Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-241

452 A nemzetgyűlés 241. ülése 1924, jiak telepítés utján való megvalósítását előmozdítandó, az állam öt éven keresztül évi öt millió aranykoronát bocsát a végrehajtás céljára a telepítési akció rendelkezésére.« T. Nemzetgyűlés ! Legyünk tisztában azzal, hogyha telepítéssel akarunk egészséges földbirtokpolitikai akciót indítani, ehhez pénz kell. Mielőtt egyáltalában megindítjuk ezt az akciót, teljesen tisztában kell lennünk azzal, hogy ennek az akciónak megvalósításához anyagi eszközökre van szükség és ezeket az anyagi eszközöket minden körülmények között elő kell teremtenünk. Holt betűket törvénybe iktatni nem célszerű. Azt hiszem, a magyar nemzetgyűlés meggyőződhetik arról, hogy ez a cél telepités nélkül nem valósitható meg s enélkül egészséges reformot nem tudunk végrehajtani. A reform végrehajtásának előmozdítását megkönnyítendő, voltam bátor ezt az indítványt előterjeszteni. Elnök : Kivan m ég valaki szólni ? (Nem !) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A földmivelésügyi minister ur kíván nyilatkozni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Bármennyire azon az állásponton vagyok én is, hogy a telepítést pénz nélkül végrehajtani nem lehet, — amint ezt mindenki tudja — nem vagyok abban a helyzetben, hogy hozzájárulhassak ahhoz, hogy a nemzetgyűlés most törvényben mondja ki, hogy a kormány évenként fix összeget köteles erre a célra fordítani. Ezt a kérdést meg kellett volna tárgyalni a pénz ügy m misterrel is. Nem járulhatok hozzá olyan határozathoz, amely esetleg a pénzügyminister részéről nem akceptálható. Amint ebben a két esztendőben nem tudtunk telepíteni, ugy nagyon könnyen meglehet, hogy a telepítési akció még egy vagy két évig sem indulhat meg oly mértékben, mint ahogy szükséges volna. Az ötmillió aranykorona a költségvetést tekintve meglehetős nagy összeg ; felesleges volna tehát már ebben az évben is kifizetni ezt az összeget, ha telepíteni nem tudunk. Hiszen talán nem volna felesleges pénzt gyűjteni erre a célra, ha volna pénzünk. De ha oly többség lesz a nemzetgyűlésben, és olyan kormány áll az ország élén, amely ezt egész komolyan akarja végrehajtani, akkor annak gondoskodnia kell fedezetről is és akkor meg kell találni az utat-módot arra, hogy a pénzt is előteremtse ezekre a telepítésekre. Bármennyire jóindulatúnak is találom tehát a javaslatot, mégis kérem, méltóztassék azt elutasítani. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem; méltóztatnak-e Farkas Tibor képviselő ur indítványát, amellyel a 22. §-hoz uj első bekezdést hozott javaslatba elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják Farkas Tibor képviselő ur indítványát, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Az indítvány elvettetett. Következik a 22. § első bekezdése, Gaal Gaston képviselő urat illeti a szó. Gaal Gaston : T. Nemzetgyűlés ! Tisztán csak stiláris módosítást vagyok bátor beterjeszteni ennek a bekezdésnek utolsó mondatához. A bekezdés utolsó mondatában a mondatot kezdő »Ha« szócska helyett az »Ahol« szó tétessék s évi február hó 15-én, pénteken. akkor a mondat igy hangzik : »Ahol a megváltásnak törvényes feltételei fenforognak, azok telepítése végett is lehet földeket megváltás utján is igénybe venni, akik a helyi földbirtokpolitikai célok kielégítésére saját meg nem váltható birtokaikat engedik át annak ellenében, hogy azok helyébe másutt megfelelőbb gazdasági egységeket kapjanak.« Szerény véleményem szerint a »ha« szócska helyett sokkal idevaló az »ahol« szó ; t. i. ahol a saját birtokait engedi át valaki földbirtokpolitikai célokra, annak birtokai helyett adjunk más megfelelő területeket. Itt a »ha« szócska bizonyos félreértésekre adhat alkalmat, ellenben az »ahol« szó világosan megjelöli, hogy mely területekről van szó. Tisztelettel kérem stiláris módosításom elfogadását. (Helyeslés.) Elnök : Kíván még valaki szólani ? (Nem !) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A földmivelésügyi minister ur kivan nyilatkozni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Gaal Gaston t. képviselőtársam stiláris módosításához, minthogy ez a dolog lényegén nem változtat, hanem szerinte helyesebb értelmezést ad a szövegnek, a magam részéről hozzájárulok. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Amennyiben a Gaal Gaston képviselő ur által beadott indítvány ellentétben van az eredeti szöveggel, az indítványt az eredeti szöveggel szembe fogom állitani. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatnak-e a 22. § első bekezdését eredeti szövegezésében elfogadni, szemben Gaal Gaston képviselő ur indítványával, igen vagy nem ? (Nem I) Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, Gaal Gaston képviselő ur indítványát jelentem ki elfogadottnak. Következik a második bekezdés. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a 22. § második és harmadik bekezdését, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Következik a 23. §. A 23. § első és második bekezdését együtt tárgyaljuk, amennyiben az első bekezdés tulaj donképen csak fejét képezi a szakasznak. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a 23. § első és második bekezdését felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a 23. § első és második bekezdését) : "Farkas Tibor ! Farkas Tibor : T. Nemzetgyűlés ! Minthogy azokat a kérdéseket, amelyeket ennek a szakasznak kapcsán fel akartam hozni, Czettler képviselőtársam részben már érintette a felszólalásában s az ő indítványának egy része azonos azzal, amit indítványozni óhajtottam, de minthogy az az indítvány annak idején nem fogadtatott el s az a házszabályok értelmében újból nem terjeszthető be, indítványom megtételétől elállók. Elnök : Kivan valaki szólni a két bekezdéshez ? (Nem !) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e a 23. § első és második bekezdését a bizottság szövegezésében elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!)