Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-240

A nemzetgyűlés 240. ülése 1924. évi február hó 14-én, csütörtökön. 447 kedvezményes áru részvényeket fogadott el. (Zaj.) íKuha P. András: Hányszor elcsépelt frázis!) Minthogy arról volt szó, hogy a belügy minis ter úrral szemben sértést követett-e el Rupert kép­viselő ur akkor, amikor kijelentette róla, hogy nem gentleman, magam is felszólalásomban azt az álláspontot foglaltam el, hogy azt, aki ilyen erkölcstelen cselekedetet művel, aki minister létére kedvezményes részvényt fogad el, gentle­man-nek nem lehet tekinteni. (Zaj.) Nem tudom, hogy a minister ur azt a kité­telét, hogy »vagy nem szoktak, vagy nem akar­nak, vagy nem tudnak elégtételt adni« mire vonat­koztatta. Mert ha birói elégtételadásra gondolt, ugy készséggel^ alávetem magam annak, hogy birói utón elégtételt adjak, (Haüer István: Minis­ternek egyébre gondolni sem szabad !) és hajlandó vagyok megismételni a nyilvánosság előtt azt a kitételemet, (Zaj.— Csontos Imre: Hallga mán na!) hogy a belügy minister ur a kereskedelmi bank­tól kedvezményes áron részvényeket fogadott el. Arra vonatkozólag, hogy ezt künn a nyilvános­ság előtt is, ahol nem a mentelmi jog védelme alatt beszélek, mondjam el, kisérletet is tettem. Két izben kértem beszámolóra engedélyt Debre­cenben, azonban a belügyminister ur alárendelt hatóságai ezt mindkét izben megtagadták, és igy nem állott módomban választóim előtt ezt a rá­galmat, (Kuna P. András: Önkénytelenül nagyon jól mondta!) ezt az állitásomat megismételni. (Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztas­sanak csendben maradni. (Zaj. — Kuna P. And­rás: Szégyen gyalázat!) Kuna P. András képvi­selő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Rothenstein Mór: Éljen az alkoholtilalom!) Györki Imre: A bíróság elé való állást még a mai körülmények között is hajlandó vagyok vállalni, bár ez nem nagy dicsőség a mai viszo­nyok mellett, különösen akkor, amikor azt lát­juk, — legalább a birói gyakorlatból — hogy a bizonyítási készségnek a legritkább esetben ad­nak teret a bíróságnál. Épen az elmúlt héten a budapesti törvényszék előtt történt, amikor (Zaj.) egy vádlott állt a biróság előtt, aki egy közle­ményben szóvá tette a duna-tiszaközi atrocitá­sokat, az ott elkövetett gyilkosságokat, és amikor ezt bizonyítani kívánta, az elnök azzal utasította el a bizonyítási indítványt, hogy kérdést intézett a vádlotthoz, megölték-e őt is. És minthogy a vádlott szégyenkezve vallotta be, hogy bizony ez­időszerűit vele ez nem történt meg, ennélfogva a további bizonyításnak helyt nem adott. Mondom, amikor ilyenek az állapotok és ami­kor azt látjuk, hogy amikor a Népszava szóvá tette a toloncház ügyét,.. Elnök: A képviselő ur személyes kérdésben kért szót. Kérnem kell a képviselő urat, méltóz­tassék ebben a keretben maradni. Amennyiben nem méltóztatnék az elnöki figyelmeztetésnek eleget tenni, kénytelen volnék a képviselő úrtól másodszori figyelmeztetés után a szót megvonni. (Bâtiez Gyula: Jelentkezik a szájkosár!) Györki Imre: Szigorúan ragaszkodom ahhoz a kerethez, amely keretben engedélyt kértem fel­szólalásra. Meg kell azonban magyaráznom, hogyan értem a biróság elé állítást és azt, hogy a minister ur azt mondotta, hogy nem szoktunk, nem akarunk vagy nem tudunk elégtételt adni. Egyik elégtételadási mód a biróság elé állás. Ezt vállalom, és alkalmat keresek arra, hogy a minister ur felszólításának eleget tegyek. (Östör József: írja meg holnap az újságban!) A másik az, amire a minister ur valószi­nüleg célzott, — mert hiszen ez kitűnik egyéb korábbi, ebben az ügyben történt felszólalásaiból, — hogy esetleg nem vagyunk hajlandók vele pár­bajra kiállani. Ez kétségtelenül igaz. Először elvi álláspontunk nekünk, szociáldemokratáknak az, hogy nem párbajozunk, (F. Szabó Géza: Kényel­mes! — Meskó Zoltán: Keresztény ember, keresz­tény politikus álláspontja ! