Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-239
372 r A nemzetgyűlés 239. ülése 1924. évi február hó 13-án, szerdán. nak igénybe venni a járadéktelkek létesítésére, még: ötven százalékban sem, mint az eddigi gyakorlat mutatja. Ennek következtében ez az egész földieform kérdésének megoldására túlesekély. Igaz ugyan, hogy a novella e szakaszának második bekezdése megengedi a törvény 28. §-a alá nem eső ingatlanokból is a járadéktelkek létesítését, de fájdalom, ezt már igen erős kautélákhoz, feltételekhez köti a törvényszerkesztő, mert azt mondja, hogyha az ilyen más latifundiumokból, tehát nem háborús szerzeményű ingatlanokból járadéktelket akar létesíteni az Országos Földbirtokrendező Biróság, először is a földtulajdonos jóváhagyása szükséges ehhez. Volt szerencsénk tapasztalni az elmúlt két és fél esztendő alatt, hogy a földtulajdonos nem járul hozzá a járadéktelek létesítéséhez. Ha pedig ez nem járul hozzá, ebben az esetben az Országos Földbirtokrendező Biróság csakis akkor létesíthet járadéktelkeket, ha a magyar állam létesit először egy bizonyos pénzügyi szervezetet, vagyis magyarán mondva, ha az igen tisztelt magyar kormány kárpótolja a földtulajdonost abban a mértékben, amint azt tegnap volt szerencsénk letárgyalni. Itt megint elérkeztünk a holtpontra ennél a kérdésnél. Ez a holtpont, mert méltóztatnak ismerni az állam financiális ügyeit; méltóztatnak ismerni azt a hihetetlen küzdelmet, amelyet az igen tisztelt ministerelnök ur és a tisztelt kormány folytat azért, hogy a külföldön csak egy 250 millió aranykoronás kölcsönt íudjon megszerezni. Méltóztattak hallani a pénzügyminister úrtól és a magyar kormány minden egyes tagjától, hogy pénzügyileg olyan rosszul áll az ország, hogy lehetetlenség, hogy saját erejéből talpra tudjon állani és ilyen célokra pénzt tudjon előteremteni. (Szabó István (nagyatádi) í'öldmivelésügyi minister: Nem kell hozzá pénz!) Ha nem kell hozzá pénz, erre a kérdésre is bátor leszek rátérni. Nagyon helyes a minister ur megjegyzése. Ha nem kell pénz hozzá, amint hogy meg is lehet oldani a kérdést igy is, akkor máskép kell szövegezni a javaslatot; én is ezt akarom. A kérdés megoldásához igenis pénzügyi szervezet és pénz kell először. Méltóztatnak látni és hallani, hogy az a pénz, amit a külföldről kapunk, szintén csak azt a célt lesz hivatva, szolgálni, hogy a deficitet törölje a magyar államháztartás költségvetéséből. A magyar államnak tehát nincsen pénze és kilátása arra, hogy olyan pénzügyi szervezetet tudjon teremteni, amely pénzt tud majd rendelkezésére bocsátani. A minister ur azt mondotta, hogy nem is kell hozzá pénz. (Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Már ebben az értelemben nem!) Tudomásul veszem, minister ur, hiszen van tényleg megoldási mód, amellyel nagyon szépen meg lehet oldani ezt a kérdést. De arra kérem a tisztelt Nemzetgyűlést és az igen tisztelt minister urat, hogy a latifundiumokból való járadéktelkek létesítését ne kösse az ilyen pénzintézet előzetes felállításához. Az volna csak a szerény kérésem, — különben belenyugszom a dolgok menetébe, — méltóztassék a pénzügyi szervezet előzetes felállítása nélkül is megengedni, hogy járadéktelkeket létesithessenek. Mert ha már egyszer járadéktelkeket fog létesiteni az OFB., akkor amúgy is egy szoritó erő fog fennállani a kormánnyal szemben és amúgy is meg kell azt csinálni. De attól tartok — és ne méltóztassék ezt tőlem rossz néven venni, -— hogy mivel először fel akarják állítani a pénzügyi szervezetet, azért vették be ezt az intézkedést, hogy ezen pénzügyi szervezet a messze jövőbe kitolassék. Én nem akarom ezt, mint preciz megállapítást mondani, de ez nekem aggályom és nem fognak létesiteni az ilyen nagy latifundiumokból járadéktelkeket, már pedig szerény meggyőződésem, hogy a minister urnák és a tisztelt többségnek is az a szándéka, hogy ezekből az óriási latifundiumokból is, amelyek nem háborús szerzeményű birtokok, járadéktelkeket létesítsenek, mert hiszen az egész járadéktelekintézménynek itt van a lényege és a magva. Ezekben voltam bátor rámutatni arra, hogy miképen állunk ezzel a kérdéssel. Épen ezért azt szeretném, ha a tisztelt többség elfogadná azt az indítványomat, hogy a latifundiumokból — tehát nemcsak a részvénytársasági, háborús szerzeményű birtokokból — is lehessen feltétlenül járadéktelkeket alakitani; hogy a 28. § alá nem eső ingatlanokból is feltétlenül lehessen járadéktelkeket alakitani. Ne várják meg, hogy előzetesen egy pénzügyi szervezet felállittassék, amely amúgy is maga után fogja azt vonni. Itt tehát tulajdonképen cseréről van szó. Az elmondottak alapján bátorkodom a következő indítványt megtenni a 16. § első, illetőleg második bekezdéséhez, miután azzal kapcsolatos (olvassa): »A törvény értelmében megváltás alatt álló és megváltás alá eső ingatlanokra nézve az OFB. elrendelhet járadéktelkek alakjában való átengedést is. Ebben az esetben a jogviszonyt a járadéktelkes és a járadékot élvező között az OFB. minden egyes esetben itéletileg szabályozza. A 16. § második bekezdésének első mondata pedig töröltetik. A töri vény 62. §~a szintén töröltetik.« Miután indítványomban a törvény 62. ^-ának törlésére is utalok, ezt meg is indokolom pár szóval. Tudniillik a törvény 62. §-a azt mondja ki, hogy járadékbirtokviszony . . . (Zaj.) Elnök: Képviselő urnák most az első bekezdéshez van joga szólni. Dénes István: Az kapcsolatos ezzel a szakasszal. Elnök: Méltóztassék módosítását a 62. §-nál előterjeszteni. Dénes István: Ez az első bekezdéshez tartozik. Elnök: A törvény 62. §-a? Dénes István: Az kapcsolatos ezzel, mert ez a bekezdés módosítja az eredeti törvénynek azt a szakaszát. Minthogy a törvény intenciója is az, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróságra bizassék a jogi viszony tisztázása, ennek következtében ki kell, hogy mondjuk a novellában azt, hogy a 62. § idevonatkozó rendelkezései töröltetnek, mert a 62. § szerint a járadékszerződési viszonyt eddig mindig a két fél. a földbirtokos és a földigénylő megállapodása szabályozta egymás között. Tisztelettel kérem indítványom elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Bartos János jegyző: Csik József. Csik József: Mélyen t. Nemzetgyűlés! Már többizben kifejezést adtam anmak a felfogásnak, hogy a járadektelek intézményét tartom a legalkalmasabb módszernek a földreformtörvény véghezvitelére. Épen azért mindiar I kárhoztattam az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak azt a gyakorlatát, hogy általában soha nem fektetett kellő súlyt a járadéktelek intézményének meghonositására. Gondolom,
