Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-240

À nemzetgyűlés 240. itlèsc 1&24. è\ Hebelt Ede jegyző (olvassa a 18. § második bekezdését). Elnök : Szólásra következik! Hebelt Ede jegyző: Cserti József! Cserti József: Nem kívánok szólni. Elnök: Az előadó ur kivan szólani. Nenbaner Ferenc előadó: A 18. § második bekezdésének második sorában kérem, hogy a »biróság« szó után a »jelen bekezdés alapján« szavakat beszúrni méltóztassék. (Zaj - Halljuk! Halljak! a szélsőbaloldalon.) Bár a bizottsági tárgyalás alkalmával többször szóvátétetett, hogy ez a második bekezdés csak azt mondja ki, hogy a jelen törvény életbeléptetése után lép hatályba az eljárás befejezetté nyilvánításának lehetősége, mégis kétség merült fel a szöveggel szemben, tehát kérem ezeknek a szavaknak beszúrását, hogy ezt a kétséget most már végérvényesen eloszlathassuk. Elnök: Szólásra következik! ; Hebelt Ede jegyző: Szakács Andor! Elnök: A képviselő ur nincs jelen. Szólásra következik? Hebelt Ede jegyző: Dénes István! Elnök: A képviselő ur nincs jelen. Szólásra következik! Hebelt Ede jegyző: Lótay Ernő! Létay Ernő: Elállók a szótól. Hebelt Ede jegyző: Östör József. Elnök: A képviselő ur nincs jelen. Szólásra feljegyezve senki sem lévén, kérdem kiván-e még valaki e bekezdéshez szólani! (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 18. § második bekezdéséhez az előadó ur adott be módositó indítványt, amely az eredeti szöveggel ellentétben áll. Ugy fogom tehát feltenni a kérdést, hogy méltóztatnak-e elfogadni az eredeti szöveget, szemben az előadó ur által módosított szöveggel. Amennyiben nem méltóztatik az eredeti szöveget elfogadni, az előadó ur által módosított szöveget fogom elfogadottnak kijelenteni. Kérdem: méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben az előadó ur által javasolt módosítássá], igen vagy nem. (Nem !) Az eredeti szöveget nem méltóztattak elfogadni, igy a második bekezdést az előadó ur által javasolt módosítással jelentem ki elfogadottnak. Következik a 19. § első bekezdése, Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Hebelt Ede jegyző (olvassa a 19. § első bekezdését). Elnök: Szólásra következik! Hebelt Ede jegyző: Östör József! Elnök : A képviselő ur nincs jelen. Ki a következő szónok! Hebelt Ede jegyző: Farkas Tibor ! Farkas Tibor: T. Nemzetgyűlés! Ehhez a szakaszhoz nagyon röviden óhajtok hozzászólni és egy kis módosítást indítványozni, amely ugy hangzik, hogy az első sorban a »minister« szó után »öt éven keresztül« szavak szúrassanak be. Én ugyanis nem tartanám belyesnek, hogy ezeket a tulajdonosokat határozatlan időre felügyelet alá helyezzük, mert hiszen végtére néhány év múlva olyan változások lehetnek a gazdasági életben, hogy ez a megkötöttség teljesen indokolatlan. Azt hiszem, amennyire helyes az, hogy ezek kezdetben, amikor uj életmódba bocsáttatnak útra, bizonyos ideig kontroll alatt álljanak, anynyira nem tartanám indokoltnak, hogy hosszú időn keresztül a szabadság legelemibb kritériumaitól megfosztassanak. Tisztelettel bátor vagyok indítványomat elfogadásra ajánlani. . Elnök: Bzóiásra senki sem lévén feljegyezve, n február hó 14 én, esi> toriakon. 429 kérdem: kíván még valaki szólni! (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A földmivelésügyi minister ur kÍA~án nyilatkozni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi ministeri T. Nemzetgyűlés! Ezt a felügyeletet nem szükséges határidőhöz kötni. A felügyelet maga sohasem hátrányos ; különben is mindaddig, míg' azok az igénylők nem lehetnek annak a földnek valóságos tulajdonosai, a felügyelet sohasem felesleges, mert hiszen a felügyelet segítést jelent, nem pedig zaklatást. Ebből a szempontból kérem az eredeti szakasz elfogadását. (Helyeslés jobb felől.) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Farkas Tibor képviselő ur indítványát szembe fogom állítani az eredeti szöveggel. Amennyiben az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, Farkas Tibor képviselő ur indítványa elesik : ha az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, Farkas Tibor képviselő ur módositó indítványát fogom elfogadottnak kijelenteni. Kérdem tehát, méltóztatnak-e a 19. § első bekezdését szemben Farkas Tibor képviselő ur módositó indítványával változatlanul elfogadni, igen vagy nem! (Igen!) Az eredeti szöveg fogadtatott el és igy a nemzetgyűlés Farkas Tibor képviselő ur indítványát elveti. Következik a második bekezdés. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Hebelt Ede jegyző (olvassa a 19. § második bekezdését). Elnök: Az előadó ur kíván szólani. Neubauer Ferenc előadó: T. Nemzetgyűlés! Indítványozom, hogy a második bekezdés negyedik sorában a »járadékkal« szó után vessző tétessék és utána beszurassanak az »illetve törlesztési részlettel« szavak. A nyolcadik sorban pedig az »értékeinek« szót kérem »értékének« szóra változtatni, tekintettel arra, hogy ez nyomdahiba. Elnök: Szólásra következik? Hebelt Ede jegyző: Hegedűs György! Elnök: A képviselő ur nincs jelen; töröltetik. Következik! Hebelt Ede jegyző: Cserti József! Cserti József: T. Nemzetgyűlés! Én is hive vagyok annak a nézetnek, hogy aki hanyagul műveli a földet, vagy aki hátralékban marad a részlettörleszlésekkel, attól a föld vonassék el, mert az nem érdemes arra, hogy a földet megkapja. (Ugy van! a jobboldalon.) De ennek a szakasznak van egy olyan mondata, amelyet nagyon aggályosnak tartok. Ez a következő: »vagv olyan magatartást tanúsít, mely miatt földhöz nem lett volna juttatható a törvény 3. §-a szerint.« Borzasztó az, hogy a Damokles-kardját állandóan ott tartják azok feje felett, akik a földet már megkapták. (Meskó Zoltán: Csak a választások alatt! Máskor nem! — Zaj.) A 3. § szerint pl. az elmebetegség is olyan ok, amely miatt az illető földhöz nem juttatható. Ha a hadirokkant elmebeteg Lesz, ennek a szakasznak alapján el lehet venni tőle a földet, tehát a fiait is büntetjük. Azt mondják, hogy nincs rossz törvény, csak sokszor a törvény végrehajtói rosszak. Azt mondja pl. a törvény: »Kendbontó, iszákos vagy munkanélküli.« A legkönnyebb dolog valakire azt mondani, ha szüretkor egyszer-kétszer megfeledkezik magáról, (Meskó Zoltán: És ha nem szüretkor! —• Szeder Ferenc: Pl. Kuna P. András! — Derültség a szélsőbaloldalon. Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Ne személyeskedjék!'"'— Csontos Imre: Ne bántsátok az embert. — Zaj. Elnök csenget.) hogy rendbontó, vagy iszákos és ennek 58*