Nemzetgyűlési napló, 1922. XXI. kötet • 1924. február 21. - 1924. március 21.

Ülésnapok - 1922-248

124 r À nemzetgyűlés 248. ülése 1924. évi február hó 28-án, csütörtökön. való kezelése nehézkes és a kultuszministeriuni­nak sok nehézséget okozott a testnevelés céltuda­tos kifejlesztése szempontjából az a körülmény, hogy csak esetről-esetre sikerült erre a célra a pénzügyministerium részéről kisebb-nagyobb összegeket megszereznie. Ez inditotta a kultusz­ministert arra, hogy nagykoncepcióju kultúr­politikai tevékenysége közepette, amidőn a nem­zeti kultúrát erősitő reformok egész sorozatával áll élő, ezt a törvényjavaslatot a t. Ház elé ter­jessze. T. Nemzetgyűlés! A magyar testnevelés ügye nem luxuskérdés, a magyar testnevelés ügye nem rejtett célokat szolgáló gyanús valami, a magyar testnevelés ügye: a pusztuló magyar faj meg­mentésének problémája. (Igás! Ugy van! jobb­felöl) A magyar temetők apró sirdombjai. a halá­lozási statisztika borzalmas adatai, amelyek sze­rint Magyarországon a gyermekhalandóság és a tüdővészben elpusztultak száma Oroszország után Európában a legnagyobb, szomorúan igazolják azt, hogy közegészségügyi állapotunk milyen kétségbeejtő helyzetben van, és arra indítanak bennünket, hogy a magyar faj és általában a magyar közegészségügyi állapotok feljavitása érdekében komolyan cselekedjünk. Jól tudjuk, hogy a külföldön a testnevelés ügye már régebbi múlttal rendelkezik. Hiszen maguk a régi ró­maiak és görögök a testnevelés fejlesztésével, az ifjúsági testneveléssel érhették el azt a hatalmat, azt a dicsőséget, amellyel évszázadokkal keresztül tündököltek. Anglia a szabadtéri sportok hazája. Németország a napóleoni hadjáratok után fejlesz­tette a testnevelést és —jól tudjuk — Fater Jahn volt ennek a megalapítója. Franciaország a világháború után az egész vonalon törvényhozásilag kötelezővé tette az ifjú­sági katonai testnevelést. Olaszország is nem rég adott ki törvényes rendelkezéseket az ifjúság ne­velésére. De ha a balkáni államok körében nézünk szét, ott is azt fogjuk találni, hogy az ifjúság nevelése máris nagyobbfoku, mint nálunk Magyar­országon. Jól ismerjük a Szokol-Egyesületek tevékeny­ségét, amelyek főleg a szláv irredentizmus érde­keit szolgálják; jól tudjuk, hogy Románia, ahol a lakosság 60%-a analfabéta, már 1906-ban tör­vényhozásilag intézkedett a testnevelés intézmé­nyes végrehajtása tárgyában s az oláh testneve­lési ügy élén maga a román trónörökös áll. Magyarországon — mint emiitettem — a test­nevelésnek fiatal múltja van. A. középkori lovagi tornákat leszámítva, Mária Terézia idejében a Ratio Education is nevű iskolai törvény rendel­kezik a tekintetben, hogy az elemi iskolától az egyetemekig bezárólag az ifjúság körében a test­neveléssel foglalkozni kell. Ez azonban csak irott malaszt maradt. A múlt század elején pesti lel­kes ifjak igyekeztek ? a testnevelés terén vállalkozá­suknak lehetőséget teremteni. Német tornatanárt hoztak, de Bécs intrikájával végül is lehetetlenné tette ennek a tornatanárnak működését, ugy hogy kénytelen is volt elmenni. A testedzés céljából ifjúsági egyesületet is óhajtottak alapítani, de a helytartósági tanács elutasította a kérelmet azzal, hogy azt még meg­engedi, hogy kiki tetszése szerint edzze, gyako­rolja testét, de egyesület megalapítását nem en­gedélyezi. Az 1848-as szabadságharc után többek között Kossuth Lajos szintén felhivta a nemzet figyelmét arra, hogy a testnevelést tegyük a közoktatási rendszer lényeges kiegészítő részévé, a falusi elemi iskolától kezdődőleg az egyetemig. Báró Eötvös József hatalmas alkotása, az 1868 : XXXVIII. te. kimondja m iskolai kötelező testnevelést. Ezt gyakorlatilag 1871-től kezdték végrehajtani, na­gyobb eredményeket^ azonban szinte a közelmúlt évtizedekig az iskolákban sem láttunk. Az ifjúsági testnevelés Magyarországon ez évszázad elején kezdett nagyobb lendületet venni. Mint tudjuk, 1913-ban megalakult az Országos Testnevelési Tanács, mely a kultusz m in isterium mellett lelkesen buzgólkodott azon, hogy a hazai testnevelés ügyét előbbre vigye. A forradalmi idők lezajlásával 1920-ban — mondhatni nagyobb lendületet vett a testnevelés intézményes kiépítése, amennyiben az Országos Testnevelési Tanács a kultuszministerium nagy­szabású támogatásával megindította az iskolán kivüli ifjúság testnevelésének kifejlesztését és szervezését. Ennek örvendetes eredménye ma az, hogy több ezer if jusági Levente Egyesületet is­merünk, ahol a falusi ifjúság, valamint a városi iskolán kivüli ifjúság testének céltudatos kikép­zése történik. Amint tudjuk, az 1921: LUI. te. a testnevelést kötelezővé tette. A testnevelési törvény, kultúr­politikai jelentőségénél fogva a Bethlen-kormány egyik nagyszabású érdeme, mert evvel a nyugat­európai államokat szinte felülmúlóan foglalkoz­tatja az iskolán kivüli ifjúságot. A testnevelési törvény jelentőségét nemcsak kulturális és köz­egészségügyi szempontból, de szociálhigieniai szempontból is el kell ismernünk. A városi iskolán kivüli ifjúságot, az iparos­tanonc ifjúságot a törvényből folyó rendelkezések segítik elő, hogy a heti műhely robotmunka után szabadidejüket a levegőn, testük céltudatos kiépi­tésóre fordíthassák; ily módon válik lehetővé, hogy az a falusi egyszerű ifjúság, amely a test­nevelést nem ismerte, tervszerű testnevelés révén erős, edzett fizikumhoz jusson. Kétségtelen, hogy az előttünk levő törvény­javaslat, melynek célja a testnevelési alap visz­szaállitása, egymaga nem fogja biztosítani az anyagi erőforrásokat, amelyek szükségesek a nagy tömegekre kiható testnevelés biztosítására, Szük­séges, hogy ugy a megyei, mint a városi, vala­mint községi testnevelési alapok kiépíttessenek, továbbá szükséges, hogy a hazafias magyar társa­dalom hozzájáruljon áldozatkészségével ahhoz, hogy az ifjú generációt ép testtel, ép lélekkel erőssé neveljük.^ Szükséges, hogy a magyar tár­sadalom az egész vonalon segítségére legyen a kultuszkormányzatnak a tekintetben, hogy a test­neveléssel ezt az ifjú generációt lélekben is egész­ségessé tegyük. T. Nemzetgyűlés ! Von der Golz jeles mondása, hogy minden népnek ereje ifjúságában van. Mi azt mondhatjuk, hogy a magyar nép feltámadási ereje is ifjúságában van. Kötelességünk a magyar ifjúság testi, szellemi és erkölcsi javainak gyara­pítására minden lehetőt megtenni s minthogy ez a törvényjavaslat a testi kultúra fejlesztését s ezen keresztül a nemzeti kultúra erősödését szol­gálja, amely nemzeti magyar kultúra idővel kell hogy a történelmi igazság alapján kivívja győzel­mét, tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy e törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. (Élénk helyes­lés és taps a jobboldalon.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! A nemzetgyűlés egyik legutóbbi ülésén határozatot hozott, amely­lyel Reisinger Ferenc képviselő urat a mentelmi bizottság javaslata alapján a Ház megkövetésére kötelezte. Minthogy Reisinger képviselő ur jelen van, felhívom, hogy a Ház eme határozatának te­gyen eleget. Reisinger Ferenc : T. Nemzetgyűlés ! A mentelmi bizottság határozata értelmében a Házat ezennel megkövetem. (Helyeslés a jobb­oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents