Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-242

490 A nemzetgyűlés 242. ülése 1924. évi február hó 19-én, kedden. mindenkinek ehhez kell igazodnia a maga gazdasági életében. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Halljuk! jobbfelöl.) Kétségtelen ennélfogva az is, hogy amikor igy elvesz a jegyzés jelentősége és egy más fórumra bizatik a jegyzés, lényeges átalakításnak kell történnie magában a devizaközpont szervezetében is és biztosítani kell azt a szabadabb mozgást a valuták forgalma tekintetében, mely szükséges épen ahhoz, hogy mindazok az intézkedések, amelyeket az előbb emiitettem megtehetők legyenek. (Ulain Ferenc: Megint csak a bankok fognak keresni!) Ez szintén benne van abban a programmban, amelyet a népszövetséggel együtt állapítottunk meg, (Rassay Károly: Amelyet nem ismerünk!) és semmi egyebet nem jelent, mint azon intézkedések foganatosítását, amelyeket ott kilátásba vettünk. (Rupert Rezső: De nem számoltak az országgal, hogy jóváhagyj a-e f) Az egyedüli különbség csak az, hogy ezeket az^ intézkedéseket, amelyekre a lejátszódott események folytán szükség van, most haladéktalanul életbe akarjuk léptetni. (Rupert Rezső: Ezt még a többség sem akarja! — Rassay Károly: Ha ez előtt egy félévvel tette volna! — Reck Lajos: Legalább nyolc nappal előbb! — Zsirkay János: Meg kell előbb kérdezni a bankokat.) Meg vagyok róla győződve, hogy ezen intézkedéseknek kifolyásaképen vissza lehet állitani azt a helyzetet, amely a korona frontján ez ideig volt; meg vagyok róla győződve és velem együtt nagyon sokan a gazdasági élet széles köreiben, (Felkiáltások a bal- és a szélsöbaloldalon: Hol?) hogy ismét vissza tudjuk hozni a koronát arra a pontra, amelyen látni akarjuk. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezekhez az intézkedésekhez azonban, amelyek egyszerűek, (Rassay Károly: Uj pénzügyminister kell!) amelyek természetszernek, amelyek már le vannak fektetve és kilátásba vannak véve programmunkban, kérnem kell a t. Nemzetgyűlés hozzájárulását. Ezért terjesztettem be azt a törvényjavaslatot, (Helyeslés jobbfelöl.) és ezért óhajtom és kérem a pénzügyi bizottság által mindjárt tárgyaltatni. Megjegyzem azonban, hogy ezeknek az intézkedéseknek és rendszabályoknak, amelyekre egyszer elhatároztuk magunkat, azonnal, rögtön meg kell történniök. (Sassay Károly : Már megkezdték mi!) Ennélfogva nekem és a kormánynak felelősségünk tudatában azokat életbe is kell léptetni. Én tehát tisztelettel bejelentem. (Rothenstein Mór: Diktatúra!) hogy a magam részéről az egész dolgozó magyar társadalom érdekében meg akarom tenni azokat az intézkedéseket, amelyeknek révén e tekintetben el tudok járni és a legrövidebb időn belül intézkedni fogok. (Felkiáltások a baiközépen: Lemondani!) A t. Házon áll, hogy felment vagy elitéi, itt tart vagy elküld engem, én azonban meg fogom tenni mindazt, amit szükségesnek tartok, abban a biztos meggyőződésben és hitben, hogy ennek a nemzetnek élnie kell. (Helyeslés jobbfelöl. Zaj balfelöl. — Rassay Károly: Nézzen oda! Megbukott! Lemondani! — Nagy zaj balfelől.) Elnök : Cendet kérek képviselő urak ! (Pikler Emil: Hol a kormánypárti taps? — Propper Sándor: Hol a szolidaritás! — Zaj.) Rassay Károly képviselő ur kivan szólani a házszabályokhoz. (Állandó zaj balfelől.) Csendet kérek ! Rassay Károly: T. Nemzetgyűlés! A kérdés érdeméhez ebben a pillanatban nem szólhatok hozzá, minthogy a házszabályok szerint erre módom nincs; tekintettel azonban arra, hogy ez a javaslat nagy mértékben olyan kérdéseket is érint, amelyek igazságügyi vonatkozásúak, nevezetesen érinti magának a váltótörvénynek kérdését is, {Ugy van! a balközépen.) a jegyintézetnél leszámítolandó váltókat illetőleg azt proponálom, hogy ez ne csak a pénzügyi, hanem az igazságügyi bizottság elé is utaltassék. (Helyeslés.) Másrészről pedig, mivel véleményem szerint az egész közgazdasági életet alapjában fogja megrendíteni a javaslatnak nemcsak 1., hanem 4. §-a is, (Ugy van! Ugy van! balfelől.) a magam részéről azt proponálom, hogy a törvényjavaslat egyidejűleg a közgazdasági bizottsághoz is utaltassék. Elnök! A pénzügyminister ur kivan szólani! Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzetgyűlés ! Nekem semmi észrevételem sincs az ellen, hogy a törvényjavaslat^ mindazok által a bizottságok által tárgyaltassék, amelyek jogosan hozzászólhatnak a javaslathoz, csak azt kell kérnem, hogy mindezek a bizottságok együttesen tartsák meg még ma ülésüket. (Helyeslés. — Ulain Ferene: Éljen a bankoligarehia!) Elnök: Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatnak-e hozzájárulni Rassay Károly képviselő urnák ahhoz az indítványához, hogy a pénzügyminister ur által benyújtott törvényjavaslat ne csak a pénzügyi bizottság^ elé, hanem a^ pénzügyi, közgazdasági és igazságügyi bizottsághoz utaltassék együttes tárgyalásra, igen vagy nem! (Igen!) Ily értelemben mondom ki a határozatot. Szilágyi Lajos képviselő urat illeti a szó ! Szilágyi Lajos: T. Nemzetgyűlés! Nagy figyelemmel hallgattam az igen t. pénzügyminister ur bejelentéseit, még pedig két okból; először azért, hogy abból magamnak némi megnyugvást szerezzek, hogy lelki nyugalmamat valahogy visszanyerhessem belőlük, másrészt pedig figyeltem azért is, hogy mérlegeljem, vájjon mai felszólalásomat megtartsam-e vagy pedig elhalásszam. A hallottak után más meggyőződésre nem juthattam, minthogy kétségbe vagyok esve, hogy Magyarországnak ilyen időkben ilyen pénzügyministere van. (Ugy van! balfelől. — Rupert Rezső: A helyes kifejezés az, hogy ilyen kormánya van. A pénzügyminister csak áldozat! Az egész rendszer hibás!) Kétségbe vagyok esve, hogy a történtek után a t. pénzügyminister ur ministertársainak és a többségnek hallgatása mellett azt a kijelentést merészeli tenni, hogy helyesnek ismerte el azt az utat. amelyen eddig járt (Nagy zaj balfelől. —— Zsirkay János: Cinizmus!) és hogy a nemzetgyűlés nagy többségének tiltakozása nélkül mondhatta ebben az ülésteremben azt, hogy nagy lépéseket tettünk előre. (Propper Sándor: A drágaság terén! — Rassay Károly: A legnagyobb cinizmus!) A t. pénzügyminister urnák egyben nagyon igaza volt; abban, hogy mesterkedésekkel nem lehet most már segíteni. (Rassay Károly: Eddig azt csinálták! — Pikler Emil: Ö a fő mesterkedő!) Ha azonban a t. pénzügyminister ur ezen az állásponton van, akkor pálcát tör a saját működése felett (Ugy van! Ugy van! balfelől és a balközépen.) és nem teszi elfogadhatóvá előttünk a ma bejelentett javaslatait sem. A t. pénzügyminister ur Ítélethozatalról beszélt. Azt mondotta, hogy mondjunk felette ítéletet. Hát mi ezt akartuk ma, interpellációra kórtünk engedélyt, mi szavazni és szavaztatni akartunk afelett, hogy lássuk tisztán, (Ugy van! Nagy zaj balfelől.) meg van-e a t. pénzügyminister urnák a nemzetgyűlésen, a többsége. ( Rassay Károly : Látható ma is!) Én állítom most is, és mindaddig, am ig ebben szavazás vagy határozathozatal meg nem cáfol, mindig állitom itt az ország szine előtt, hogy a t. pénzügyminister ur pénzügyi politikájának többsége nincs. (Ugy van! balfelől és a baiközépen.) Elég körülnéznem a nemzetgyűlés padsoraiban és elég azt kérdeznem nagyatádi Szabó Istvántól, hol vannak most az ő hi vei! Nem látom a kisgazdákat itt; bent a nem-