Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-239

Á nemzetgyűlés 239. ülése 1924. kerületi rendőrkirendeltsége még ma is az építő­munkások otthonában tanyázik. (Sütő József: Rendőrlaktanya ma is !) A pápai épitőmunkások X esetben bejelentettek üresen álló lakásokat, amelyek a pápai rendőrség­különitménynek teljesen megfelelők lettek volna. Ezt azonban sohasem vették figyelembe, mert a pápai rendőrség lakbér fizetése nélkül nagyon jól érzi magát az épitőmunkások otthonában. (Sütő József: Lakbért elfelejtenek fizetni !) Ez az egyik eset. A másik Nagyorosziban történt. Itt is már 20—25 év óta állandóan mű­ködő épitőmunkáscsoport volt. Itt is saját házat építettek; az épitőmunkások összeadták a koro­náikat, összevásárolták az anyagot, feláldozták a napszámaikat és saját erejükből építették fel a munkások otthonát, amelyben szép csinos terem, irodahelyiség, olvasószoba, könyvtárszoba van. A háború alatt a helyiségre nézve a nagyoroszi plébánossal szerződést kötöttek. Az épitőmunkások ugyanis háborúban lévén, nem voit szükségük arra a nagy helyiségre, és ezért iskola céljára bocsátották rendelkezésre a helyiséget. Ez is igazolia, hogy olyan helyiségről van szó, amely határozottan kapós lehet olyan kisközségben azok­nak az uraknak, akiknek lakásra van szüksé­gük. (Zaj.) Mi történt, t. Nemzetgyűlés ! A bolsevizmus bukása után a járás szolgabirósága a 20 év óta működő egyesületet egyszerűen feloszlatta, az u. n. kommunista időben elkövetett súlyos bűn­cselekmények indokával, s amikor az egyesületet feloszlatták, azonnal egy csendőrkülönitményt költöztettek be az egyesület helyiségébe. (Sütő József: Ma is benn van!) Sok beadványra, sok ajtójárás után végre sikerült annyit elérnünk, hogy az alispáni hivatal újra tudomásul vette a csoport működését, de a csoport a helyiségetnem foglalhatta el, hanem kénytelen volt vendéglőben felütni a tanyáját. Amikor ismételten szorongat­tuk a különböző hatóságokat, hogy végre vala­hára helyezzék ki a csendőrséget az egyesület helyiségéből és ezt a helyiséget adják át rendel­tetésének, annyit sikerült elérni, hogy a csendőr­különitményt kiköltöztették ugyan a helyiségből, de két csendőrtiszt még ma is benn lakik a he­lyiségben. Elfoglalták az irodát, a külön könyvtár­szobát és a nagyterem egyik részét, amelyet szekrényekkel határoltak el, ugy hogy ma tulaj­donképen a nagyterem egyik részében az épitő­munkások gyűlést tartanak, a helviség másik részében pedig maguk a csendőrök laknak. {Zaj. — Sütő József: Nem kell külön bejárat! — Kuna P. András: Hát amikor a kisgazdákét vették el! — Peyer Károly: Inficiálják a csendőrséget! — Zaj. Elnök csenget.) T. Nemzetgyűlés! Baján hasonló dolog tör­tént. A bajai épitőmuokásoknak is régi egyesü­leti helyiségük van. A bolsevizmus bukása után az ébredő magyarok kommunizálták el a munkás­otthont, (Zaj.) minden hatósági beavatkozás nél­kül birtokba vették, elkommunizálták, később azonban, amikor az ébredő magyarok mint test, mint szerv megszűntek létezni, mint a vizén a buborék, akkor a bajai lakásbivatal külön lakókat költöztetett be a helyiségbe. Baján minden szak­mából való csoport működik s ezek piszkos, szuty­kos, füstös kocsmában kénytelenek meghúzódni, és azonkivül ott az emberek költségbe is verik magukat. Nem tudják külön igényeiket kielégí­teni és nincs rá mód, nincs rá kádén cia, hogy ezeket a lakókat az egyesületi helyiségből kiköl­töztetni lehessen, mert a bajai rendőrhatóság mint lakáshivatal egyáltalán nem reagál arra, hogy a szakegyesület az otthont birtokba vegye. (Zaj.) Ezzel kapcsolatosan igen sok hasonló mar­évi február hó 13-án, szerdán. 