Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-231

À nemzetgyűlés .231. ülése 19.24. évi január hó 30-án, szerdán. : tudunk válalkozni munkára, amelyet lelkiismeretességgel elvégezni nem tudunk. Ugyanazon az állásponton vagyunk, mint a t. földmivelésügyi minister ur, hogy t. i. első hallásra, első kapóra nem tudjuk mérlegelni a megtett módosításoknak tömegét, (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Akkor miért csinálják ugyanazt!) pedig ő. aki egészen benne van, annak minden betűjét, minden csínjátbínját ismeri, akinek módja van az ellenzéki felfogást is mérlegelés tárgyává tenni, inkább lehetne abban a helyzetben, hogy a tett módosításokat és inditványokat magáévá tehesse. Egyszerűen azt mondom, hogy lelkiismerettel nem lehet vállalkozni ilyen körülmények között ennek a törvényjavaslatnak tárgyalására, (Ugy van! ügy van! bal!elől.) Hiszen egy törvény sorsa megfordulhat egyetlenegy betűn, egy soron, két soron, megfordulhat egy szakaszon, amint az első törvényt is, amikor meghoztuk, annak sorsa egynéhány soron fordult meg, egynéhány sor lett végzetessé abban a törvényben, amire annak idején utaltunk is, és teljesen lehetetlenné vált ennek folytán az, hogy az a törvény a célját elérje. Most mi nem tudjuk első kapóra megítélni, hogy itt is a sorok között, egy sor, két betű, három betű, nincs-e olyan benn, amely ezt a törvényt teljesen illuzóriussá teszi. Ezért a magam részéről is kérem a t. Házat, méltóztassék gondoskodni arról, hogy ezek a módosítások visszautaltassanak az egyesült bizottség elé, kinyomattassanak, szétosztassanak, hogy azután kellő mérlegelés és megfontolás után szólhassunk hozzá és határozhassunk ebben a kérdésben. Egy törvénynek ki kell mérni az életben gyakorolt hatását is: számba kell venni száz- meg százféle eshetőséget, amihez idő. nyugodt meditáció, megfontolási idő kell, hogy láthassuk, miféle hatása lehet annak az életben. így nem lehet törvényt csinálni. Nem vész el azért semmiféle idő, mert vannak ennek a javaslatnak szakaszai, amelyekkel szemben nem nyújtatott be hirtelen ilyen módosítás. Azt gondolnám, hogy ezeket a szakaszokat, amelyeket ismerünk, amelyek a bizottsági szövegezésben vannak előttünk, tárgyaljuk le, a többit pedig kihagyva utaljuk vissza a bizottságokhoz, s azután a bizottság jelentése alapján tárgyaljuk. (Felkiáltások: Leheletlen!) Magam is a közbeszólások után aggódom azon, hogy lehet-e igy tárgyalni, mert a nem módosított szakaszok is bizonyos szerves összefüggésben vannak a módosítottakkal, és igy esetleg lehetetlenné válik a tárgyalás. De ha igy áll a helyzet, ahhoz is szívesen hozzájárulok, hogy az egész komplexum utaltassák VISSZ cl cl bizottsághoz. Mindenesetre azonban házszabályszerüleg tárgyaljuk le ezt a törvényjavaslatot, mert törvényt hozni, érvényes törvényt hozni, amelynek megvan rz erkölcsi bázisa is, csak ugy lehet, ha az házbzabályszerü utón, a házszabályok teljes respektálásával történik. (Ugy van! balfelöl.) Elnök: A földmivelésügyi minister ur kivan nyilatkozni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! A törvényjavaslat a bizottságban letárgyal tátott s a bizottság által elfogadott szöveg fekszik a Ház asztalán. Az előadó ur módosításainak tömege stiláris természetű módosítás. Ha én a többségi párt tagjai részéről már előre bejelentett inditványokat lehetőleg lehuzattam gépírással és hirtelen annyi példányban, amennyiben csak elő tudtam állíttatni, kiosztattam az egyes ellenzéki képviselő urak között, akiktől inkább várható volt, hogy módositásokkal jönnek, azt hiszem, hogy ezzel nem