Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-241

"A nemzetgyűlés 241. ülése 1924. évi február lió 15-én, pénteken. 456 juk, egy hadiözvegy a háború alatt, amig az ura távol volt, a birtokot eladni, mert nem tudta kezelni a birtokot tehát külső kényszerítő ok miatt kénytelen volt attól megválni, a törvény 91. §-a alapján is orvosolni lehet. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Nem lehet !) Nem lehet ? Miért nem lehet ? A törvény 91. §-a módot nyújt arra, hogy amennyiben a vevő birtoka megváltás alá esik, az igényelhető . . . (Szabó István (nagyatádi) földmivelésugyi minister : Itt is csak arról van szó !) csak »egyénileg« nem igényelhet a törvény 91. §-a alapján senki. A novella 24. §-ában ellenben az van, hogy attól aki a háború alatt ingatlant szerzett, ha az eladó egy éven belül az OFB-nál vissza juttatási igényét bejelenti, minden körülmények között meg kell inditani az eljárást. És ha meg kell inditani az eljárást, ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy mindegyik félnek ügyvédet kell fogadnia, hogy mindegyik félnek a legrettenetesebb anyagi áldozatokat kell meghoznia, az egyiknek azért, hogy megmentse az általa jogszerűen megvett birtokot, a másiknak pedig azért, hogy lehetőleg minél többet csikarhasson ki az uj tulajdonostól. Nem tudom, sikerült-e gyenge szavammal a mélyen t. Nemzetgyűlést meggyőznöm arról, hogy ez a szakasz jogilag tarthatatlan, jogilag abszurdum, hogy ennek a szakasznak magához a földbirtokreformhoz semmi köze sincs, és hogy az a földbirtokpolitikai céloktól teljesen elütő, egészen más természetű célokat szolgál. Mélyen t. Nemzetgyűlés Î Kötelességet véltem teljesíteni, amikor ezekre rámutattam, kötelességet véltem teljesiteni, amit mindig megteszek akkor, amikor valami céltalant, valami igazságtalant, valami helytelent látok. A magam részéről nemcsak kérem a mélyen t. többséget, és a mélyen t. minister urat, de egyúttal óva is intem : ne méltóztassanak ilyen szakaszok beiktatásával ezt a különben tiszteletreméltó törvényt gyűlöletessé tenni. Ne méltóztassanak lovat adni azok alá, akik a törvény igazi s általam is helyeselt céljait is szívesen elgáncsolnák, mert az ilyen szakaszok csak ezek alá adnak lovat. Általában, aki olyan nagy kérdést, mint a földbirtokreform, melynél a jogos, vagy jogosnak látszó magánérdekek és közérdekek ezrei ütköznek, nem egyoldalúan, hanem ugy akar megoldani, hogy abban mindenki megnyugvást találjon, annak kerülnie keli mindent, ami a törvényt diszkreditálni, gyűlöletessé tenni alkalmas, de különösen ki kell löknie lelkéből mindent, ami konjunkturális, ami politikai, ami felekezeti vagy osztályballaszt. A tiszta, csakis egyetemes erkölcsi szempontokon nyugvó politikai és jogfelfogás nem igazodhatik helyzetek, hangulatok, divatok szerint ; az sohasem fajulhat el felülkerekedő áramlatok kíméletlenségévé, sohasem válhatik törvényhozási brutalitássá, mely keresztülgázol évszázadokon át vallott, a tudomány és gyakorlat által elismert és szentesitett jogelveken", tételes törvényeken, erkölcsön, állam-etikán ; . . . de nem sülyedhet le oda sem, hogy csupán közönségéhez hangolja magát, ahhoz a közönséghez, melytől a tapsokat várja ! . . . Ez a jogfelfogás csak egy lehet : a tisztultabb, magasabbrendü felelősségérzet, amely már lelkiismeretté mélyült, amelynek belső parancsai vannak és ezek mindig egyek- és nem változnak meg akkor sem. ha hatalmi helyzetünk lehetővé tenné is az attól való eltérést, . . . de akkor sem, ha a mellette való bátor, becsületes, férfias kitartásért - meg nem értés, ellenszenv, népszerűtlenség . . . tehát : egyéni sérelem vagy gáncs az osztályrészünk ! . . . (Élénk helyeslés a balközépen.) Mélyen t. Nemzetgyűlés, ezekből az elvekből kiindulva bíráltam én a javaslatot az egész vonalon, ezeken állva tartom lehetetlennek e szakasz elfogadását, ezét a szakaszét, amely nem egyéb, mint az összes eddig élő, elfogadott jogelvek teljes nullifikálása, mindazoknak a jogelvi biztosítékoknak, amelyeken az állam felépül, hatályonkivül helyezése ; igaz, nem az egész vonalon, igaz, hogy a gazdasági életnek csak egy kis részén, a földbirtoknál ; de akárhol történjék is ilyen kísérlet, én a magam részéről el nem mulasztom, hogy az ellen annak a jogrendnek nevében, amelyet én egész életemen át tisztelni tanultam, gyenge szavamat felemeljem. Nem hagyhatok szó nélkül még egy körülményt. Nekem feltűnik és végtelenül fáj az a tény, — és aki valamikor e nemzetgyűlés történetét meg fogja írni, bizonyára szintén megállapítani lesz kénytelen — hogy amikor általános érvényű, nagy jogelvek védelméről van szó, akkor a nemzetgyűlés jogász tagjai hallgatnak és nekem az egyszerű gazdának kell világszerte érvényes jogelvek védelmét vállalnom. Tisztelettel kérem az elmondottak alapján a 24. § törlésére vonatkozó indítványom elfogadását. (Helyeslés balfelől.) Elnök : A belügyminister ur kivan szólni. Rakevszky Iván belügyminister : T. Nemzetgyűlés ! Györki Imre t. képviselőtársam tegnap szükségesnek tartotta, hogy ellenem az ülés végén egy, becsületemet is mélyen érintő támadást intézzen. A képviselő ur személyes megtámadtatás címén kért szót és védekezett az ellen az általam állított vád ellen, hogy aki engem azzal vádol, hogy ajándék- vagy ingyenrészvényeket fogadok el, rágalmazást "követ el. Az igen t. képviselő ur már az általam hangoztatott ezen kifogás visszautasítása alkalmával is tulaj donképen igazat ad nekem, mert mivel sem bizonyította, de nem is kísérelte bebizonyítani azt, hogy én ingyen-részvényeket, vagy ajándék-részvényeket "kaptam, vagy elfogadtam volna. A képviselő ur mindössze arra szorítkozol hogy fotografikus másolatban letett a Ház asztalára egy olyan levelet, amelyet annak idején Friedrich István képviselőtársunk itt már felolvasott. Akkor tehát, amidőn a képviselő ur ugy tüntette fel a dolgot, hogy uj vádakat, vagy uj bizonyítékokat sikerült ellenem szereznie, a képviselő ur magában véve rágalmazást követett el. (Farkas István : Hallatlan !) De az egész beállítása, ahogyan a képviselő ur az ügyet előhozta, a rágalmazás tendenciáját árulja el, mert akkor, amikor a képviselő ur egy már felolvasol! levélnek újból való ismertetésével azt mondja, hogy olyan váddal állok szemben, amely ellen meg nem védelmeztem magam, valótlanságot állit. (Ugy van ! jobbfelől.) De amidőn a képviselő ur ezt a levelet itt fotografikus másolatban bemutatja és nem mutatja be, vagy nem ismerteti azt az egész levele• ést, amelyből ez az egy levél ki van ragadva, akkor a képviselő ur igenis arra törekszik vagy