Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-239

360 A namzclffyulês 289. ülése 19x4, politikai érdekből ingatlancserét foganatosít, a cserébe adott ingatlanok minden vonatkozásban egymás bedébe lépnek«. Elég világosan megmondja a paragrafus, hogyha cserébe adják az ingatlanokat, akkor egymás helyébe lépnek, és a nagybirtoknak meg kell kapnia ugyanazt az értéket, amelyet különben a kisbirtokosnak kellett volna megkapnia. Egészen világosan mondja ezt ki a paragrafus, ugy hogy itt arra a közbeszúró módosításra, hogy »készpénzben kifizettessenek«, semmi szükség sincs. Ez teljesen egyszerű és világos, tehát kérem az eredeti szakasz elfogadását és a módosítás elvetését. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. A negyedik bekezdéshez négy inditvány adatott be, három az előadó ur, egy pedig Üaal Gaston képviselő ur részéről. Mind a négy ellentétben van a negyedik bekezdéssel, mind a négy indítványt szembe fogom állitani az eredetű szöveggel. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, elsősorban fel fogom tenni a kérdést az előadó ur első indítványára, azután Gaal Gaston képviselő ur indítványára, mert az egy mondatra vonatkozik és igy folytatólagosan az előadó ur második és harmadik indítványára, amelyek nem állnak egymással ellentétben. Kérdem tehát, méltóztatik-e a negyedik bekezdést eredeti szövegezésében, szemben az előadó ur három indítványával és Gaal Gaston képviselő ur indítványával, elfogadni, igen vagy nem ! (Nem !) A nemzetgyűlés az eredeti szöveget nem fogadja el. Kérdem, méltóztatnak-e a negyedik bekezdést az előadó ur első számú indítványával elf ogadni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés az előadó ur első indítványát elfogadja. Kérdem, méltóztatnak-e Gaal Gaston képviselő ur indítványát elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik Gaal Gaston képviselő ur indítványát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. Gaal Gaston képviselő ur indítványát a nemzetgyűlés elveti. Kérdem, méltóztatnak-e az előadó ur második indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés az előadó ur második indítványát elfogadja. Kérdem, méltóztatnak-e az előadó ur harmadik indítványát elfogadni igen, vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés az előadó ur -harmadik indítványát elfogadja. Az előadó ur kivan szólani, uj bekezdést kíván javasolni. Neubauer Ferenc előadó: Tisztelettel van szerencsém beterjeszteni indítványomat aziránt, hogy ehhez a 14. §-hoz egy ötödik bekezdést, amely most természetesen negyedik bekezdés lesz, méltóztassék hozzácsatolni a következő szöveggel (olvassa): »A megváltás utján vagy egyébként megszerzett területek könynyebb megközelítéséhez szükséges utakról az Országos Földbirtokrendező Bíróság szükség; hez képest megváltás utján, esetleg a meglevő utak használatának megengedésével gondoskodik. Tulajdoni illetőségből történő megváltás esetében szintén ez a bíróság jelöli ki az igénybevételnek megfelelő területet. Ez a rendelkezés megfelelő értelemben alkalmazást nyer az államot illető elővásárlási jog alapján megszerzett tulajdoni illetőségre is.« Ami az utakat illeti, azt hiszem, erre vonatkozóan felesleges kimerítően indokolnom ezt a pótlást, miután ez egyrészt az igénylők részére juttatandó területek használatát gazdasági tekintetben hivatott nagymértékben eiőmozdiévi február hó 13-án szer iá*'. tani, másrészt azonban az igénybevételt szenvedő 'birtokosokra nézve is előnyös annyiban, hogy igy azután a juttatásra kiválasztott földek kijelölése meegfelelőbben és könnyebben történik, hogyha esetleg megfelelő utak megnyitásával és lehetővé tételével más területek is megközelíthetővé válnak az illető község lakosai részére. A tulajdoni illetőségre vonatkozó rendelkezések pedig azért szükségesek, mert erre vonatkozólag az alaptörvény nem intézkedett és ugy a megváltás, mint az elővásárlási jog gyakorlása esetén több tulajdonossal szemben, akiknek egyéni elbírálása más és más szempontok szerint kellene hogy történjék, nehézségei voltak a földbirtokrendező bíróságnak. Kérem erre vonatkozóan ezt a bekezdést elfogadni. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem: méltóztlatnak-e az előadó urnák a 14. §-hoz mint utolsó bekezdést javasolt indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A nemzetgyűlés a javasolt uj bekezdést elfogadja. Következik a 15. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a 15. § első bekezdését felolvasni. Perlaki Győző jegyző (olvassa a 15. § első bekezdését). Elnök: Kivan valaki szólni 1 Perlaki György jegyző: Szakáts József! Szakáts József: T. Nemzetgyűlés! A novellának ez a szakasza foglalkozik az ármentesitő társulatok és az azoknak árterén érdekelt ártéri birtokosok jogviszonyával. Ennek a paragrafusnak rendelkezése financiális szempontból nagyon mélyen érdekli az ártéri birtokosokat. Épen ezért méltóztassanak nekem megengedni, bogy miután az ármentesitő szempontokat a nemzetgyűlésen nem igen szokták taglalni, erre a kérdésre, mielőtt inditván3

r

omat benyújtanám, kitérjek és megmagyarázzam azt, hogy tulaj donképen mi célból szólaltam fel az ártéri birtokosok érdekében. Tudvalevő, hogy az ármentesitő társulatok nagy hivatást és feladatot r teljesítettek, amennyiben Magyarország elég zabolátlan folyóinak árterületeit társadalmi utón létrejött alakulatokkal, — mert az ármentesitő társulatok tulaj donképen társadalmi alakulatok — a nagy kiterjedésű árvizektől mentesítették és igy a Duna, a Tisza, a Körös, >a Maros és Magyarország egyéb kisebb folyói mentén több száz- és százezer holdra menő területeket hódítottak meg a legintenzívebb mezőgazdaság céljainak. Az ármentesitő társulatok ezeket a rettenetes nagy költséggel járó feladataikat teljesiteni tudták részben azért, mert az ártéri birtokosok mindig kellő áldozatkészséggel álltak ennek az ügynek szolgálatában, de azért is, mert a kir. kincstár és a pénzügyministerium állandóan bizonyos kedvezményekkel látta el az ármentesitő társulatokat, adóvisszatérités jogkedvezményében részesültek, sőt bizonyos ármentesitő társulatoknak, amennyiben az ártéri birtokosok azt a maximális terhet a gazdasági összeomlás veszélye nélkül elviselni már képesek nem voltak, tekintélyes pénzforrásokat nyitott meg abból a célból, hogy a feladataiknak zavartalanul eleget tudjanak tenni. Sajnos, a pénzügymínisteriumnak ez a gondoskodása az ármentesitő társulatokkal szemben megszűnt akkor, amikor a földadónál a buzavalutára tértünk át; mert abban a törvénvben ki lett mondva, hogy amikor a föld-