eddig szokás is volt, s ha a felnőtteknél ezzel a kérdéssel annyi mérges viszály magvát •hintették el, legyenek szivesek legalább a gyermekeket megmenteni attól, hogy az ő lelkükben is felkeltsék és elhintsék a felekezeti viszály magvát. (Patacsi Dénes : Ez csak a gyermekek erkölcsisége miatt fontos. — Karafiáth Jenő : Meg kell különböztetni, hogy Szabó Péter róm. katholikus, Szabó Péter evangélikus! — Vanezák János : Azért mégis a. zsidó gyerekek lesznek a legügyesebb sportolók! — Dinich Ödön : Ez azért szükséges, mert szombat délután, amikor a zsidó gyerekek templomba mennek, nem akarják őket a. játszóterekre küldeni, hanem a templomba ! — Rothenstein Mór : Fontos a kurzus ! — Viezián István : A zsidó proletárok autóban járnak ! — Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Kéthly Anna : A sportoláshoz a vallásnak abszolúte semmi köze nincs, bár, ugy látszik, ezt csak mi valljuk, mert pl. a Magyar Cserkészszövetség, amelynek a rendelet értelmében szintén igen nagy szerepe van az ifjúsági sportolásnál, (Karafiáth Jenő: Nagyon helyes!) nem ezen a véleményen van. Az az egyesület, amelyet az előbb emlitettem, a Munkások Gyermekbarát Egyesülete ehhez a Magyar Cserkészszövetség-hez fordult azzal a kéréssel, hogy ismerjék el a munkásgyerekek cserkészcsapatait. Erre a Magyar Cserkészszövetségtől azt a választ kaptuk, hogy a csapatainkat elismerik, de csak azzal a feltétellel, ha a Gyermekbarát Egyesület igazolja, hogy a zsidó vallású és keresztény -vallású gyermekeket külön csapatokba fogja szervezni. (Helyeslés a jobboldalon, — Lendvai István : Nehogy összevesszenek és a szegény zsidókat megverjék!) Mi a Munkások Gyermekbarát Egyesületében, de az egész munkásmozgalomban is soha senkitől nem kérdeztük, hogy ki milyen vallású, tehát ennek a feltételnek nem tehettünk eleget, (Klárik Ferenc : Numerus clausus! akarnak itt is !) először azért, mert mi nem is tudjuk, hogy milyen a vallása annak a gyermeknek, aki az egyesületbe beiratkozik, (Viezián István : De azt tudják, hogy ki a keresztényszocialista, mert azt kiverik a gyárból ! — Zaj.) másrészt azért, mert a Magyar Cserkész Szövetség hivatalos kiadásában megjelenő »A mi törvényünk« című tízparancsolat 4. pontja azt mondja, hogy a cserkész minden cserkészt testvérének tekint. (Ugy van ! a jobboldalon.) így tehát mi is testvérünknek tekintjük azt is, aki véletlenül nem abban a szerencsés vallásban született, (Felkiáltások jobbfelől : Melyik azf) amelyet el akarnak választani a zsidó vallású gyermekektől. (Lendvai István : A zsidó vallás szerencsésebb anyagilag, mint a keresztény !) — Szabó Imre : Miért nem leit maga is az ! Ezen még lehet segíteni ! — Derültség. — Vanezák János : Még meg van a lehetőség !) Ezek után újból csak azt mondhatom, hogy a sportolást semmiféle kényszerrel nem lehet életbe léptetni ; semmiféle kényszerrel nem lehet sportoltatni olyan gyermekeket, akik a sportolásra nem alkalmasak. (Dinich Ödön : Nagy- tévedés !) A sport csak társadalmi akció lehet. Teremtsenek meg olyan; közszellemet, amely életszükségletévé teszi a gyermeknek vagy ifjúnak, hogy sportoljon, teremtsenek meg olyan életnívót, olyan életlehetőséget a munkásság részére, melyben elég szabad ideje és elég testi ereje van ahhoz, hogy sportoljon. (Dinich Ödön: Azért sportoljon, hogy elég testi ereje legyen.) Azért követeljük ennek a végrehajtási utasításnak (Peyer Károly : Adjanak nekik ennivalót és renides munkabért ! — Kuna P. András: Kevesebb pártadót kelljen fizetni ! — Zaj.) olyan emberek által való revízióját, akik ismerik a munkáséletet és azokat a lehetőiségeket, amelyek mellett a munkásság, a munkásgyermek, m unka »ifjúság a sportnak áldozhat. Ezt a testnevelési programmât én nem tartom alkalmasnak arra, hogy erre egy fillért is áldozzunk és ezért az előttünk levő törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik 1 Perlaki György jegyző : Gömbös Gyula ! (Nines jelen!) Elnök : A képviselő. ur nincs itt, töröltetik. Ki következik % Perlaki György jegyző : Petrovácz Gyula ! Petrovácz Gyula : T. Nemzetgyűlés ! Az előttem felszólalt képviselőtársamnak azokkal a fejtegetéseivel, amelyek a munkásgyermekek egészséges fejlődését és jólétét célozták, mi is minden tekintetben teljesen egyetértünk, (Ugy van ! a jobboldalon.) de teljes diametrális ellentétben állunk vele abban a pillanatban, amikor megfeledkezve a magyar női méltóságról (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: No, no!) a szociáldemokrata ideológiának megfelelően vallásellenes irányban beszélt a nemzetgyűlésen. (Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Teljesen ellentétben állunk vele _ akkor, amikor vallásellenes térre iparkodik átjátszani olyan dolgokat, melyeknek ehhez lényegileg semmi közük nincs. (Vanezák János : A törvényjavaslat és a rendelet játssza át !) A törvényjavaslatban a vallásról, sőt még a fajról is egyetlen egy betű sincs. (Vanezák János : De ott van az összeírásban !) Azt a törvényjavaslatot, amely előttünk fekszik, amely a lóversenysport terén a totalizatőr- és a bukmékerfogadásokból befolyó nagy jövedelmet a testnevelés szolgálatába iparkodik állítani, nemcsak a magam részéről, hanem annak a kereszténypártnak részéről is, amelynek egyik igénytelen tagja vagyok, a legnagyobb örömmel és elismeréssel fogadom. (Helyeslés a jobboldalon. — Peyer Károly : Ujabb terrorcsapat!) Mi tudjuk azt, hogy Magyarország jelen állapotában talán, egyetlen egy olyan tényező sincs, amely fontosabb volna a magyar reménység felkeltésére, fentartására, mint az a törvényjavaslat, mely a magyar test fejlesztését, és nevelését tűzte ki céljául. (Helyeslés a jobboldalon.) Mi tudjuk azt, hogy csakis a magyar test és jellem fejlesztése az a tényező, amely valóságos tartalmat tud adni a magyar »Hiszekegy« valamennyiünk lelkében élő igazsá-