Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-240

A nemzetgyűlés 240. ülése 1924. évi február hó 14-én, csütörtökön. 435 vanyát. Hiszen ha valaki elfogadható okkal marad hátralékban fizetés tekintetében, akkor természetesen nem lehet tol« elvenni a földet, (Szakács Andor: Azért csak vegyük bele!), már pedig- tudjuk, hogy szárazság vagy rossz ter­més nemcsak az egyholdas kisbirtokost érint­heti, hanem érintheti az egész határt, vagy leg-alább is a község legnagyobb részét. Ha már az adófizetés szempontjából is adóelenge­désnek vagy adóleszállitásnak van helye, nagy elemi csapások esetén, akkor itt sem lehet az ilyen körülményt annak minősíteni, hogy ok nélkül marad hátralékban és nem lehet az igénylőktől tömegesen elvenni a földet azért, mert rossz termés van és képtelenek fizetni. Ilyen esetek előfordultak a múlt évben is, amikor tavasszal későn kapták meg a földet az igénylők, későn vetették be azt kukoricával, amelyre rájött a szárazság, ugy hogy semmi sem termett és igy nem tudják megfizetni az évi bért. Ebből nem következik az, hogy a föl­det tőlük ezen a címen elvegyék. Szakács t. képviselő urnák azt a módosítá­sát, hogy »ha az igénylő elfogadható ok nélkül nem fizeti meg«, magától értetődőnek tartom. De ha a nemzetgyűlés többsége helyesnek ta­lálja, hogy ezt a törvényben is kimondjuk, ebben nem találok semmi kifogásolni valót, inert magától értetődőnek tartom, hogy csak abban az esetben lehet a tulajdont meg-vonui tőle, ha a fizetéssel elfogadható ok nélkül ma­rad hátralékban. Ha elfogadható ok nélkül ma­rad valaki hátralékban, akkor igazán indokolt, hogy tőle a föld elvétessék. Arra is vigyázni kell, nehogy azt a hitet kelthesse ez valakiben az igénylők közül, hogy ha fizet, ha nem fizet, úgyis megmarad a föld az ő tulajdonában. Nem mehetünk bele abba, hogy a teljes kár­térítés elve alapján álljunk. Mindezek alapján kérném a szakasz elfo­gadását az előadó ur módosításával. Szakács Andor képviselő urnák az ellen az indítványa ellen, amelyet beterjesztett, semmi kifogásom nincsen. (Zaj. — Meskó Zoltán: Nagy baj, ha még egyszer benne van?), mert az nem változ­tat a szakaszon semmit. Elnök: Senkinek több szólásjoga nem lé­vén, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A kérdést a következőképen fogom fel­tenni. A második bekezdéssel szemben összesen öt módosítás adatott be. Először az összes mó­dosításokat szembe fogom állítani az eredeti szöveggel. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, ugy a beadott in­dítványokat abban a sorrendben, amint azok az eredeti szöveghez közelebb állanak, fogom szavazás alá bocsátani Elsősorban jön az elő­adó ur két indítványa, azután jön Szakács An­dor, utána Farkas Tibor és legvégül Cserti József képviselő ur indítványa. (Helyeslés.) Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben az előadó ur két módositó indítványával, Szakács Andor, Farkas Tibor és Cserti József képviselő ur in­dítványával, igen vagy nem? (Nem!) A nem­zetgyűlés az eredeti szöveget nem fogadta el. Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e az elő­adó ur első indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor az előadó ur első indítványát elfogadottnak jelentem ki. Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e az elő­adó ur második indítványát elfogadni, igen vagy nem! (Igen\!) Az előadó ur második in­dítványát is elfogadottnak jelentem ki. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e Sza­kács Andor képviselő ur indítványát elfogadni, NAPLÖ XX. igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik Szakács Andor kép­viselő ur indítványát elfogadják, szíveskedje­nek felállani. (Megtörténik.) Többség. Szakáé« Andor képviselő ur indítványát elfogadottnak jelentem ki. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e Farkas Tibor képviselő ur indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a kép­viselő urakat, akik az indítványt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Ki­sebbség. A nemzetgyűlés az indítványt nem fogadta el. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e Cserti József képviselő ur indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a kép­viselő urakat, akik az indítványt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Ki­sebbség. Az indítvány elvettetett. Következik a 20. § első bekezdése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Hebelt Ede jegyző (olvassa a 20. § első be­kezdését). Elnök: Szólásra következik? Hebelt Ede jegyző: Szeder Ferenc! Elnök: A képviselő ur nincs jelen, törölte­tik. Szólásra következik? Hebelt Ede jegyző: Frühwirth Mátyás! Elnök: A képviselő ur nincs jelen, töröl­tetik. Szólásra következik? Hebelt Ede jegyző: Farkas Tibor! Farkas Tibor: Tisztelt Nemzetgyűlés! E szakasz első bekezdésével szemben a következő indítványt terjesztem elő: »Az első bekezdés törlendő.« Én az ebben a szakaszban lefektetett rendelkezésekben mély sérelmet látok ugy a bíróságra, mint egyéb hivatalos személyekre nézve. Itt elsősorban a bíróságról van szó, azokról a kiküldött birákról van szó, akik ellen, itt a Házban támadások hangzottak el több ízben, ha jól emlékszem, a tegnapi nap folya­mán is, amely támadások soha megfelelő visz­szautasitásban nem részesültek. Az a többször hangoztatott dolog, hogy a kiküldött bíró ebédeket eszik, vadászik, nagyon aláássa a birói tekintélyt, nagyon túlzott és nincs összefüggésben, kongruenciában az élet­tel, mert nem ugy áll a dolog, ahogy be van állítva. Végtére is azt állítani a magyar bíró­ság tagjairól, hogy néhány ebéddel vagy va­csorával megvesztegethetők és hogy törvény­hozási intézkedésre van szükség, hogy őket né­hány vacsorától, ebédtől vagy vadászattól meg­fosszuk, annyira nem komoly és annyira sértő ez arra a testületre, hogy nem hiszem, hogy komoly megfontolás után a nemzetgyűlés ezt a szakaszt igy elfogadhassa. Mindenhol, ahol emberek vannak, lehetnek hibák, ez természe­tes, hibázhatnak a birák is, egyik biró viselke­dése nem olyan, mint a másiké. De hogyha egy biró vagy egy másik állami hivatalnok nem megfelelően viselkedik, ebből nem következik az, hogy mi törvényhozásilag intézkedjünk egyes ilyen esetek alapján. Másképen is van arra mód, hogy mindazokat a tisztviselőket — akár birák, akár más állami alkalmazottak — akik talán egy kissé megfeledkeznek hivatalos kötelességükről, megfelelő módon fegyelmi alá vonjuk. Azt hiszem, hogy bár nyugdíjban va­gyok, jogom van a bírósághoz tartozónak szá­mitanom magamat és igy tiltakozhatom az el­len, hogy a magyar törvények közé ok nélkül ilyen megszégyenítő paragrafus belekerüljön. De hogyan is áll az eset legtöbbször? A községek könyörögnek, hogy az uradalom, — amely tud adni, vagy akárki, aki képes — 59

Next

/
Thumbnails
Contents