Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-242

496 A nemzetgyűlés 242. ülése 1924. 'évi február hó 19-én, kedden. Elnök: Dénes István képviselő urat másodszor kérem, méltóztassék csendben maradni. — (Létay Ernő: Nagy Emil követelte, három évvel ezelőtt! — Beck Lajos: Akkor helyes volt!) Temesváry Imre: Mert mi annak a követ­kezménye, ha mi olyankor csinálunk mérhetetlen inflációt, mint az most az utóbbi hetekben történt? ÍRassay Károly: Hol van az infláció! Egy billió a jegybankforgalom ! — Ulain Ferenc: Már egy és egy negyed! — Rassay Károly: Ausztriában hét billió!) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak! (Ulain Ferenc: Az osztrák pénz mégis kétszer jobb!) Temesváry Imre: Inflációra feltétlenül szükség van, hiszen forgó tőkére, forgó pénzre szüksége van ennek az országnak, azonban ebben bizonyos mértéket kell felállítani, még pedig ugy, hogy csak a termelés céljaira adassék ki a papírpénz. (Helyeslés és taps a balközépen. — Dénes István: Ugy van! Miért adtak eddig a spekulációra! — Beck Lajos: Három évvel ezelőtt követeltük ezt!) Mert azoknak a tetemes összegeknek nagy­részét, amelyeket leszámitoltatnaka Jegyintézet­nél, nem azokra a célokra használja fel... (Ugy van! Ugy van! — Taps a balközépen. — Rassay Károly: Akkor legyen Zsirkay a pénzügyminis­ter, mert ezt ő hirdette! — Dénes István: Tessék visszafizetni azt a pénzt az államnak, mert az az államé!) Én azt hiszem, t. Nemzetgyűlés, ha tár­gyilagosan bíráljuk ezt a dolgot, akkor nem lehet a pénzügyministert azért okolni. (Ellenmondások és felkiáltások a baloldalon: Hát kit? —- Nagy zaj. — Dénes István: Talán Krausz Simont lehet felelősségre vonni? — Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Temesváry Imre: Méltóztassanak meghall­gatni, képviselőtársaim. Ha tárgyilagosan fogjuk fel a dolgot, azt, hogy milyen összegek szüksége­sek a közgazdasági élet fentartására, azokat az összegeket a közgazdasági faktorok veszik igénybe és a közgazdasági faktorok birálják el (Felkiál­tások a baloldalon: A spekuláció! — Eckhardt Tibor: A Jegyintézet állami hivatal! Azért a pénzügyminister felel!) Ha tehát a közgazdasági életre szükséges összegeket talán más célra használták el azok, akik felvették, ezekért nem lehet a pénzügyministert felelőssé tenni. (Dénes István: Ezért felelős a pénzügyminister. Közpén­zekről, nyolcszáz milliárdról volt szó!) T. kép­viselőtársaim folyton sürgették azt, hogy indit­sák meg a hiteleket, (Dénes István: De nem a spekulációra! — Nagy zaj.) Elnök : Dénes képviselő urat folytonos közbe­szólásaiért kénytelen vagyok rendreutasitani. (Rassay Károly: Le kell mondani!) Temesváry Imre: Méltóztassanak higgadtan elbirálni ezt a kérdést. (Pikler Emil: Nem lehet higgadtan venni!) A pénzügyminister ur minden egyes alkalommal hangoztatta azt, amit ma han­goztatott, hogy az államgazdaságban a legnagyobb takarékosságot kell követni. (Lendvai István: A hozzá nem értés nem kvalifikál! — Eckhardt Tibor: Ki a baromorvos ?) Ebben az esetben kétféle nemzeti ajándékot is adtak. Az egyik nemzeti ajándéka jegyinté­zeti kölcsön volt, a másik nemzeti ajándék pedig a devizakiutalás. Én erre vonatkozólag akarok egy propoziciót tenni. Szükségesnek tartanám, hogy a devizabeszerzések és kiutalások tekinteté­ben bizonyos mértékig könnyitéseket tegyünk. (Rassay Károly: Feloszlatni, nem könnyitéseket tenni!) Feloszlatni talán veszedelmesnek tarta­nám, azonban bizonyos fokú könnyitéseket feltét­lenül szükségeseknek tartok. Sőt mondhatom, hogy a lehető legnagyobb veszéllyel járna Magyar­országra nézve, ha a