Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-231

SC A nemzetgyűlés 281. ülése 192 hogy ne fordulhassanak elő olyan jelenségek, amelyeknek magam is szemtanúja voltam, hogy a községtől távol eső és a községgel össze nem függő területeken osztottak ki házhelyeket. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Melyik bekezdéshez? — Szeder Ferenc: Az első ponthoz ! Elnök : Szólásra következik! (Senki.) Minthogy szólni senki sem kivan, a vitát berekesztem. A földmivelésügyi minister ur óhajt nyilatkozni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Az, amit a t. képviselő ur felhozott, a dolog természetéből folyik. Amikor házhelyeket ad a biróság, ezeket a viszonyok szerint mindig olyan helyen juttatja, amelyek a községgel leginkább összeköttetésben vannak és amelyek házhely számára alkalmasak. Ez benne van az alaptörvényben is és minden józanul gondolkodó embernek ez a felfogása. (Rothenstein Mór: De nincsenek mindenütt józanul gondolkodó emberek !) Annak elbirálása, hogy melyik birtokból lehet elvenni házhelyre földet, és annak elbirálása, hogy a házhelyet hol jelölik ki, teljesen a biróság feladata. Ez benne van az alaptörvényben, és nem lehet kimondani a törvényben, hogy akármilyenek is a birtoklási viszonyok, a házhelyek itt vagy ott adassanak. (Ugy van! jobbfelőL) Hogy lehetőleg a község közelében és alkalmas helyen adassanak, ez a dolog természetében rejlik, és minden biró, aki végrehajtásra ki van küldve, kell hogy ettől a gondolattól legyen áthatva és a házhelyeket ilyen alkalmas helyeken jelölje ki. Különben is a birói kijelölés még nem végleges döntés, még mindig felebbezésnek van helye az Ofb-hoz és ez. dönt véglegesen. Ahol panaszok merülnek fel, hogy a házhelyeket nem ezeknek a szempontoknak szemmeltartásával jelölték ki, a földbirtok rendezőbiróságnak mindig módjában van a kijelölésen változtatni, de a biróságnak ilyen utasitást adni, szinte azt feltételezni a biróságról, hogy nem ebben a szellemben jár el, nem tartanám helyesnek. Ezek alapján kérem az eredeti szöveg elfogadását. (Szeder Ferenc : Láttam, mi történt Jászárokszálláson !) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Az első bekezdés meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Fel fogom tenni a kérdést: méltóztatnak-e Szeder Ferenc képviselő urnák ezt a pontot kiegészitő inditványát elfogadni, igen vagy nem? Kérem azokat a képviselő urakat, akik az indítványt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség ! Az inditvány elvettetett. Következik a második pont. Szólásra következik? Az előadó ur kivan szólni. Neubauer Ferenc előadó: T. Nemzetgyűlés! A 2. §. második pontja arról rendelkezik, hogy a földhöz juttatásnál örökségképen várható ingatlanok mennyiben számithatók be a földhöz juttathatónak javára. Erre vonatkozólag oly módon rendelkezik a paragrafus, hogy csak a saját, illetőleg házastársi felmenőjétől várható ingatlan számitható be. Tekintettel arra, hogy a saját felmenőtől várható ingatlannal teljesen egyenlő megítélés alá kell esnie az örökbefogadótól várható ingatlannak, van szerencsém tisztelettel indítványozni, hogy a »felmenőjétől« szó után ennek a pontnak utolsó sorába »vagy örökbefogadójától« szavak tűzessenek be. