Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-239
Á nemzetgyűlés 239. ülése 1924. kerületi rendőrkirendeltsége még ma is az építőmunkások otthonában tanyázik. (Sütő József: Rendőrlaktanya ma is !) A pápai épitőmunkások X esetben bejelentettek üresen álló lakásokat, amelyek a pápai rendőrségkülönitménynek teljesen megfelelők lettek volna. Ezt azonban sohasem vették figyelembe, mert a pápai rendőrség lakbér fizetése nélkül nagyon jól érzi magát az épitőmunkások otthonában. (Sütő József: Lakbért elfelejtenek fizetni !) Ez az egyik eset. A másik Nagyorosziban történt. Itt is már 20—25 év óta állandóan működő épitőmunkáscsoport volt. Itt is saját házat építettek; az épitőmunkások összeadták a koronáikat, összevásárolták az anyagot, feláldozták a napszámaikat és saját erejükből építették fel a munkások otthonát, amelyben szép csinos terem, irodahelyiség, olvasószoba, könyvtárszoba van. A háború alatt a helyiségre nézve a nagyoroszi plébánossal szerződést kötöttek. Az épitőmunkások ugyanis háborúban lévén, nem voit szükségük arra a nagy helyiségre, és ezért iskola céljára bocsátották rendelkezésre a helyiséget. Ez is igazolia, hogy olyan helyiségről van szó, amely határozottan kapós lehet olyan kisközségben azoknak az uraknak, akiknek lakásra van szükségük. (Zaj.) Mi történt, t. Nemzetgyűlés ! A bolsevizmus bukása után a járás szolgabirósága a 20 év óta működő egyesületet egyszerűen feloszlatta, az u. n. kommunista időben elkövetett súlyos bűncselekmények indokával, s amikor az egyesületet feloszlatták, azonnal egy csendőrkülönitményt költöztettek be az egyesület helyiségébe. (Sütő József: Ma is benn van!) Sok beadványra, sok ajtójárás után végre sikerült annyit elérnünk, hogy az alispáni hivatal újra tudomásul vette a csoport működését, de a csoport a helyiségetnem foglalhatta el, hanem kénytelen volt vendéglőben felütni a tanyáját. Amikor ismételten szorongattuk a különböző hatóságokat, hogy végre valahára helyezzék ki a csendőrséget az egyesület helyiségéből és ezt a helyiséget adják át rendeltetésének, annyit sikerült elérni, hogy a csendőrkülönitményt kiköltöztették ugyan a helyiségből, de két csendőrtiszt még ma is benn lakik a helyiségben. Elfoglalták az irodát, a külön könyvtárszobát és a nagyterem egyik részét, amelyet szekrényekkel határoltak el, ugy hogy ma tulajdonképen a nagyterem egyik részében az épitőmunkások gyűlést tartanak, a helviség másik részében pedig maguk a csendőrök laknak. {Zaj. — Sütő József: Nem kell külön bejárat! — Kuna P. András: Hát amikor a kisgazdákét vették el! — Peyer Károly: Inficiálják a csendőrséget! — Zaj. Elnök csenget.) T. Nemzetgyűlés! Baján hasonló dolog történt. A bajai épitőmuokásoknak is régi egyesületi helyiségük van. A bolsevizmus bukása után az ébredő magyarok kommunizálták el a munkásotthont, (Zaj.) minden hatósági beavatkozás nélkül birtokba vették, elkommunizálták, később azonban, amikor az ébredő magyarok mint test, mint szerv megszűntek létezni, mint a vizén a buborék, akkor a bajai lakásbivatal külön lakókat költöztetett be a helyiségbe. Baján minden szakmából való csoport működik s ezek piszkos, szutykos, füstös kocsmában kénytelenek meghúzódni, és azonkivül ott az emberek költségbe is verik magukat. Nem tudják külön igényeiket kielégíteni és nincs rá mód, nincs rá kádén cia, hogy ezeket a lakókat az egyesületi helyiségből kiköltöztetni lehessen, mert a bajai rendőrhatóság mint lakáshivatal egyáltalán nem reagál arra, hogy a szakegyesület az otthont birtokba vegye. (Zaj.) Ezzel kapcsolatosan igen sok hasonló marévi február hó 13-án, szerdán. 