Nemzetgyűlési napló, 1922. XX. kötet • 1924. január 29. - 1924. február 20.

Ülésnapok - 1922-239

A nemzetgyűlés 239. ülése 1924. évi február hó 13-án, szerdán, Scitovszky Béla, Huszár Károly és Pesthy Pál elnöklete alatt. Tárgyai : A földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920 : XXXVI. te. kiegé­szítésére vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása. — Elnöki előterjesztések. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Interpellációk : Hegymegi-Kiss Pál a népjóléti és munka­ügyi ministerhez, a debreceni lakáshivatal tárgyában. — A népjóléti ós munkaügyi minister válasza. — Saly Endre a belügyministerhez, a mátyásföld—cinkotai rendőrkapitányság brutalitása tárgyában. — Baticz Gyula a népjóléti és munkaügyi ministerhez, az épitömunkások vidéki otthonainak elkom­munizálása tárgyában. — A népjóléti és munkaügyi minister válasza. — Szakáts József a földmive­lésügyi ministerhez, 3500 hold közalapítványi föld haszonbérbeadása tárgyában. — Az ülés jegyző­könyvének hitelesítése. A kormány résééről jelen vannak : gr. Bethlen István, Szabó István (nagyatádi), Vass József. (Az ülés kezdődik délelőtt 11 óra 30 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Bartos János jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Perlaki György jegyző ur, a javaslatok ellen fel­szólalókat jegyzi Hebelt Ede jegyző ur. Napirend szerint következik a földreform­novelláról szóló törvényjavaslat részletes tárgya­lásának folytatása. Soron van a 14. § második bekezdése. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék a 14. § második bekezdését felolvasni. Hebelt Ede jegyző (olvassa a 11. § 2. bekez­dését). Elnök: Szólásra következik? Hebelt Ede jegyző: Feljegyezve senki sincs. Elnök:Szólásra feljegyezve senki sem lévén,... (Farkas Tibor: Kérem, én fel vagyok irva!) kér­dem a t. Házat, kiván-e még valaki szólni. Farkas Tibor képviselő ur kivan szólni. Farkas Tibor: T. Nemzetgyűlés! Elnök: Kérnem kell a képviselő urakat, mél­tóztassanak felszólalásaikat a házszabályoknak megfelelően a jegyző uraknál előzetesen bejelenteni. Farkas Tibor: Tisztelettel tudomásul veszem, de én a jegyző urnái felszólalásomat bejelentet­tem. A jegyző ur tévedett, méltóságos elnök ur, én erről nem tehetek. T. Nemzetgyűlés ! Felszólalásomnak az a célja, hogy először is illetékes helyről nyilatkozat tétes­sék s mivel a törvény nem intézkedik világosan, a sorrend egy kissé megmagyaráztassék, továbbá hogy a földmivelésügyi minister urnák nyilat­kozni méltóztassék arra nézve, hogy mi történik azokban az esetekben, amikor pl. a 28. '§ alapján megváltott háborús szerzemény van, mert ha itt nem állapítunk meg sorrendet, akkor a nagybir­tokok a kis- és középbirtokok rovására előnyben részesülnének. Azt hiszem, hogy a nemzetgyűlés nem mulaszthatja el, hogy erre az esetre is intéz­kedjék, mert hiszen a földbirtok helyesebb meg­oszlását célzó törvénynek intenciója végre még­NAPLO xx. sem lehet az, hogy esetleg egyenlő helyzetben levő különböző birtokkategóriák közül épen a nagy­birtok járjon jól a kis- és középbirtok rovására. Nem egészen osztom ennek a bekezdésnek azt az intencióját sem, amely a biróságra bizza, hogy indokolt esetben kárpótlásul megfelelő ingatlano­kat juttasson. Sokkal helyesebbnek tartanám, ha itt imperativ módon intézkednénk. Ennek a hiány­nak némi pótlására bátorkodom ehhez a bekezdés­hez egy pótló inditványt tenni, amely igy hangzik (olvassa): »A törvény 31. §-a alapján megváltott kis- és középbirtokok tulajdonosai a telepités cél­jaira igénybevett területekből kívánságukra ter­mészetben kártalanitandók.« Azt hiszem, hogy az igazságnak, az annyiszor hangoztatott méltányos­ságnak mindenesetre jobban megfelel ez a meg­oldás, mintha ezt egészen nyilt kérdésnek hagyjuk. Az eddigi szabályozás szerint ugyanis sem az ere­deti törvény, sem a novella alapján nincs meg a mód arra, hogy a 31. § alapján most már ki­tágított értelemben, tehát nagyon sok esetben igénybevett közép- és kisbirtokok helyett az ille­tőknek joguk legyen ahhoz, hogyha nem is ott a közelben, — amit ez a bekezdés megenged — hanem mindenesetre olyan helyen, ahol van meg­felelő ingatlan, telepités utján megfelelő elhelyez­kedésüket igényeljék. Végre is az intenció még­sem lehet az, hogy a hivatásos gazdákat kiirtsuk, a hivatásos gazdáktól középbirtokokat vegyünk el, és a nagy mammut-birtokok megfelelő igénylés hiányában megmaradjanak. Azt hiszem, hogy benyújtott pótló inditványom ennek a hiánynak pótlására alkalmas és azért tisztelettel kérem, hogy ezt a módositásomat méltóztassék elfogadni. Elnök: Szólásra következik ? Szólásra fel­jegyezve senki nem lévén, kérdem a t. Nemzet­gyűlést, kiván-e még valaki szólni % Minthogy senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A földmivelésügyi minister kivan szólni. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Nem egészen értein Farkas Tibor t. képviselőtársam módositó indít­ványát, mert az alaptörvény ugy rendelkezik, hogy ha kisbirtokot vesznek el, annak tulajdono­sát megfelelő birtokkal kell kárpótolni. Ez a sza­kasz arról gondoskodik, hogy ha a biróság kisa­játíthat olyan birtokot, vagy annak egy részét, 50

Next

/
Thumbnails
Contents