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Meskó Zoltán: Én keresztény ember vagyok és okos embernek tar­tom magam, hogy ilyen szamárságot nem csiná­lok ! — Kuna P. András: De hol van az ő keresz­tény álláspontjuk? — Rothenstein Mór: Kuna, a lovag !) Csendet kérek, képviselő urak ! Kuna kép­viselő urat kérem, ne méltóztassék közbeszólni ! Györki Imre : ... másodszor pedig, hogy ilyen becsületbe vágó kérdést igy nem lehet elintézni. Evvel a ministeri felhivássél szemben állás­pontom, hogy ezt a fontos kérdést _ nem tudjuk eldönteni akkor, ha kiállunk párbajozni és akár a minister ur karcol meg engem, akár pedig én karcolom meg őt. Egyébként is furcsának talá­lom azt az eljárást, amely ismételten megnyil­vánult már ezen kormány működése alatt, hogy • ministerek állandóan, azt lehet mondani hétről­hétre embereket, képviselőtársainkat provokálják (Ellenmondások jobbfelöl.) és igy a büntetőtör­vénykönyvvel ellenkezésbe jutnak, mert a bün­tetőtörvénykönyv a párbajt a tiltott cselekmények közé sorolja. (Haller István: A ministereknek illik talán megtartani ! — Meskó Zoltán: Régi időkben a ministerek lemondtak, amikor párba­joztak! Legalább formailag lemondtak! —Haller István: Fehérváry is lemondott! — Rothenstein Mór: Ez azelőtt kötelesség volt!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Györki Imre: Áttérek most arra, hogy az az állítás, amelyet én itt a nemzetgyűlésben múlt szerdán mondtam, megfelel-e a valóságnak és hogy erre a kedvezményes rész vény ügy re A'onat­kozólag mi volt a kormány egyik tagjának az álláspontja. Méltóztatnak emlékezni, hogy a nemzetgyűlés múlt év augusztus 10-én tartott ülé­sén Friedrich István képviselő ur felolvasta az igazságügyminister urnák a kedvezményes rész­vényügyben kifejtett álláspontját. Ebben az általa készített előterjesztésben a következő kitételek foglaltatnak (olvassa): »Az ilyen piacra hozandó részvények megvásárlásának az a kedvezményes, protekciós módja, amely az iratokból elénk tárul, nem fér össze a közhivatalnoki és képviselői állás erkölcsi és anyagi függetlenségéről táplált fel­fogással, amelyen legfeljebb bizonyos mértékben csak az a körülmény módosíthat, hogyha az illető közhivatalnok vagy képviselő régi fele a bank­nak, de a teljes függetlenség szempontjából ehhez is szó fér.« Ha tisztán csak nem a magam felfogását vallom is ebben a kérdésben, hanem arra az elvi álláspontra helyezkedem, arra a megértőbb állás­pontra, — hogy ugy mondjam, — amelyre az igazságügyminister is helyezkedett, akkor is meg kell állapitanom azt, hogy igenis, súlyos erkölcsi kifogás alá esik az, amit a belügyminister ur ebben a kérdésben tett. Ezen az ülésen, amikor a belügyminister urat Friedrich képviselő ur apo­sztrofálta a kedvezményes részvényügygyei kap­csolatban, ő azt mondta, hogy ezeknek a kedvezmé­nyes részvényeknek dolgát az ő tudta, beleegye­zése és hozzájárulása nélkül az ő testvére in­tézte,... (Kuna P. András közbeszól.) • Elnök: Kuna P. András képviselő urat má­sodszor figyelmeztetem, méltóztassék csendben maradni ! Györki Imre: . . . aki a Kereskedelmi Bank­nak régi kommittense, mint mondotta, körül­belül 30 esztendeje és aki ezeket a kedvezményes részvényeket kérte a Kereskedelmi Banktól, amely kedvezményes részvények kéréséről azonban neki előzetesen semmiféle tudomása nem volt. (Kuna

Next

/
Thumbnails
Contents