407 káns esetet lehetne felemlíteni. Nem térek ki ezekre, mert hiszen megigértem, hogy rövid le­szek. (Egy hang a jobboldalon: Csak már lát­nám!) Csak egy esetet hozok fel a sok közül. Tolnán hasonló eset történt, azzal a különbséggel, hogy ott katonákat és csendőröket vonultattak fel a helyiségbe, felégették a padlót, kiverték az ablakokat, felégették az ablakrámákat, (Felkiáltá­sok a szélsőbaloldalon : Hallatlan !) ugy hogy az épitőmunkásszövetségnek nehéz millióiba került, amig azt a helyiséget ismét lakhatóvá tette. (Sütő József: A büliárdasztalon fát vágtak! — Kuna P. András: Nálunk is megcsinálták az oláhok! — Peyer Károly: Ezek nem oláhok, ha­nem magyarok! — Zaj.) Azt hiszem, ennek a pár esetnek felemlítése is eléggé indokolttá teszi, hogy itt a nemzetgyű­lésen hozzuk köztudomásra ezeket a dolgokat, mert nincs más megoldás (Szilágyi Lajos: Ez a helyes !) és kérjük a hatóságok intézkedéseit, hogy végre valahára tegyenek valamit abban az irány­ban, hogy ebben az országban a munkások kultur­életet élhessenek, mert hiszen azt, amit az állam elmulaszt velük szemben és amit az egyesület pótolni akar, legalább ennek adják meg a lehető­ségét azzal, hogy a saját maguk által teremtett otthont adják nekik vissza. (Peyer Károly : Tisz­teljék a magántulajdont ! Egész héten azt halljuk, hogy tiszteljék a magántulajdont ! — Kószó István : A magántulajdont nem sértette meg senki annyira, mint az önök elvtársai — Zaj a szélsőbaloldalon. — Peyer Károly : A mozikról beszéljen !) Elnök: Csendet kérek képviselő urak. (Peyer Károly : A mozikkal mit csináltak ? Levizsgáztak a mozikkal ! Jó lesz nem beszélni róla ! — Viczián István : Arról lehet beszélni ! — Peyer Károly : Mozikommunizálás ! - Kuna P. András : Halljuk az interpellációt ! — Nagy zaj.) Csendet kérek, képviselő urak. Baticz Gyula: Mielőtt az interpelláció szöve­gét felolvasnám, még csak egy dolgot kívánok felemlíteni, Bátaszéken hasonló módon egy kis skatulya­szerü, teljesen tiszta, gyönyörű helyisége van az egyesületnek. 1922-ben a választások alatt elkö­vették azt a súlyos bűnt, hogy — Uram bocsáss, — abban az egyesületi helyiségben aláírásokat gyűjtöttek az ellenzéki jelölt javára. (Farkas István: Ez volt a bűn!) Ezt a csendőrség meg­!udván, vizsgálatot indított az egyesület ellen, ennek következtében felfüggesztették és később fel is oszlatták az egyesületet. (Kószó István : Volt ott még más szépséghiba is!) Kérem, ne méltóz­tassék kétségbevonni állitásomat. Akták vannak róla. (Rothenstein Mór: Ebben az országban tör­ténnek ilyen hihetetlen dolgok!) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Baticz Gyula : A választások ulán, amikor már ez a nemzetgyűlés összeült, megkaptuk kife­jezetten ezzel az indokolással a betiltó, a felfüg­gesztő végzést. Magam személyesen vittem oda a belügy minist er urnák megmutatni. (Rothenstein Mór: Az jó cég!) Maga a belügyminister ur rá­zogatta a fejét és azt mondta, hogy ilyesmiért egyesületet feloszlatni nem lehet. Mindennek ellenére, a fellebbezés, amely felkerült a belügy­ministeriumhoz, onnan természetesen felkerült Nádosy országos főkapitány úrhoz, és indokainál fogva Nádosy országos főkapitány ur a belügy­minister ur nevében véglegesen feloszlatta az egyesületet. Azóta nem lehet ebben a községben az épitő munkásoknak alakuló gyűlést tartani. Miért! Azért, mert közben a járás szolgabirája kiadta azt az egyesületi helyiséget nem tudom kicsodá­nak. Meg is hiszem, hogy olyan szép kis helyi-

Next

/
Thumbnails
Contents