Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-239

À nemzetgyűlés 239. ülése 1924. Farkas Tibor képviselő ur és Mándy Sámuel képviselő ur. Ezek az inditványok szemben állanak az eredeti szöveggel, valamint egymással is. A kérdést akként fogom feltenni, hogy az eredeti szöveggel szembeállítom Farkas Tibor és Mándy Sámuel képviselő urak inditványát. Amennyiben az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, ezek az inditványok elesnek. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatik elfogadni, ugy a Mándy Sámuel képviselő ur módosításával kiegészített | eredeti szövegre teszem fel a kérdést és szembeállitom azt Farkas Tibor képviselő ur indítva- j nyával. Amennyiben az eredeti szöveget Mándy Sámuel képviselő ur módosító indítványával méltóztatik elfogadni, Farkas Tibor képviselő ur inditványa elesik. Felteszem a kérdést: méltóztatik-e az eredeti szöveget, szemben Farkas Tibor és Mándy Sámuel képviselő urak indítványával elfogadni, igen vagy nem! (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörté- i nik.) Kisebbség. Az eredeti szöveg tehát nem fogadtatott el. Most felteszem a kérdést: méltóztatik-e az eredeti szöveget Mándy Sámuel képviselő ur módosításával szemben Farkas Tibor képviselő ur indítványával elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik Mándy Sámuel képviselőurmódositó indítványával fogadják el a szöveget, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A határozatot ekként mondom ki. Tehát Farkas Tibor képviselő ur indítványa elvettetett. (Zaj. — Pikler Emil: De védik a nagybirtokot ! — Ellenmondások jobbfelől. — Folytonos zaj.) Csendet kérek! Következik a határozathozatal a kiegészítő módositások tárgyában. (Zaj a jobb- és a baloldalon.) Mándy Sámuel képviselő urat kérem, méltóz- j tassék csendben maradni! (Helyeslés a bal- és a j szélsőbaloldalon. — Beck Lajos: De ő az inditvá- i nyozó! Neki csak szabad beszélni! — Zaj. Derült- j ség.) Nevezetesen Szakács Andor és Czettler Jenő ! képviselő urak kiegészítő inditványa felett. Fel- ! teszem a kérdést: méltóztatik-e elfogadni Czettler j Jenő képviselő ur indítványát, igen vagy nem! ! (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, | akik Czettler Jenő képviselő ur inditványát el- j fogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) { Kisebbség. (Nagy zaj és felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Miért kisebbség! — Farkas Tibor: Megszámlálást kérünk! — Dénes István: Többségben vagyunk ! (Élénk ellenmondások a jobb- j oldalon. Nagy zaj.) Minthogy a kisebbség meg | volt állapitható, a határozatot ilyen értelemben j mondtam ki s igy további tárgyalásnak nincs helye. Következik a határozathozatal Szakács Andor j képviselő ur inditványa tárgyában. Felteszem a ! kérdést: méltóztatik-e Szakács Andor képviselő j ur inditványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! \ Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik Szakács Andor képviselő ur inditványát elfogad- ; ják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház Szakács Andor képviselő ur inditványát elvetette. (Zaj.) Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Következik a 16. § 4. bekezdésének tárgyalása. Kérem a jegyző urat, méltóztassék azt felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa'a 4. bekezdést). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Neubauer Ferenc előadó: A 4. bekezdéshez csak egy kis síiláris módositást vagyok bátor évi február hó 13-án, szerdán. âôl indítványozni, nevezetesen azt, hogy az első pontban a »kapta« szó helyett »kapja« szó vétessék fel, miután ez a törvény pro futuro intézkedik. Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Farkas Tibor? Farkas Tibor: T. Nemzetgyűlés! Az előadó ur kis stiláris módosításával szemben én gyökeres módositást vagyok bátor indítványozni. Módosításom az, hogy ez a bekezdés töröltessék és helyébe a következő szöveg vétessék fel. (olvassa) : »Középbirtok, járadékbirtokként nem juttatható.« (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ennek hosszabb indokolását most, a néhány hetes vita után szükségesnek nem tartom. A törvényben az volt az alapelv, hogy először jönnek a másféle birtokpolitikai célok, és csak, mint utolsó földbirtokpolitikai cél, jöhet a középbirtok alakítása. Beszéljünk tisztán, világosan és őszintén. Vagyonváltság földekből — azt hiszem itt hosszabb argumentáció nem szükséges — középbirtok alakítása vajmi kevés esetben lett volna egyáltalában lehetséges, mert hiszen a vagyonváltságföldek túl volnának jegyezve olyan igénylőkkel, akik ugy sem nyernének azokból kielégítést. A törvényben megjelölt cél az, hogy középbirtok mintagazdaságként kizárólag gazdálkodással foglalkozó, okleveles vagy hivatásos gazdáknak juttatható. Ezt lehet juttatni ugy, amint az eredeti törvény intenciója volt: teljes, azonnali készpénzfizetés ellenében, de szerény véleményem szerint csak akkor, ha majd — amint a következő pontnál inditványozni fogom — az egész ország területén az összes szerintem fontosabb és előbb kielégítendő földbirtokpolitikai célok kielégítést nyernek. Középbirtokok juttatása — joggal mondhatom — bizonyos ódiummal fog járni. Feltétlenül ezt fogják mondani mindazok, akiket máiéveken keresztül egy kicsit túlbiztattak, — hogy ne mondjam, félrevezettek — és a lehetőségek keretén túlmenő igényekkel áltattak. Amíg a magyar állam területén nem tudjuk kielégíteni azokat, akiket az eredeti törvény bevallott célja szerint elsősorban akarunk földhöz juttatni, amíg az ország területén — hogy a maga mezítelenségében megmondjam az igazságot — olyan igénylő van, aki joggal tarthat számot földre mint kisbirtokos, törpebirtokos, hadirokkant vagy hadiözvegy, addig én középbirtok alakitását megengedhetőnek nem tartom. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Végtére is mondjuk meg világosan és őszintén, mi elsősorban nem nadrágos embereket akarunk földhöz juttatni, hanem földhöz akarjuk juttatni azt a földhöz tényleg juttatandó szegény embert és azt az életképes törpebirtokost és kisbirtokost. Majd ha ezeknek az igényei ki lesznek elégítve az ország területén, akkor beszélhetünk középbirtok alakításáról. Vannak, akik egyesek részére középbirtokok juttatását közérdekű célokból tartják indokoltnak. Nem akarok itt uj momentumot belevinni a vitába, de még vallási villongások is keletkezhetnek az országban, ha nem leszünk óvatosak ennek végrehajtásánál abban, hogy az egyik célvagy ont esetleg a másik célvagy on céljaira igénybe engedjük venni, ami ezen tisztán csak paragrafus szerint végrehajtandó törvény alapján végrehajtandó volna. Azt hiszem, ebben az esetben nagyon sokan azt fogják látni, hogy itt a protestáns egyházak középbirtokhoz juttatása van lefektetve. A harmadik pont a községi vagy közbirtokossági legelők céljairól szól. Itt is legyünk tisztában azzal, hogy nagyon sok esetben középbirtoknagyságu területet nem fognak közlegelőként juttatni. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: És ha mégis?) Hogy ezt épen járadékbirtok formájában juttassuk, azt nem tartom szűk-