Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.
Ülésnapok - 1922-239
14 nemzetçhuîés '.S9. ülése 1924, az ásvány-, szénjogok és a földalatti mindenféle ásványokra vonatkozó jogosítványok magántulajdont képezzenek-e vagy pedig az állam tulajdonát képezzék-e. Bizonyos ilyen hasznositványokra és jogosítványokra egyik-másik jogrendben és jogéletben ki is van mondva az állam különös előjoga. Hogy a mi jogrendünk ebben a tekintetben milyen álláspontot foglal el, az későbbi kérdés s a törvényhozás feladatai közé fog tartozni. Indokolt tehát, hogy ezt a kérdést most elkerüljük. Ezért pártom nevében én is indítványozom, hogy a 14. § harmadik bekezdése egész terjedelmében kihagyassék. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik! (Senki!) Szólásra senki feljegyezve nem lévén, kérdem, kiván-e valaki szólni! (Nem!) Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. Ha a földmivelésügyi minister ur nem kivan szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. A harmadik bekezdéssel szemben Gaal Gaston képviselő ur elleninditványt adott be, amely az egész harmadik bekezdés törlését kívánja kimondatni. Ezt szembehelyezem az eredeti szöveggel és a kérdést akként fogom feltenni, hogy el méltóztatnak-e fogadni az eredeti szöveget, szemben Gaal Gaston képviselő ur elleninditványával. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, ugy Gaal Gaston képviselő ur inditványát fogom elfogadottnak kijelenteni. Kérdem tehát a t. Nemzetgyűlést: méltóztatnak-e a 14- § harmadik bekezdését eredeti szövegezésében, szemben Gaal Gaston képviselő ur törlési indítványával elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) Amennyiben nem méltóztatnak elfogadni, ugy Gaal Gaston képviselő ur azon inditványát, hogy az egész harmadik bekezdés töröltessék, elfogadottnak jelentem ki. Következik a negyedik bekezdés. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa). Elnök: Az előadó ur kivan szólani. Neubauer Ferenc előadó: Tisztelt Nemzetgyűlés! A negyedik bekezdésre vonatkozólag a szöveg precizitása érdekében a következő módosításokat van szerencsém előterjeszteni. A negyedik bekezdés ötödik sorából a »nagybirtokokból« szót törölni kérem s ehelyett kérem a következő szavak beszúrását : »megváltható birtokokból a törvény által megállapított sorrend betartásával.« A hatodik sorban a »juttat« szó helyébe kérem a »juttathatott« szó beiktatását, a tizedik sorban pedig a »juttathatott« szó helyébe a »juttathatja« szó beiktatását. Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Gaal Gaston! Gaal Gaston: Tisztelt _ Nemzetgyűlés ! A szakasznak ebben a pontjában is van egy olyan intézkedés, amelyet a magam igazságérzetével összeegyeztetni nem tudok. Teljesen osztom a szakasznak azt az intencióját, amely kimondja, hogy azokat a kisbirtokokat, amelyeket a bányavállalatok a szénbányászat fejlesztése érdekében kisajátítottak és így kisbirtokosokat fosztottak meg a maguk kis földecskéjétől, a vagyonváltságföklekből, vagy pedig a megváltható birtokokból megfelelő területtel kárpótoljuk. Eddig a magam részéről is elfogadhatónak, indokoltnak és helyesnek tartom ennek a bekezdésnek az intézkedését. Egyet azonban nem tartok már igazságosnak, azt, bogy amikor ezt a kárpótlást kimondjuk, nem intézkedünk aziránt, hogy az ilyen kárpótlásul juttatott birtokokat azonban az illető kisgazdák készpénzzel kötelesek megfizetni. Mert az évi február hó là-an. szerdán. 365 igazság az, hogy amikor egy kisbirtokot a bányavállalat bármily okból kisajátít, — a bányatörvény alapján erre neki módja van — a bányavállalat a megállapított értéket annak a kisgazdának a kisajátítási törvény szerint készpénzben azonnal megfizetni köteles. A készpénzbeni ellenértéket tehát a kisgazda földjéért megkapja. Ezzel szemben az elemi igazság követelménye az, hogy amikor azután a kisgazda ehelyett a föld helyett csereföldet kap, akkor legalább azt a pénzt, amit annak idején készpénzben teljes értékben megkapott, ugyancsak az a tulajdonos is, akitől most az ő javára vesznek el földet, hasonlóképen megkapja, Azt hiszem, ez is olyan álláspont, amelynek védelmére hosszasabb indokolás teljesen szükségtelen, mert akiben az igazságérzetnek csak az elemei is élnek, be kell hogy lássa azt, hogy ami az egyiknek jogos és igazságos, az a másiknak is jogos és igazságos lehet. Még csak megterheléséről sem lehet szó az illető kisgazdának, mert hiszen nem a maga pénzéből fizeti ki, hanem abból a pénzből, amelyet a saját területén a bányavállalattól teljes értékben azonnal megkapott. Épen azért a magam részéről ehhez a bekezdéshez a következő pótlást indítványozom, a bekezdés ötödik sorában a »megváltás utján« szavak után szurassék be a következő szöveg: »azonban teljes kártalanítás és készpénzfizetés ellenében.« Tisztelettel kérem a mélyen tisztelt Nemzetgyűlést, sziveskedjék módosító indítványomat elfogadni. Elnök: Szólásra következik! Perlaki György jegyző: Farkas Tibor! Farkas Tibor: Tisztelt Nemzetgyűlés! A magam részéről teljesen hozzájárulok előttem szóló Gaal Gaston t, képviselőtársam indítványához. Amennyiben azonban ez az indítvány nem fogadtatnék el, bátorkodom legalább nyilatkozatot kérni a földmivelésügyi minister úrtól arra nézve, hogy mi értetik ebben az esetben »az ingatlan értékének megfelelő« kitétel alatt. Mi ebben a törvényben labilis értékmeghatározásokat akceptáltunk. Amikor annak idején azt a birtoktestet kisajátították a kisbirtokostól, többet adtak érte, mint annak gazdasági értéke volt; kérdem most már, hogy a mostani kisajátításnál milyen érték vétetik alapul: a bányászati szempontokat is figyelembe vevő magasabb érték, vagy pedig a gazdasági érték? Azt hiszem, erre nézve mindenesetre indokolt volna, ha nyilatkozatot kapnánk, amely nyilatkozat annak idején esetleg majd bizonyos tekintetben irányithatja az Országos Földbirtokrendező Bíróságot is. Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Senki! Elnök: Szólásra senki feljegyezve nem lévén, kérdem, kiván-e még valaki szólni? (Nem!) Senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A földmivelésügyi minister kivan szólani. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Annak ellenére, hogy Gaal Gaston t. képviselőtársam azt mondja, hogy akiben az igazságérzetnek csak egy szemernyi tudata megvan, az az ő javaslatát fogadja el, kénytelen vagyok kijelenteni, hogy nem járulhatok hozzá Gaal Gaston t. képviselő ur javaslatához, mert nem tartom szükségesnek. Először is csak nem tételezi fel senki sem, hogy ha a kisbirtokosoknak nagybirtokból adnak csereföldeket, azt ingyen adják. Erről talán mégsem lehet be : szelni. De ugyanennek a paragrafusnak az első bekezdése azt mondja, (olvassa): »Amennynben az Országos Birtokrendező Bíróság földbirtok50*