devizaforgalmat teljesen szabaddá tennők. (Rassay Károly: A Deviza­központtal stabilizáltak, ugy-e ?) Ezt nem állítot­tam. Már kifejtettem az előzőkben, hogy a Deviza­központ működését épen azok kontrakarriroz­ták, akiknek védeniök kellett volna, hogy hozzá­juthassanak devizákhoz. A másik propozicióm pedig az volna, . . . (Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Temesváry Imre: ... hogy a mai naptól kezdve a, jegyintézet kizárólag csak valorizálva adhasson hiteleket. (Rassay Károly: Ez nem a maga talál­mánya, ez benne van a javaslatban. Ma reggel óta ezt csinálják! — Pikler Emil: Hol vannak a valorizált munkabérek? —- Zsirkay János: Uj baromorvos a láthatáron ! — Derültség. — Rassay Károly: Ajánlom, hogy ezek után adja át a szót Berkinek !) A t. képviselő uraknak az sem tetszik, hogy valorizálva adják a hiteleket? De arra is méltóztassék gondolni, hogy mi ennek a követ­kezménye. Ennek a következménye az, hogy nem fogják oly mérhetlen mennyiségben igénybe venni a jegy intézeti hiteleket, (Ulain Ferenc: Nem is szabad!) mint amilyen mérhetlen mennyiségben eddig igénybe vették. (Rassay Károly: 360.000 korona a búza!) Akkor be fog következni az az egészséges állapot, hogy csak annyi pengő lesz forgalomban, amennyi a spekuláció kizárásával a közgazdasági élet fentartásához szükséges. (Eck­hardt Tibor: Miért csak most jön ez a javaslat, miért nem egy évvel ezelőtt, amikor mi java­soltuk !) Elnök: Eckhardt képviselő urat kérem, mél­tóztassék csendben maradni! (Eckhardt Tibor: Én javasoltam, ezért léptünk ki a pártból!) Eckhardt képviselő urat másodszor figyelmezte­tem, méltóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni! (Zsirkay János: Ki a felelős?) Temesváry Imre: Eckhardt Tibor képviselő­társam azt veti szemére a pénzügyi kormány­zatnak, hogy miért csak most jön vele. Hát ne jöjjön sohasem vele? Hiszen itt az ideje! (Pikler Emil: Ne jöjjön, hanem menjen a kormány!) Elnök: Csendet kérek, képviselő nrak! (Szeder Ferenc: Ötödik éve garázdálkodnak, teszik tönkre az országot és most mosakodnak!) Temesváry Imre: Eckhardt képviselőtársam­nak arra a kérdésére, hogy miért csak most jött a pénzügyminister ur ezzel a javaslattal a nemzet­gyűlés elé, bátor vagyok kijelenteni azt, — ha tárgyilagos t. képviselőtársain, akkor maga is megállapíthatja, — hogy a pénzügyminister ur azért jöhetett csak most ezzel a javaslattal, mert a külföldi kölcsön csak most látszik biztosított­nak. (Lendvai István: De csak látszik! — Nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon. — Rassay Ká­roly: Bolonditás! — Rupert Rezső: Eddig azt mondták, hogy azért kell a külföldi kölcsön, mert az minden bajból kihúz bennünket.) Le lehet ezt a kérdést mosolyogni, (Rassay Károly: Nagyon szomorú!) de azt hiszem, meg fognak róla gyp­ződni t. képviselőtársaim... (Rassay Károly: És ha nem jön a külföldi kölcsön, elmennek? — Lendvai István közbeszól.) Elnök : Lendvai képviselő urat kérem, mél­tóztassék csendben maradni! (MeskóZoltán: Nem egyedül a pénzügyminister urat terheli a felelős­ség, az egész kormány, az egész garnitúra fele­lős!,) Meskó Zoltán képviselő urat kérem, méltóz­tassék csendben maradni. A szó Temesváry kép­viselő urat illeti, nem Meskó képviselő urat! (Szilágyi Lajos: Hátha nem biztos a kölcsön? — Rassay Károly: Ha nem lesz kölcsön, mit csinál­nak? Lemondanak? — Meskó Zoltán: Csak át­nyergelnek! — Rassay Károly: Akkor se? — Rupert Rezső: Azért kellett nekik a külföldi köl­csön, — ez a legjobb, — hogy a koronát tönkre­tegyék \) Rupert képviselő urat másodszor va-

Next

/
Thumbnails
Contents