Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-240

430 A nemzetgyűlés 240. ülése 1924. Í alapján a földet elveszik tőle. Sokan azt mondják: Ja, ezt nem szabad. De engedelmet kérek, sok olyan dolog tortént még meg Magyarországon, aminek nem lett volna szabad megtörténnie. (Igaz! Vgy van! a jobboldalon.) így pl. nem lett volna szabad a választásokat sem ilyen eszközökkel lefolytatni. (Zaj a jobboldalon. — Patacsi Dénes: Mit tartozik ez a földreformhoz? Felkiáltások jobbfelől: Tanácsköztársaság is volt!) Annak sem lett volna szabad megtörténnie. Mondom, sokszor rosszak a törvény végrehajtói, nem jóindulattal kezelik a törvényt és én félek, hogyha pl. jön egy választás, megfenyegetik az embereket. .. (Patacsi Dénes: Ez nem tartozik a földreformhoz! — Meskó Zoltán: Minden idetartozik, amit a képviselő mond ! Nem fog engedélyt kérni senkitől. — Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. (Patacsi Dénes: Persze az ellenzék szerint minden odatartozik, amivel zavart lehet csinálni! Annak, aki zavart akar, nem földet! — Zaj. Halljuk! Halljuk!) Cserti József : Vannak, akik rosszindulatot visznek bele a végrehajtásba és azt mondják : a földet elvesszük tőled, ha nem igy és igy fogsz csinálni, amint pl. választáskor is megmondták az aratóknak, cselédeknek, hogy : ha nem ide szavazol, kirúgunk. Ennek sem lett volna szabad megtörténnie. Figyelmeztetem a túloldalt, hogy örökké nem lesznek kormánypárt. (Mándy Sámuel: Kormánypárt mindig lesz ! Meskó Zoltán : Egy részük holtig kormánypárti lesz, az bizonyos ! Podmaniczky egész bizonyosan az lesz ! — Zaj a jobboldalon.)Teljesen elégségesnek tartom, (Meskó Zoltán: Mungók maradunk mindhalálig ! — Zaj.) Elnök: Meskó Zoltán képviselő urat kérem, méltóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni. (Patacsi Dénes közbeszól.) Patacsi képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni. Cserti József : Teljesen elégségesnek tartom azt a megszorítást, hogy attól vétessék vissza a föld, aki rosszul műveli, — ami meg lesz állapítva, — s attól, aki a részlettörlesztésekkel adós marad. Ez untig elég. Az a rész, amely a lörvény 3. §-ára hivatkozik, sok visszaélésre adhat és fog is alkalmat adni. Épen ezért indítványozom, hogy a 19. § második bekezdésének 5. és 6. sorában lévő »vagy oly magatartást tanusit, amely miatt földhöz nem lett volna juttatható (T. 3. §.)« szavak töröltessenek. Kérem indítványom elfogadását. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik! Hebelt Ede jegyző: Szeder Ferenc! Szeder Ferenc: T. Nemzetgyűlés! Teljesen azonos szövegű indítványt akartam benyújtani, mint amilyent Cserti képviselőtársam benyújtott. (Patacsi Dénes: Egymásra találtak!) Természetes, hogy egymásra találtunk. {Zaj a szélsőbaloldalon. — Rothenstein Mór: No és. az baj? — Patacsi Délies: Móric! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Az igazságtalanságok üldözésében — ugy látszik — itt valamennyien találkozunk, (Rothenstein Mór: Őméltósága az államtitkár! — Patacsi Dénes: A Móric! — Zaj. Elnök csenget. — Propper Sándor: Ez egészen méltó egy államtitkárhoz! — Meskó Zoltán: Jó példával jár a kormánypárt elől ! — Propper Sándor : Egészen stílszerű ! — Patacsi Dénes: Propper és a Propper-lelkek. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Szeder Ferenc : Miután azonban Cserti t. képviselőtársam megtette az indítványt, csak arra szoritkozom, hogy én is röviden megokoljam ebben az irányban álláspontomat. Ha nézem a 3. §-t, akkor egész csomó olyan vm február hó 14-én, csütörtököt). kizáró ok van, amelynek ma már nem volna szabad bent lenni a törvényben. Én azt, hogy ez hagyassék ki a törvényből, annak idején meg is okoltam már, de most, mikor olvasom azt, hogy »vagy olyan magatartást tanusit, mely miatt földhöz nem lett volna juttatható« és ezért elvonható tőle a részére már kiosztott és beinstruált földdarab, ismételten kötelességemnek tartom a megokolást. Azt mondja itt például a 3. § ötödik pontja: »Aki a nemzeti hadseregbe való behívásnak nem tett eleget.« Legyünk már tisztában azzal, hogy milyen viszonyban vagyunk a nemzeti hadsereggel. Behivják-e az embert? (Egy hang jobbfelől: Ez már nem tartozik ide !) De igen ide tartozik, mert kizáró ok. (Csontos Imre : Ezt kár feszegetni.) Ha a túloldalról nem találunk megértést semmi tekintetben sem, akkor igenis kötelességünk, hogy ezekről a padokról minden sérelmtt szóvá tegyünk. (Patacsi Dénes: Az sérelem magának, ha katona van? — Cserti József: Hallgassuk meg, mit akar mondani!) Legyünk tisztában azzal, hogy fennálhat-e ennek az intézkedésnek létjogosultsága. Az én tudomásom szerint a nemzeti hadseregbe nem soroznak; már pedig ha önként áll be valaki a nemzeti hadseregbe, akkor nem tagadhatja meg az oda való bevonulást, mert önként vált tagjává a nemzeti hadseregnek, tehát nincs semmi értelme ilyen körülmények között, (Könyves Lajos: Nem örökös ez az állapot!) hogy ez kizáró okként szerepeljen. De a hatodik pont azt mondja (olvassa): »vagy mert ilyen cselekmény miatt birói eljárás alatt áll, akár azért, mert a forradalmi mozgalmakkal kapcsolatosan a törvényes állami és társadalmi rendre veszélyes magatartást tanúsított stb.« Tehát ha nem azokról van szó, akik elitéltettek, hanem akik birói eljárás alatt állottak, vagy akik magatartásukkal a mostani mentalitás, a mostani megítélés szerint rászolgáltak arra, hogy rásüssék a társadalomellenes magatartást a forradalmi mozgalmakkal kapcsolatosan. Ezektől, ha most is ilyen bűnbe esnek, nem törvényes eljárás következtében, hanem csak azért, mert igy ítélik meg az illetők magatartását, elvonhatják a részükre már kiutalt földdarabot. Nemcsak egyszer-kétszer, hanem többször is elmondottam már, hogy ha törvényt hozunk, az ne olyan kerettörvény legyen, amelyet mindenfélekép jobbra-balra lehessen nyújtani és magyarázni, hanem a fogalmak legalább határozottak legyenek benne, ugy hogy ne magyarázhassa mindenki saját tetszése szerint, mert felteszem a tapasztaltak után, hogy a törvénynek ezt a rendelkezését még politikai üldözésekre is fel fogják használni. (Farkas István: De mennyire fel fogják használni! — Cserti József: Választás alkalmával nagyon könnyen!) Én a földreform célját és törekvését sokkal ideálisabban gondolom el, sem hogy azt politikai fegyvernek használják ki valaki ellen pl. azért, mert — tegyük fel — a kormánypárti egyéniségeknek nem tetsző politikai felfogást vall, és nem tetsző politikai cselekményt követ el. Mi, akik a vidéken megfordulunk, nagyon jól tudjuk ezt, hogy a közigazgatási közegek szívesen játszanak még mindig a bolseviki jelszavakkal. Nagyon szívesen operálnak szegény szerencsétlen emberek ellen, hogy azok sokszor a legjogosabb érdekeiket védelmezik azzal, hogy az illetők bolsevikiek. Nemcsak egyszer-kétszer, de többször tanúi vagyunk annak, hogy azért, mert munkabér követeléseik vannak a mezőgazdasági munkásoknak — mert kifejezetten azokról beszélek — Zalaegerszeggel és internálással fenyegetik meg őket. Amikor a közigatásnak olyan