407 káns esetet lehetne felemlíteni. Nem térek ki ezekre, mert hiszen megigértem, hogy rövid leszek. (Egy hang a jobboldalon: Csak már látnám!) Csak egy esetet hozok fel a sok közül. Tolnán hasonló eset történt, azzal a különbséggel, hogy ott katonákat és csendőröket vonultattak fel a helyiségbe, felégették a padlót, kiverték az ablakokat, felégették az ablakrámákat, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hallatlan !) ugy hogy az épitőmunkásszövetségnek nehéz millióiba került, amig azt a helyiséget ismét lakhatóvá tette. (Sütő József: A büliárdasztalon fát vágtak! — Kuna P. András: Nálunk is megcsinálták az oláhok! — Peyer Károly: Ezek nem oláhok, hanem magyarok! — Zaj.) Azt hiszem, ennek a pár esetnek felemlítése is eléggé indokolttá teszi, hogy itt a nemzetgyűlésen hozzuk köztudomásra ezeket a dolgokat, mert nincs más megoldás (Szilágyi Lajos: Ez a helyes !) és kérjük a hatóságok intézkedéseit, hogy végre valahára tegyenek valamit abban az irányban, hogy ebben az országban a munkások kulturéletet élhessenek, mert hiszen azt, amit az állam elmulaszt velük szemben és amit az egyesület pótolni akar, legalább ennek adják meg a lehetőségét azzal, hogy a saját maguk által teremtett otthont adják nekik vissza. (Peyer Károly : Tiszteljék a magántulajdont ! Egész héten azt halljuk, hogy tiszteljék a magántulajdont ! — Kószó István : A magántulajdont nem sértette meg senki annyira, mint az önök elvtársai — Zaj a szélsőbaloldalon. — Peyer Károly : A mozikról beszéljen !) Elnök: Csendet kérek képviselő urak. (Peyer Károly : A mozikkal mit csináltak ? Levizsgáztak a mozikkal ! Jó lesz nem beszélni róla ! — Viczián István : Arról lehet beszélni ! — Peyer Károly : Mozikommunizálás ! - Kuna P. András : Halljuk az interpellációt ! — Nagy zaj.) Csendet kérek, képviselő urak. Baticz Gyula: Mielőtt az interpelláció szövegét felolvasnám, még csak egy dolgot kívánok felemlíteni, Bátaszéken hasonló módon egy kis skatulyaszerü, teljesen tiszta, gyönyörű helyisége van az egyesületnek. 1922-ben a választások alatt elkövették azt a súlyos bűnt, hogy — Uram bocsáss, — abban az egyesületi helyiségben aláírásokat gyűjtöttek az ellenzéki jelölt javára. (Farkas István: Ez volt a bűn!) Ezt a csendőrség meg!udván, vizsgálatot indított az egyesület ellen, ennek következtében felfüggesztették és később fel is oszlatták az egyesületet. (Kószó István : Volt ott még más szépséghiba is!) Kérem, ne méltóztassék kétségbevonni állitásomat. Akták vannak róla. (Rothenstein Mór: Ebben az országban történnek ilyen hihetetlen dolgok!) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Baticz Gyula : A választások ulán, amikor már ez a nemzetgyűlés összeült, megkaptuk kifejezetten ezzel az indokolással a betiltó, a felfüggesztő végzést. Magam személyesen vittem oda a belügy minist er urnák megmutatni. (Rothenstein Mór: Az jó cég!) Maga a belügyminister ur rázogatta a fejét és azt mondta, hogy ilyesmiért egyesületet feloszlatni nem lehet. Mindennek ellenére, a fellebbezés, amely felkerült a belügyministeriumhoz, onnan természetesen felkerült Nádosy országos főkapitány úrhoz, és indokainál fogva Nádosy országos főkapitány ur a belügyminister ur nevében véglegesen feloszlatta az egyesületet. Azóta nem lehet ebben a községben az épitő munkásoknak alakuló gyűlést tartani. Miért! Azért, mert közben a járás szolgabirája kiadta azt az egyesületi helyiséget nem tudom kicsodának. Meg is hiszem, hogy olyan szép kis helyi-