Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-243

51ô A nemzetgyűlés 243. illése 1924, vallás- és közoktatásügyi és a honvédelmi minis­terekhez — a Habsburg-ház egyik itt tartózkodó tagjának provokáló ünnepeltetése tárgyában ; Rupert Rezső — a kereskedelemügyi minis­terhez — a mérnöki kamara megalakítása körül tapasztalható ébredő-jelenségek és kurzus-vissza­élések tárgyában ; Rupert Rezső — a ministerelnökhöz — a kor­mányzó személyének a debreceni választás kortes­mozgalmába való bevonása tárgyában ; Nagy Ernő - a ministerelnökhöz — a Habs­burg volt uralkodócsaládnak a tróntól való meg­fosztása tárgyában ; Nagy Ernő -— a belügyministerhez — a beregi közállapotok (Derültség jobbfelől.) és a vásárosnamenyi főszolgabírói állás betöltése tár­gyában ; Lendvai István — a kormányhoz — az ipa­rosság sérelmei tárgyában ; Kiss Menyhért — az igazságügyi és f öldmive­lésügyi ministerekhez — a torontáli most fel­szabadult háborús földbirtokoknak földreform céljaira való kisajátítása tárgyában ; Hegymegi-Kiss Pál — a belügyministerhez — az önkormányzatra vonatkozó szükségrendelet miatt ; Szakács Andor — az összkormányhoz — a ma kibocsátott két szükségrendelet tárgyában, és Csontos Imre — a belügyministerhez — Mallár Béla karcagi rendőrkapitány sürgős át­helyezése tárgyában. Elnök ; Miután több interpelláció van elő­jegyezve, javasolom, hogy az interpellációk meg­hallgatására napirendünk letárgyalása után, de legkésőbb félkettő órakor térjünk át. Méltóztat­nak javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen !) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Napirend szerint következik a földbirtok­novelláról szóló törvényjavaslat harmadszori ol­vasása. Kérem a jegyző urat, hogy a törvény­javaslatot felolvasni szíveskedjék. Bodó János jegyző (olvassa a törvény]avas­latot). Elnök : Az előadó ur kíván szólani. Neubauer Ferenc előadó : T. Nemzetgyűlés ! A házszabályok 237. §-a alapján, a javaslat tár­gyalása kapcsán elfogadott módosításokban talált ellentétek kiegyenlítése, illetőleg az elfogadott rendelkezések összhangba hozása érdekében van szerencsém még a következő módosításokat elő­terjeszteni. (Halljuk ! Halljuk !) A 8. § hetedik bekezdésének hatodik sorában az »és öt éven belül legelő volt« szavak törlését kérem. Kapcsolatos ez Baross János képviselő urnák a következő kikezdésre vonatkozólag el­fogadott módosításával. Annak megfelelően, szük­ség van a két módosítás összhangba hozására, a korábbi kikezdésben is a megfelelő rendelkezés bevételére. (Helyeslés.) A 20. §-ban kérem az első bekezdésben a 36-ik oldalon a »bérlőjétől« szót a precizitás érde­kében »haszonbérlőjétől« szóra módosítani. A 26. § második bekezdéséhez beiktatott pótlásba »az államnak juttatott« szavak helyett kérem »az államnak jutott» szavakat felvenni. A 27. § első bekezdésének ötödik sorába »84. §-ábók után a »pedig« szót kérem világosság kedvéért felvenni. (Helyeslés.) A 27. § első bekezdéséhez beiktatott pótlás­évi február hó 20-án, szerdán. ban a »birtokpolitikai« szót a precizitás érdeké­ben mindenütt, kérem »földbirtokpolitikai« szóra változtatni. (Helyeslés.) A 25. §-hoz indítványozom, hogy a tegnap Szakács Andor képviselő ur indítványára elfoga­dott uj 28. §-t, miután a kihágásokra vonatkozó rendelkezések a 25. §-ban vannak, ezen szakasz­hoz második bekezdeskép méltóztassanak fel­venni. Az uj 25. § második bekezdésének har­madik sorába pedig a »bérletet« — t. i. akik ilyet kérnek — szó helyett a »haszonbérletet« szót kérem felvenni. Ugyanezen kikezdés első sorában a »földhöz juttatandó« szavak helyett kérem beiktatni a következő szavakat : »a föld­höz juttathatóktól«. (Helyeslés.) Végül pedig kérem ezen módosítás utolsó mondatát, amely arról rendelkezik, hogy hiva­talból üldözendő a vonatkozó kihágás, törölni, mert ezen rendelkezés nélkül is az illető kihágás hivatalból üldözendő volna, tehát ez a rendelke­zés felesleges. Kérem ezekkel a módosításokkal a törvény­javaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : Kíván még valaki szólani? (Nem !) Ha senki szólni nem kivan, a tanácskozást be­fejezettnek nyilvánitom. Következik a határozat­hozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltózta­tik-e a földbirtoknovelláról szóló törvényjavas­latot harmadszori olvasásban elfogadni az előadó ur által javasolt módosításokkal, igen vagy nem? (Igen !) Ha igen, ezt határozatiíag kimondom, így a földbirtoknovelláról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasásban is elfogadtatván, az kihirdetés végett elő fog terjesztetni. Napirend szerint következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségével vádolt Saly Endre képviselő ur mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Zsitvay Tibor előadó : T. Nemzetgyűlés ! A budapesti kir. főügyészség a bűntetőtörvény­széknek B. 5—9806-1919. szám alatt 1922 július 6-ik napján kelt megkeresése alapján Fehéri Armand főmagánvádló sérelmére elkövetett s az 1914. évi XLI. te. 1. §-ába ütköző^ s a 3. § első bekezdése szerint minősülő sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt Saly Endre nemzet­gyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggeszté­sét kéri, mert nevezett ellen ezen a címen a bűn­vádi eljárás képviselővé való választása előtt már folyamatban volt és vád alá helyező határozat is hozatott. A vádirat felsorolja a cikk inkrimi­nált részeit és ez a kiosztott szövegben a t. kép­viselő urak rendelkezésére áll. A cikkek szerzője Haraszty Zoltán volt, aki azonban hivatalos jelen­tés szerint, Amerikába költözött. A felelős szer­kesztő időközben elhalálozott (Pikler Emil : Meg­gyilkolták Î) s így a cikkért a fokozatos sajtójogi felelősség értelmében a Népszava kiadója a fele­lős. Saly Endre nemzetgyűlési képviselő urat tehát ezen a címen éri a felelősségrevonás. A bizottság az iratok betekintése és az ér­dekelt nemzetgyűlési képviselő ur meghallgatása után megállapította, hogy a vád tárgyává tett cikk a vádiratban felhívott paragrafusokba ütköző büntetendő cselekmény tény álla dekának meg­állapítására alkalmas, a személyes összefüggés, a sajtójogi fokozatos felelősség, elvénél fogva fenn-

Next

/
Thumbnails
Contents