azt a célt szolgáltam, hogy el akarom takarni azokat a módosításokat hanem épen azt a célt, hogy tájékozva legyenek már a tárgyalás alatt, hogy a következő paragrafusnál milyen módositása van a többségi pártnak. (Ugy van! Jobbfelől.) Nem lehet tehát, hogy az ellenzéki képviselő urak azt követeljék, hogy mindenféle módosítást minden pillanatba tudomásukra adjak, akármelyik többségi párti képviselőnek módositása is az. (Rupert Rezső: Nem mi követeljük, a házszabály követeli !) Ezt, mondom, nem lehet kívánni a ministertől, amikor neki egyetlenegy módositást onnan be nem mutatnak, hanem százféle módosítással jönnek a javaslatra vonatkozólag. A módosítások megtétele ellen kifogást nem teszek, de ha egy bekezdéshez annyi módositást adnak be, hogy nem lehet elbírálni, viszont pedig kifogásolják, hogy a többségi pártból is adnak be olyan módosításokat, amelyek nem voltak egy-két héttel ezelőtt az ellenzék tudomására hozva, — amelyeket azouban most mégis tudomására hoztunk — ebben nem látom az egyenlő elbánás elvét és nem látom a méltányosságot. (Ugy van! jobbfelől. Zaj a baloldalon.) Mert ha azt követelik a t. ellenzéki képviselő urak, hogy velük mindent előre tudassunk, akkor én is megkövetelhetném, hogy amikor módositással kivannak jönni, én is előre ismerjem azokat, hogy tudjam előre mérlegelni, mit jelent az a módosítás, hozzájárulhatok-e ahhoz, igen vagy nem. (Rupert Rezső: Szívesen megtesszük!) A tárgyalás alapja tehát a bizottság által elfogadott szöveg. Ha az előadó ahhoz módositást ajánl, azok nem elvi, hanem stiláris módositások. (Ugy van! jobbfelől.) Ha aztán a nemzetgyűlés akármelyik pártjából más módosítások^ jönnek ide, azokat a nemzetgyűlésnek módja és joga van elbirálni és a ministernek is módja és joga van hozzájárulni vagy hozzá nem járulni. (Ügy van! jobbfelől.) Nem lehet kívánni ennél a törvényjavaslatnál, amely egy év óta készül, annyi küzdelem után, hogy én belemenjek abba, hogy ami kor már ideértünk a részletes tárgyalásig, a részletes tárgyalást most szakítsuk félbe és a törvényjavaslatot újból bizottság elé utaljuk. Minthogy ez az indítvány, — akármilyen jószándékkal tétetik is — elfogadása esetén a törvényjavaslatnak örökké való elhúzását és tönkretételét jelentené, a magam részéről nem járulhatok hozzá. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps jobbfelől.) Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Neubauer Ferenc előadó: T. Nemzetgyűlés! Gaal > Gaston képviselő ur a délelőtt folyamán már jelezte a módosításokra vonatkozólag álláspontját, hivatkozással a házszabályokra. Most azután a házszabályokhoz való hozzászólás formájában ismét szóvátette ezt a kérdést. Én voltam bátor elvi kijelentést tenni arra vonatkozólag, hogy a magam részéről milyen módosításokat fogok javasolni azzal a szöveggel szemben, amelyet az együttes bizottság megállapított. Ezt az álláspontomat fentartom most is, de hozzáteszem, hogy az előadónak jogában és módjában kell lennie, hogy ilyen módosításokat megtehessen. Eltekintve a házszabályoktól, minden helyes ötrvén y alkotás célja csak az lehet, hogy mindaddig, ameddig a törvényhozónak módjában van a törvény helyesebbé tételére valamit megtenni, ennek megtétele lehetséges legyem A múltban is ugy volt, hogy dacára annak, hogy a házszabályok előírják a bizottsági tárgyalást és azután a plenáris tárgyalást, a plénum ban nemcsak egyes képviselő urak, akiknek a módosító indítványaira vonatkozólag egyáltalában kifogás nem is tehető, hanem maga az előadó is tehetett indítványokat, olyanokat, amelyek nincsenek elvi ellentétben