Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-231
A nemzetgyűlés 231. ülése 192 ványt, javaslatot vagy kérelmet soron kivül intézzenek el. Minthogy Farkas Tibor képviselőtársam inditványa ezt a kérdést jobban precizirozza, azt a magam részéről elfogadom. Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Drozdy Győző! Drozdy Győző: T. Nemzetgyűlés! Egyéni meggyőződésem, hogy az előttem szólott képviselő uraknak, nevezetesen Farkas Tibor képviselő urnák inditványa teljesen felesleges. Igaz, hogy ebben a szakaszban a jogszabály negatívummal van kifejezve, de ugy látom, hogy itt ez a negativum épen azt a pozitívumot jelenti, amelyet ez a szakasz céloz. A szakasz ugyanis azt akarja, bizonyítani, hogy az eljárásnál minden felesleges aktaszerüséget mellőzzenek. Ez olyan dolog, amire nekünk is figyelemmel kell lennünk. Látjuk a gyakorlatban, hogy bizony nagyon sokszor hetekig, sőt hónapokig is eltart bizonyos ügyek befejezése azért, mert az illető biró, vagy az eljárásra kiküldött közeg, mondjuk, egy jegyzőkönyv lemásolásával tölti el az időt. Ha pedig nem törődik a jegyzőkönyv pontos, alakszerű lemásolásával, hanem másnap, a tárgyalás után azonnal, eredeti fogalmazásában küldi azt be, akkor már egy alakszerűségtől megmenekültünk s az eljárás gyorsitását elősegítettük. A magam részérői tehát fentartani kivánom az 1. § eredeti szövegét és kérem, hogy az indítványt elutasítani méltóztassék. Elnök: Szólásra következik? (Senki.) Szólásra senki feljegyezve nem lóvén, kérdem, kiván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. A földművelésügyi minister ur kivan nyilatkozni. Szabó István (nagyatádi) földművelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! A felszólalt képviselő urakkal teljesen egy nézeten vagyok, amennyiben ők is az eljárás gyorsitását s az alakszerűségek mellőzését kívánják. De a szövegnek is épen az a célja, amit Farkas igen t. képviselőtársam indítvány ózott. Azt, hogy milyen alakszerűségeket mellőzzünk, a törvény szakaszaiba nem lehet felvenni, amint nem lehet a törvényben felsorolni azokat az eljárási módozatokat és szabályokat sem, amelyeket a tárgyalásnál a bírónak szem előtt kell tartania. Ez a felsorolás inkább a végrehajtási utasításra tartozik, mint magára a törvényre. Elégnek tartom, ha a törvény egyszerűen kimondja, hogy a bírónak minden felesleges alakszerűséget mellőznie kell. Ezen az alapon a végrehajtási utasításban felsorolhatok azok, amiket felesleges alakszerűségeknek tartunk. Ilyen sok van. Hogy csak egyet említsek meg : a biró kimegy és helyszíni szemlét tart; együtt vannak az igénylők is; megkezdődik a tárgyalás,_ de azután a biró eltávozik és hónapokig nem jelentkezik a községben. A biró tehát lefolytatott egy előzetes eljárást, egy alakszerűséget, felülvizsgálatot tartott, de az éljárást nem folytatta tovább. Ez zavarokra és elégedetlenségre vezetne. Csak egyetlen példát hoztam fel, de a végrehajtásnál a gyakorlatban sok ilyen előfordult. A törvény arra céloz, hogy ezeket mellőzni kell, Hogy mik azok a felesleges alakszerűségek, amelyeket mellőzni kell, azt — ismétlem —- a végrehajtási utasításban kell meghatározni. _ Ami a soronkivüli eljárást illeti, teljesen elégnek tartom annak kimondását, hogy azok a birák, akik az ügyet vállalták s akik ki vannak nevezve arra, hogy a tárgyalásokat lefolytassák, — akiknek azonban más hivatásuk is van — az ilyen ügyekben soronkivül kötelesek eljárni. Ez ismét a végrehajtási utasításra tartatik fenn. Célunk tehát teljesen ugyanaz, mint amit a L évi január hó 30-án, szerdán. 55 képviselő urak felhoztak, de kijelentem, hogy amikor az 1. § második bekezdését megszövegeztük, ezt olyan hozzáértő férfiak közbenjövetelével végeztük, akik a végrehajtás mindenféle részletében teljesen tájékozva vannak, s akik ezt a szöveget alkalmasnak találták arra, hogy az eddigi hiányok pótoltassanak. Minthogy tehát e tekintetben megállapodás jött létre, és mert az a célnak teljesen megfelelő, kérném a szakasznak az eredeti szövegben való elfogadását, illetőleg a javaslat elutasítását. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az 1. § első bekezdése meg nem támadtatváu, azt elfogadottnak jelentem ki. A második bekezdésre vonatkozólag Farkas Tibor képviselő ur inditványa ellentétben van az eredeti szöveggel, az indítványt tehát szembe fogom állítani az eredeti szöveggel. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e az 1. § második bekezdését eredeti szövegezésében elfogadni, szemben Farkas Tibor képviselő ur indítványával, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség! Az eredeti szöveg fogadtatván el, Farkas Tibor képviselő ur inditványa elvettetett. Következik a 2. %. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 2. §-t). Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Gaal Gaston! Gaal Gaston: T. Nemzetgyűlés! A házszabályokra való hivatkozással kértem a pontonként való tárgyalást. Minthogy én csak a 3. ponthoz kívánok hozzászólni, kérem, méltóztassék a pontonkénti tárgyalást elrendelni s akkor a megfelelő pontnál fogok felszólalni. Elnök: A 2. §-nál a pontonkénti tárgyalást elrendelem. Következik a 2. § első bekezdésének első pontja. Kivan valaki szólani! Forgács Miklós jegyző: Szeder Ferenc! Szeder Ferenc: T. Nemzetgyűlés! Mikor a javaslat általános vitájánál felszólaltam, akkor is kijelentettem, hogy bár általánosságban elfogadom a javaslatot, de a részletes tárgyalás alkalmával mi módot keresünk arra, hogy — ha a javaslat kardinális tételeit nem is érintjük — a javaslatnak azokat az intézkedéseit, amelyeket mi hibásaknak tartunk, kijavíthassuk. A szóbanforgó 2. § első pontja — nagyon helyesen — pontosan körülírja, hogy milyen körülmények között lehet házhelyet kapni s hogy kik kaphatnak házhelyet. Nagyon szeretném azonban, ha a 2. §-ban kimondatnék az is, — hogy ne fordulhassanak elő a házhelyek kiosztása körül olyan esetek, mint amilyenek előfordulnak — hogy lehetőleg összefüggő és a községhez közel eső területeken osztassanak ki a házhelyek. Én gyakorlatból tudom, hogy házhelyeket a községtől teljesen elkülönített, messze esc területeken is osztottak ki, sőt házhelyeket osztottak ki olyan területeken is, amelyek tavasszal és ősszel állandóan viz alatt állanak» már pedig ha igazán segíteni akarunk és a mezőgazdasági munkásokat a törvény rendelkezései alapján igazán házhelyhez akarjuk juttatni, akkor ezeknek az igy előforduló szokásos jelenségeknek is gátat keli vetni. Ezek a szempotok kényszerítenek arra, hogy felszólaljak és az első ponthoz a következő kiegészitő szöveget javasoljam (olvassa): »A házhelyek lehetőleg összefüggő területen és a községhez legközelebb fekvő rendelkezésre álló telkekből hasitandók ki.« Ezzel a javaslatommal azt célzóm,