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós jegyző: Gaal Gaston! Gaal Gaston : T. Nemzetgyűlés! Az előadó ur módositását a magam részéről elfogadom, mert magának a szakasznak szellemével megegyező bő. évi január hó SO-án, szerdán. vitést jelent. Nem hallgathatom azonban el, hogy a parlamenti gyakorlatban teljesen szokatlan dolog az, hogy az előadó, aki ex offo a bizottsági szöveg védelmezője mindenkivel, még a ministerrel szemben is, a bizottság szövegével szemben itt a Házban előterjesztéseket tegyen. A parlamenti gyakorlatban ez teljesen szokatlan eljárás. A bizottság az előadót azért bizza meg, hogy a bizottság álláspontját védelmezze mindenkivel szemben, és nem tudok arról, hogy a földmivelésügyi bizottság azóta, amióta az előttünk fekvő jelentéssel ellátott javaslat idekerült, valamikor is ülést tartott volna és az ott leszögezett álláspontját, amelynek az előadó ur hivatalos védelmezője, megváltoztatta volna. Ha ez a javaslat bárki mástól, a Ház akármelyik tagjától jön, az ellen szólni nem lehet, az ellen azonban a parlamenti gyakorlat védelme érdekében mégis fel kell szólalnom, hogy az előadó tegyen a saját maga által hivatalból képviselendő javaslatokkal szemben módositó javaslatokat. Egyébként a módosítást elfogadom. Elnök: Az előadó ur kivan szólani. Neubauer Ferenc előadó : T. Nemzetgyűlés ! Távol áll tőlem, hogy Gaal Gaston t. képviselőtársammal a házszabályok szellemére vonatkozólag vitába bocsátkozzam. Annál kevésbé akarom ezt tenni, mert sokkal kisebb parlamenti tapasztalat áll mögöttem, mint az ő háta mögött. Azonkívül, ha most hirtelen precedensre vagyok bátor hivatkozni eljárásom igazolására, oly precedensre hivatkozom, — én akkor nem voltam jelen •— amikor Temesváry Imre képviselőtársam, aki az indemnitási javaslatot mint előadó beterjesztette és képviselte, a maga részéről szintén kiegészitő inditványt nyújtott be, amikor azonban vele szemben ez a kifogás nem merült fel, Van szerencsém tisztelettel bejelenteni, hogy amennyiben a törvényjavaslat részletes tárgyalása kapcsán mint előadó a magam részéről módosításra vagy kiegészítésre vonatkozó indítványokat fogok előterjeszteni, szigorúan ragaszkodni fogok, illetőleg tartani fogom magamat ahhoz, hogy kizárólag az együttes bizottság által megállapított szöveg szellemével nem ellenkező és annak teljesen megfelelő helyesbítő vagy kiegészitő indítványokat tegyek, Minden más, ezen a mértéken túlmenő inditvány megtételétől tartózkodni fogok. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Forgács Miklós Jegyző: Szeder Ferenc! Szeder Ferenc: T. Nemzetgyűlés! A 2. § második bekezdése azt akarja meghatározni, hogy milyen birtokokat lehet az igénylésnél az igénylők szempontjából számitásba venni. Szeretném, ha ez a szakasz határozottabb intézkedéseket tartalmazna arranézve, hogy milyen nagyságú terület lehet az a reménybeli örökség, amit minimumként tekintetbe lehet venni az igény jogosultság megállapitásánál. Ennélfogva a második bekezdés folytatásaként, hogy mégis legyen a szövegben valami pozitivum, ami meghatározásként szolgálhasson arra nézve, hogy mekkora lehessen ez a terület, — nem fix számokat akarok — azt szeretném bevenni, hogy: »abban az esetben, ha ez a reménybeli örökség az azon a vidéken megállapított kis családi birtok típusát meghaladja.« Nevezetesen azért szeretném a szöveg kiegészítéséül ezt a részt beilleszteni, mert tapasztaltam, hogy néha olyan reménybeli örökségeket is igy vesznek figyelembe, amelyek, ha azokhoz hozzájutnak is, teljes egészükben sem közelitik meg a kis családi birtok tipusát s épen ezért elutasitják az illetőt az igényjogosultak sorából. Szeretném tehát ezzel a szövegrésszel a 2. 1 pontot kiegészíteni, hogy mégis lehessen valami,