Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-249

A nemzetgyűlés 249. ülése 1924. évi február lió 29-én, pénteken, Scitovszky Béla és Pesthy Pál elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — A közhivatalokban a kisebbségi nyelvek biztositásáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — Az Országos Testnevelési Alapról szóló törvényjavaslat tárgyalása. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzökönyvének hitelesítése. A kormány résééről jelen vannak : gr. Bethlen István, Szabó István (nagyatádi), gr. Klebelsberg Kunó. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra, 55 perckor.) (Az elnöki széket Pesthy Pál foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Perlaki György jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Bodó János jegyző ur, a javallatok eiien felszólalókat pedig Petrovics György jegyző ur. Jelentem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Debrecen város III. választókerületében időközi választáson megválasztott Nagy Vince képviselő megválasztása ellen Barna László és társai debreceni lakosok panaszt nyújtottak be. Minthogy Nagy Vince képviselő ur megbízólevele a 242. ülésben megvizsgálás és jelentéstétel végett az igazolási állandó bizottsághoz utasíttatott, a benyújtott panasz kiadatik az ig*azolási állandó bizottságnak. Napirend szerint következik a közhivatalokban a kisebbségi nyelvek ismeretének biztositásáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, hogy a törvényjavaslatot felolvasni szíveskedjék. Bodó János jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kivan valaki szólni! Ha szólni senki sem kivan, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítóin. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést méltóztatnak-e a közhivatalokban a kisebbségi nyelvek ismeretének biztositásáról szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a törvényjavaslat harmadszori olvasásban elfogadtatott s kihirdetés végett elő fog terjesztetni. Napirend szerint következik az Országos Testnevelési Alapról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik? Bodó János jegyző: Kéthly Anna! Kéthly Anna: T. Nemzetgyűlés! Talán sohasem ajánl meg szivesebben pénzt a szociáldemokrata párt és igy én is, mint amikor^ szociálpolitikai, egészségügyi vagy munkásvédelmi célra kér pénzt az illetékes minister. Minden esetben kötelesek vagyunk azonban megnézni, hogy azt a pénzt, amelyet megNAPLÓ XXI. ajánlunk, és igy ennél a törvényjavaslatnál is azokat az anyagi eszközöket, amelyeket megajánlunk, hogyan és milyen célokra fordítják. Szivesén adunk hasonló célokra; a testnevelést, a testnevelési programmot mi is a kultuszkormány egyik legfontosabb dolgának tartjuk; azt a programmot azonban, amelyre itt most a kultuszkormány tőlünk pénzt kér, nem tartjuk 100%-ig alkalmasnak arra, hogy e célra a költségeket, az anyagi eszközöket megajánljuk. A testnevelési programra megalkotói, azok akik az előző javaslathoz a legutóbbi időben kiadott végrehajtási utasítást készítették, — ha egyéb céljaik nem is voltak, — e programmal legalább is nagyon távol esnek a való élettől, és különösen a munkáság életétől; nem tudják, nem érzik, nem látják azokat a körülményeket, amelyek között a munkásság és a munkásifjúság él, mert ez a programra, ez a tervezet, ameljo-e felépül ez az egész akció, nem alkalmas egyébre, mint hogy az egyik bürokrácia kiszolgáltasson, prédául dobjon egy munkáskategóriát, a munkásság ifjúságát egy másik bürokráciának, amely* bürokrácia ennek a munkásifjuságnak problémái iránt semmiféle megérzéssel nincs. (Karafiáth Jenő: Tévedés!) Mi már régen harcolunk a tankötelezettség kiterjesztéséért s a tankötelezettségnek ezt a kiterjesztését egyaránt értjük a szellemi, erkölcsi és testi nevelésre. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) De akkor, amikor a szellemi és erkölcsi nevelésre vonatkozó tankötelezettség 12 éves korig terjed és számtalan helyen még eddig a korig sincs végrehajtva és olyan nagy az analfabetizmus. (Ugy van! a szélsőbaloldalon. — Cserti József: Különösen az Alföldön! — Horváth Zoltán: A legmagyarabb vidékeken!) amikor a szellemi és erkölcsi tankötelezettség a 12 éves korban bevégződik, akkor nem tudjuk elképzelni, hogy miért kell a testnevelési tankötelezettségnek 21 éves korig terjedni. (Klárik Ferenc: Mert a szellemet nem nevelik.) A tankötelezettség a 12 éves korig sincs végrehajtva. Maga a kultuszminister ur ismerte be hogy nem is lehetett sok helyen végrehajtani a gátló akadályok miatt. Én azt mondom, hogy ezek a gátló akadályok a testnevelési tankötelezettségnél még sokkal _ erősebben, még sokkal nagyobb mértékben fennállanak és azt hiszem, sőt egész bizonyosan tudom, hogy ha az általános tankötelezettséget kiterjesztenők — mondjuk a 14 vagy 16 éves 21