Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-242

"A nemzetgyűlés 242. illése 1924. évi február hó 19-én, kedden. 495 a jobboldalon. Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Rassay Károly: Cinizmussal nem lehet ezt elintézni !) Csendet kérek, képviselő urak ! (Nagy zaj és felkiáltások a balközépen, a bal- és a szélsőbaloldalon: Elég volt! Nem engedjük tovább! Mondjanak le!) Csendet kérek! (Folytonos nagy zaj és felkiáltások a balközépen, a bal- és a szélsőbaloldalon: Mondjanak le!) Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak ! (Folytonos nagy zaj. — Felkiáltások a balközépen, a bal- és a szélsőbal oldalon: Elég volt! — Rassay Károly: Szégyen, hogy idáig vitték az országot! — Urbanics Kálmán: Tessék a tekintélyeket tisztelni ! — Folytonos nagy zaj. — Ulain Ferenc: Vád alá kell önöket helyezni! — Élénk helyeslés a balközépen, a bal- és a szélsőbáloldalon. Folytonos zaj a Ház minden oldalán.) Csendet kérek, képviselő urak! (Nagy zaj a balközépen.) Ulain Ferenc képviselő urat rendreutasítom. {Folytonos zaj a Ház minden oldalán.) Csendet kérek, képviselő urak! (Dénes István: A butaság orgiáit üli ebben az országban ! — Propper Sándor : Elég volt a tatárjárásból! — Nagy zaj a jobboldalon. — Ulain Ferenc: Szemérmetlenség! — Folytonos nagy zaj és felkiáltások a balközépen, a bal- és a szélsőbaloldalon: Elég volt!) Csendet kérek, képviselő urak! (Folytonos nagy zaj a Ház minden oldalán.) Az ülést öt percre felfüggesztem. korona iránt való bizalmatlanságot akarja azokban az államokban, illetőleg azoknak az államoknak tőzsdéin felkelteni (Pikler Emil: Az igazságügyminister ur az oka! — Rassay Károly: Kállay! Kállay!) és ennek következtében .sehol sem fogják a magyar koronát kellő mértékben értékelni. Ha pedig egyszer a magyar korona iránti kereslet a külföldi államokban megszűnik, akkor azt hiszem, nem kell csodálkoznunk, hogy a magyar korona értéke a belföldön is leesik (Rothenstein Mór: De kik idézték ezt elő?) és hogy a drágaság olyan nagy mértékben emelkedik. (Dénes István: A forgalmi adó az oka a drágaságnak! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Halljuk! Halljuk!) Temesváry Imre: Azt hiszem, igazat fognak nekem adni t. képviselőtársaim, amidőn Dénes t. képviselőtársammal szemben azt mondom, hogy nem a forgalmi adó volt ennek az oka. (Dénes István: Kizárólag az! — Szeder Ferenc: Hát akkor a kiváló pénzügyi politika!) Méltóztassanak mélyebben belepillantani a pénzügyi helyzetbe. Amikor mi Devizaközpontot állitottunk fel ebben az országban, amidőn az idegen fizetési eszközök forgalmát bizonyos szabályokhoz kötöttük, ugyanakkor egyszersmind előidéztük a belföldön a drágulást azzal, hogy tarifaemelést vittünk véghez a magyar államvasutnál. (Ugy van! Ugy van! balfelöl. — Szeder Ferenc: Szóval, ismét elvesztettük a háborút! — Rassay Károly: Nem én ülök ott! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Temesváry Imre : Méltóztassanak meghallgatni, hiszen igazat mondok, nem mondok olyan dolgokat, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. (Ulain Ferenc: A kormányának mondja, ne nekünk! — Halljuk! Halljuk!) Én a nemzetgyűlésen beszélek és nem t. képviselőtársamnak, hanem az egész nemzetnek beszélek. (Rassay Károly: Halljuk! Halljuk! A^ konzekvenciákat le fogja vonni !) A tarifaemelésre vonatkozólag bátor vagyok megemliteni, hogy az nem volt egyéb, mint hogy a Danaidák hordójába hordtuk a vizet. (Ugy van! Ugy van! balfelől.) A magyar államvasutak deficitjét nem lehet tarifaemeléssel eltüntetni... (Dénes István: Meg kell mondani, hogy rossz politikát csinálnak! Kováts Nagy Sándor: Ez a beszéd sem tetszik! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Temesváry Imre:... a tarifaemeléssel csak azt értük el, hogy ugy a közszükségleti cikkek, mint az iparcikkek árát felsrófoltuk. (Gaal Gaston: De megszavazzuk!) Amit az állam a magyar államvasutaknál tarifaemeléssel bevesz, azt azután ismét kifizeti a közszükségleti cikkekre, az államvasutak anyagszükségleteire (Gaal Gaston: Nem helyeseljük, de megszavazzuk!) és kifizeti főkép a munkabérek emelkedése következtében. (Ulain Ferenc: Közben pedig a deficit nő. — Halljuk! Halljuk!) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Temesváry Imre : Méltóztassék megengedni, Ulain t. képviselőtársam, hogy ugyanazokat a dolgokat, amelyeket közbeszólás formájában méltóztatik elmondani, talán elmondjam én. (Zaj. — Halljuk! Halljuk! — Zsirkay János: Hadd buktassa meg ő a pénzügyministert!) Nem akarok én rekriminálni. Csak egyetlen dolgot akarok emliteni. Amikor még a külföldi kölcsön nincs teljesen perfektuálva, a magam részéről indokolatlannak tartom azt, amit a mélyen t. ellenzék heteken keresztül itt a nemzetgyűlésen hangoztat és amit a lapokban olvasunk, hogy inflációt kell csinálni ebben az országban. (Felkiáltások a balközépen: Mi csak nem mondtuk! — Dénes István: Muszáj infláció, mert nem elég hosszú a takaró!) 67* (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Temesváry Imre képviselő urat illeti folytatólagosan a szó. Temesváry Imre: T. Nemzetgyűlés! Nem tudom elképzelni annak okát, (Zaj és felkiáltások a baloldalon. Védi vagy nem védi?) hogy előbb megkezdett beszédem alkalmával olyan nagy vihar volt. (Rassay Károly: Azt hittük, hogy védi a pénzügyministert.) Azt hiszem, négyesztendei képviselőségem alatt bebizonyitottam, hogy soha semmiféle lármában részt nem vettem és mindig a lehető legkonciliánsabban viselkedtem. (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Ott hagytam el beszédemet, hogy a Devizaközpontról szóltam néhány szót és azt mondottam, hogy hibásnak tartom azt az eljárást, hogy akkor, amikor a Devizaközpontot felállitottuk, nem tartottuk be a behozatali korlátozásoknál azt a tilalmat, melyet akkorra a pénzügyminister ur felállított. Miután nekünk az exporttal nem lehetett olyan nagymennyiségű devizát beszerezni, amennyi a behozatalnál szükséges devizák fedezésére elegendő lett volna, ekkor mutatkozott a Devizaközpontnál az a zavar, ami később azt idézte elő. hogy a kormány, illetőleg a Devizaközpont kénytelen volt magyar koronákért vásárolni devizát. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Mert mi az a kurzus, amelyet az egyes államok pénzéről az egyes Devizaközpontoknál jegyeznek 1 (Rassay Károly : Humbug!) Semmi egyéb, mint fikció. (Ugy van! balfelől.) Erre már rájöttek az összes körülöttünk levő államok. Például hivatkozom arra, hogy Svájc már amiatt interveniált, hogy az ő pénzét, a svájci frankot ne jegyezzék magasan, Franciaországban pedig plakátharcok vannak, — az Illustrationban látjuk, — plakátokon védekeznek az ellen, hogy a frankot ne jegyezzék hamisan az egyes pénzügyi piacokon. (Rassay Károly: És mibe került nekünk ez?) Ez az, amire előbb is rámutattam, hogy nekünk kötelességünk, különösen Ausztriával pénzügyi téren a jó viszonyt fentartani, mert sajnos, tapasztaltuk a legutóbbi időkben, hogy amikor Bécs kiadja a jelszót a körülöttünk levő többi államok börzéinek, hogy »Die ungarische Krone nicht anrühren!«, ez azt jelenti, hogy a magyar